Elaltattak negyven, rendőrség által lefoglalt viadalos kutyát, a civilek hiába küzdöttek a rehabilitációjukért

Negyven olyan staffordshire terriert altattak el veszélyes voltukra hivatkozva, akiket közel két éven át a rendőrség dunakeszi kutyakiképző telepén (ROKK) tartottak. Állatvédők értetlenül állnak az eset előtt, és azt sejtik, a kutyák tartási költségeit nem akarta már tovább fizetni a Pest Megyei Kormányhivatal, és ezért altatták el őket.

A rendőrség 2020 végén többször beszámolt arról, hogy sikeres rajtaütéseket végeztek tiltott állatviadalokon. Esetenként a hatóságok több tucat kutyát foglaltak le bűnjelként. 2020. december elején Nagykőrös külterületén 50 viadalos kutyát találtak a rendőrök, és ezek kerültek aztán a rendőrség dunakeszi telepére, ahová minden valószínűség szerint még máshonnan is vittek lefoglalt kutyákat. (A rendőrségi rajtaütésekről, és hogy mi lesz ezek után a kutyák sorsa, ebben a cikkünkben bővebben is írtunk.)

A Szurkolók az Állatokért nevű állatvédelmi egyesület vezetője, Kapin Richárd azt mondta, a Dunakeszire került kutyákkal nagyon lelkiismeretesen foglalkoztak, és teljesen nyitottan fogadták őket is az ottani szakemberek. Megismerhették a kutyákat, csinálhattak róluk képeket, mert szerettek volna segíteni az állatok rehabilitálásában és örökbeadásában. Végül több állatvédelmi szervezet befogadott innen viadalos kutyákat, Kapinék mellett a Forte és a Noé Állatotthon is jelentkezett, az állami szervektől 10-15 kutya tartását vállalták át, és ezek többsége már új gazdához is került azóta. Az etetési és állatorvosi költségeket az egyesületek állták, de a Szurkolók az Állatokért jelezte, hogy nekik minden kutyákkal kapcsolatos költségüket megtérítette már az állam.

A Szurkolók az Állatokért több kutyának gazdát is talált, de mivel még tartott az állatviadallal kapcsolatos büntetőeljárás, mindenkinek elmondták, egyelőre csak ideiglenes a kutyák kihelyezése, előfordulhat, hogy vissza kell majd adni őket. Ez végül nem történt meg, a nyomozás lezárultával tulajdonosokká váltak.

„Ezek a kutyák eddig a láncot és a ringet ismerték, de ki lehet belőlük nevelni a rossz reflexeket, visszailleszthetők a társadalomba. Ahhoz viszont idő kell, hogy megismerd a személyiségüket. Nem vagyunk egy gépgyár, hogy csak úgy kiadjuk az állatokat, az felelőtlenség lett volna” – mondta Kapin. Az ilyen kutyákat is csak körültekintően lehet örökbe adni, nem mindegy, hogy milyen környezetbe kerülnek. Például általában nem kerülhetnek másik kutya mellé. A Szurkolók az Állatokért még több kutyán akart segíteni, de pont előbb említett okok miatt, ez nem megy gyorsan.

„Szerettünk volna még kihozni kutyákat a ROKK-tól, de egy idő után egyszerűen nem kaptunk válaszokat” – mondta Kapin, szervezetük időközben azt is megtudta, hogy nem is a rendőrség, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes az ügyben, mert a lefoglalt kutyák állami vagyonnak minősültek.

A civilekhez idén nyáron jutottak el aztán olyan hírek, hogy rengeteg kutyát elaltattak, majd dr. Kajó Cecília, a környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos jog szakértője, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhivatalhoz, hogy megtudják, pontosan mi történt.

A kormányhivatal válaszában azt írta, hogy a ROKK telepén lévő amerikai staffordshire-ek közül negyvenet altattak el, miután veszélyesnek nyilvánították őket. Előtte 13 menhelyet és több civil szervezetet is megkeresett a hivatal állítása szerint, de sem ezek, sem a ROKK nem akarta befogadni a kutyákat. A dokumentumokból még az is kiderül, hogy a kormányhivatal 6,3 millió forintot fizetett a ROKK-nak, amelyből az állatok etetését és egészségügyi ellátását oldották meg. Azt írták még, hogy az állatok veszélyességét a jogszabályban előírt módon, egy kirendelt szakértő állapította meg, de már a büntetőeljárás során is született olyan szakvélemény, amely a veszélyessé nyilvánítás mellett foglalt állást.

