Ovációval köszöntötték a hidakról az első magyar dunai fényünnep kivilágított evezőseit
2022. december 28. – 13:47
Idén először szervezte meg a Magyar Vízitúra Szövetség a Luca-napi Fények ünnepe vízitúrát Budapesten. A fényfüzérekkel kivilágított kajakok, kenuk és sárkányhajók csapata nagy feltűnést keltett a Duna-parton és a hidakon sétálók között, sokszor ovációval fogadták az elhaladásukat, de a rakparton haladó autók is dudáltak nekik. A különleges vízitúrára lapunkat is meghívták.
Ez a cikk 2022 decemberi, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne.
Az indulás helyszínén, a Római-parton mintegy 130 evezős gyűlt össze kedd délután, több mint két tucat tengeri kajakkal, kisebb és nagyobb túrakenukkal, valamint két sárkányhajóval. Szerencsére a délelőtti nagy szél kora estére elállt, így a vízre szálláskor már csak a szállodahajók által keltett hullámokkal kellett megküzdeni. Lapunk tudósítója téli magashegyi túraszettben: bakancsban és vízhatlan túranadrágban, kesztyűben vágott neki a 16 kilométeres távnak az egyik négyes kenuban cidrizve.
Mint Bruckner Zoltán főszervező elmondta, nemrég Koppenhágában volt egy hasonló eseményen, ami nagyon megtetszett neki. A dán fővárosban és Stockholmban a vikingek ideje óta nagy hagyománya van, hogy Szent Lúcia vagy más néven Luca napján, a fény ünnepén evezősök felvonulása visz fényt a sötét téli estébe. Ilyenkor emberek százai eveznek kivilágított hajókban, miközben emberek ezrei üdvözlik őket a vízpartról. A skandináv fényünnep alapján több vízitúra-egyesülettel összefogva megszervezték az első hazai fényfesztivált is a Duna budapesti szakaszán.
Már az indulásnál elég látványos volt a vízi felvonulást belülről látni: mintha egy gigantikus, feldíszített karácsonyfa törzsén kúsznánk fel szakadó esőben. A 2-3 fokos hideg érzete az evezéstől elég hamar elmúlt, az Óbudai-sziget melletti kis Duna-ág nyugodtabb felszínére érve pedig a hajó ülése is stabilizálódott a fenekünk alatt. Nem túl tapasztalt vízitúrázóként eleinte elég ijesztő volt a különböző irányokból hirtelen közel kerülő, fényesen villogó hajók megjelenése, de a kajakokat, kenukat tapasztalt kormányosok irányították, csak néha volt kisebb koccanás.
Az evezősök általános jó hangulatát még inkább emelte, hogy amikor sétálókkal teli rakpartrészek, hidak alá ért a csapat, a járókelők fentről ovációval üdvözölték a kivilágított hajókat, amire a vízről rikkantások és füttyök érkeztek válaszul. A Margit híd után, a szabadabb Duna-szakaszra érve kicsit barátságtalanabb lett a vízfelület: random irányból érkező fél-egy méteres sötét hullámok dobálták a hajót, némelyik átcsapva a kenu orrán. Fölöslegessé vált (átázott) polárkesztyűmet levéve azt tapasztaltam, hogy a Duna vize nem hidegebb a levegő hőmérsékleténél.
A túra legszebb része természetesen a kivilágított Parlament és a Gellért-hegy közötti szakasz volt, amin érzetre szinte percek alatt repített át az árral megsegített kenu. A Lánchíd és a Szabadság híd alatt érdekes volt testközelből megtapasztalni a pilléreknél kavargó örvényeket és lehetetlen irányú hullámokat, és a sötétből hirtelen felbukkanó bóják okoztak még izgalmat.
A 16 kilométeres evezés gyorsan elröppent, az albertfalvai célponthoz, az Árasztó parthoz érve egyedül csak a palacsintára ült fenekem és elmacskásodott lábaim jelezték, hogy két órát ültünk a kenu kemény ülődeszkáján. A vízhatlan nadrág és bakancs jól jött a néha be-becsapó hullámok és az épp fagypont feletti hőmérséklet miatt, de mentőmellény alá bezsúfolt felső rétegek egy részére a folyamatos mozgás miatt nem lett volna szükség. A kivilágított hajók nagy csapata a partról is biztosan érdekes volt, de a víz színéről, belülről még hatásosabb látványt nyújtott.
A Fényfesztivált az idén novemberben alakult Magyar Vízitúra Szövetség (Mavitusz) négy tagszervezete (Explorers Felfedezők, Békatutaj, Dunai Sárkányok és Ventúra Vízitúra) szervezte hagyományteremtő szándékkal. A szervezők bíznak benne, hogy a következő években növelni is lehet majd a résztvevők létszámát.