Pont olyan értékelést kapott a magyar helyreállítási terv, mint 23 másik

Csak három helyreállítási terv, a belga, az észt és a cseh szerepelt rosszabbul a magyarnál, amely pontosan ugyanolyan értékelést kapott, mint 23 másik tagállam – ennek a Lakmusz tényellenőrző portál nézett utána. Navracsics Tibor, illetve Varga Judit is arról nyilatkozott nemrég, hogy a magyar helyreállítási terv a legkiválóbbak közé tartozik az Európai Bizottság értékelése alapján.

A Lakmusz az ellenőrzés során arra jutott, hogy a magyar terv a 11 szempontból 10-re A, a költségek indoklására pedig B minősítést kapott, pont mint 23 másik. Azt nézték, hogy a tervben kiegyensúlyozott választ adnak-e a gazdasági és társadalmi helyzetre, megfelelően kezelik-e a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlásokat, hozzájárulnak-e a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, okoznak-e jelentős környezeti kárt, megfelelően hozzájárulnak-e a zöld átálláshoz, megfelelően hozzájárulnak-e a digitális átálláshoz, tartóst hatást gyakorolnak-e a tagállam gazdaságára, a megfogalmazott mérföldkövek és célok biztosítják-e a terv végrehajtását, ésszerű-e a költségek indoklása, a kontrollrendszerek megfelelőek-e a korrupció megelőzésére és feltárására, koherens intézkedéseket tartalmaznak-e a tervek.

Ezzel a témával már október végén foglalkozott Darvas Zsolt közgazdász, a Bruegel Intézet kutatója az Európai Parlament előtt tartott előadásában. A közgazdász a Lakmusz megkeresésére hozzáfűzte: egy nagyon fontos szempontból rosszabbra értékelte a magyar tervet a Bizottság, mint a többit, a terv elfogadásához ugyanis szükség van 27 szupermérföldkő teljesítésére is. Hasonló feltételt korábban csak Lengyelország esetében állítottak, de ennél jóval kevesebbet.