Az persze kérdés, hogy valóban mind a negyven kutya veszélyes volt-e, és mi lehetett annak az oka, hogy ez csak másfél évvel a lefoglalásuk után derült ki.

„Sajnálták a pénzt, időt és energiát, úgy gondolom, hogy idézőjelben, az olcsóbb megoldást választották” – mondta Kapin.

Egy kutyát általában akkor minősítenek veszélyesnek, ha emberre támad, de akkor is kiállítható egy ebről ilyen passzus, ha fizikai vagy pszichikai állapota alapján arra lehet következtetni, hogy a jövőben embernek fizikai sérülést okozhat. Abból, hogy egy kutyát veszélyesnek nyilvánítottak, még nem következik automatikusan, hogy ki is kell oltani az életét – például a póráz, ivartalanítás, a veszélyesség jelzése kötelező –, de az állatvédelmi hatóságnak több esetben elrendelheti ezt. Például akkor, ha a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedése utáni 15 napon nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését.

A kutyák veszélyességét az állatvédelmi hatóság szakemberei állapíthatják meg, de hogy ebben az esetben mi lehetett a módszertan, azt az állatvédők sem tudják. Kapin hallott olyanról, hogy a kutyákat a tükörképükre reagáltatják vagy műkarra haraptatják, de szerinte ilyen alapon az ő si-cuját is veszélyesnek lehetne minősíteni, amikor az ösztöneinek engedelmeskedve rámegy egy plüssállatra. Kajó azt mondta, amikor egy kutya veszélyességét vizsgálják, akkor igazából a gazdának is vizsgáznia kéne, a szakembereknek azt is figyelniük kéne, hogy az eb engedelmeskedik-e a gazdája parancsainak.

„Szerintem volt egy lélektani határa a tartási költségeknek, ez úgy ötmillió lehetett, és miután ezt túllépték, megoldást akartak találni. Néhány kutyáról elképzelhető volt, hogy veszélyes lehetett, nem lehetett már rehabilitálni őket, de erősen kétlem, hogy mind ilyenek voltak” – mondta Kajó.

Az adatigénylésre adott válaszában a kormányhivatal 40 kutya elaltatásáról írt, de a civilekhez olyan információk is eljutottak, hogy valójában 60-62 eb életét oltották ki. Kajó szerint többször előfordult már, hogy rajtaütéseknél nem készült pontos dokumentáció a létszámról, és ezért fordulhat elő, hogy több kutya van a rendszerben.

Az állatvédelemmel foglalkozó jogász úgy látja, hogy hiába készülnek újabb és újabb állatvédelmi jogszabályok, a gyakorlati alkalmazásuk még várat magára, csak látszatintézkedések vannak. Rendőrségi forrásokból tudják, hogy a rendőrök informálisan le vannak tiltva arról, hogy állatokat foglaljanak le. „A folyamatban lévő ügyekben már most sok civil szervezetnél vannak kihelyezve kutyák, amelyek költségeit fizetni kéne, ahogy az ilyen ügyekben felkért szakértők díjait is. Amikor a rendőrség a saját állományának sem fizeti ki a bért maradéktalanul, akkor ezekre a kifizetésekre is várni kell. Az pedig országos társasjáték, hogy a rendőrőrsökön, kapitányságokon az állatvédelmi ügyekben feljelentést tenni akarókat megpróbálják lebeszélni az ügyintézők, a jegyzőkhöz, állatorvosokhoz irányítják őket. Mi éppen ezért mondjuk, hogy levélben vagy e-papíron kell feljelentést tenni” – mondta Kajó Cecília.

A staffordshire terrierek ügye azért is különösen szomorú, mert „ebben senkinek sincs semmi sikere, ha az egész képet nézzük. Ugyan még meg kell várni az ítéletet, de a gyakorlat alapján felfüggesztett börtönbüntetés várható, de közben elaltattak 40 kutyát, amit az állatvédők is kudarcnak érezhetnek, és az állam hatmillió forintot átcsorgatott az egyik zsebéből a másikba” – mondta az állatvédelemmel foglalkozó jogász.

A nagykőrösi ügyben ráadásul még a korábbi állatvédelmi törvény szerint kell eljárnia a hatóságoknak, ebben azonban a viadal még nem számított külön állatvédelmi tényállásnak, így csak állatkínzásért vonhatók felelősségre a kutyák tartói.