PDSZ: Ez a konzultáció nem nevezhető szakmai egyeztetésnek

Ez a konzultáció nem nevezhető szakmai egyeztetésnek, nem érdemi párbeszéd látszik, hanem egy panasznap, ahol olyan felszólalók is voltak, akik a mostani rendszer jogos voltát igyekeztek alátámasztani

– így lehet összefoglalni Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint eddig azt a megbeszélést, amit a Belügyminisztérium hívott össze oktatásügyben, és amin több mint 400 iskolaigazgató és tanár vesz részt. Nagy Erzsébet a PDSZFacebook-oldalán jelentkezett be az esemény szünetében, ahol azt mondta: a konzultáción először az Oktatási Hivatal képviselője szólalt fel, aki a digitális fejlesztésekről beszélt, majd Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette a magyar oktatás nemzetközi eredményeit.

Ezután 3-3 percig a meghívott intézményvezetők vagy tanárok kaptak szót.

A felszólalók beszéltek a legfontosabb problémákról, például a pedagógushiányról, bérkövetelésekről, illetve megegyezést sürgették.

De Nagy Erzsébet szerint sok volt a pró és kontra érv is. Például volt, aki arról beszélt, hogy a tanárok a diákokat tolják maguk elé a tiltakozásokban. Azt is mondta, hogy figyelte Pintér Sándor arcát, akin bizonyos konkrét számok hallatán a megdöbbenést látta, szerinte több új információt is megtudott.

A folytatásban Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Pintér Sándor belügyminiszter fog beszélni.

Nagy Erzsébet elmesélte, hogy az esemény előtt a diákok át akartak adni egy levelet Pintér Sándor belügyminiszternek, aki azt nem vette át tőlük. Ezért Nagy személyesen vitte oda neki az asztalhoz, miközben mentek a hozzászólások. Ahogyan arról a Telex is beszámolt, reggel az egyetem épülete előtt sorfalat alkottak támogató szülők, diákok, pedagógusok, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárait megtapsolta a tömeg.

Nem lehetett tudni, pontosan ki lesz ott a konzultáción, és miről lesz szó

Péntek délelőtt tíz órakor kezdődött el a köznevelési konzultáció a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ám az oktatásügyért is felelős Belügyminisztérium által december 16-ra meghirdetett eseményről előzetesen keveset lehetett tudni. Nem volt egyértelmű, hogy a kormányzat részéről kik lesznek ott a megbeszélésen, és egyáltalán, miről lesz szó. Az iskolaigazgatók, tanárok mellett a pedagógus-szakszervezetek egy-egy képviselője is elmehetett a megbeszélésre, de ők nem kaptak megszólalási lehetőséget.

A héten történt fejlemény volt, hogy a magyar kormány megállapodott az Európai Unióval, így megérkezhetnek az uniós pénzek, amelyekből a Fidesz-kabinet béremelést ígért a pedagógustársadalomnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón ismét azt ígérte:

amint megérkezik az uniós pénz, megemelik a pedagógusok bérét.

A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz köti az ágazat béremelését. Ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor három év alatt lépcsőzetesen növekednének a fizetések, és a pedagógusok bére 2025-re érné el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Csakhogy a tanársztrájkok korántsem csupán a bérek emelkedését tűzték ki célul; a pedagógus-szakszervezetek egyéb követeléseikről is tárgyaltak november elején Maruzsa Zoltán államtitkárral, de lényegi változást azóta sem sikerült elérni. A tanárok a fizetésemelés mellett régóta küzdenek az alacsonyabb munkaterhekért, a sztrájkjoguk visszaállításáért és az elbocsátott kollégáik visszahelyezéséért.

A tankerületek ugyanis ebben a félévben 13 tanárt bocsátottak el azért, mert ők többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A polgári engedetlenség egy törvényileg nem szabályozott munkabeszüntetési forma, ami a kormány szerint sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. A pedagógusok szerint éppen a kirúgások sértik ezt a jogot, és a polgári engedetlenségre azért van szükség, mert a törvényes sztrájk alatt olyan elégséges szolgáltatásokat kell biztosítani, amik betartásával láthatatlanná válik a tiltakozás.