A horvát határon lévő magyar határzár elbontása hámozható ki egy belügyminisztériumi válaszból

Le kell bontani a magyar-horvát határzárat, miután Horvátország 2023. január 1-jével a schengeni térség tagja lesz – írta a 444.hu annak a válasznak az alapján, amelyet a Belügyminisztériumtól kapott. Igaz, a két egyszerű kérdésre – „Mi lesz a magyar–horvát határzárral?” és „Fennmarad-e a jelenlegi határvédelmi készültség ezen a szakaszon?” – a minisztérium bonyolultan válaszolt: „A belső határellenőrzés megszűnését követően a mélységi ellenőrzést fogjuk megerősíteni. Amíg a csatlakozás joghatályossá nem válik, a határátkelők teljes funkciójukban működnek. Azt követően születik majd döntés az épületek sorsával kapcsolatban.”

A lap ismételten rákérdezett, hogy ezek szerint – amint az időjárás engedi – megkezdődik-e a műszaki határzár elbontása, de a minisztérium erre már nem válaszolt.

A horvát belügyminiszter ugyanakkor korábban közölte, hogy „az övezethez tartozó tagállamoknak el kell távolítaniuk minden olyan akadályt, amely gátolja a forgalom zavartalan lebonyolítását a belső határokon és a közúti határátkelőhelyeken”.

Magyarország a 2015-ben indult menekülthullám idején kezdett bele a hivatalos nevén műszaki határzárnak nevezett kerítés felhúzásába, előbb a magyar–szerb határszakaszon – az ottani helyzetről legutóbbi riportunkat itt olvashatja – , majd a magyar–horvát határszakaszon is.

Szlovénia már bont

Szlovénia a nyáron már belekezdett a Horvátországgal határos vonalain lévő kerítés elbontásába. Ez a Robert Golob vezette új, baloldali kormány kezdeményezése volt. A döntést nem hozták összefüggésbe azzal, hogy Horvátország idővel a schengeni övezet része lehet – hiszen erről hivatalos döntés csak a múlt héten született. A csaknem 200 kilométeres kerítés eltávolítását az új kormány azzal indokolta, hogy az nem megoldás a migráció kezelésére. A vereséget szenvedett, a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Janez Janša exkormányfő mögötti jobboldali erők szerint az új kormány hibát követ el a kerítés eltávolításával, mert a döntést nem előzte meg sem az ország biztonsági helyzetének az elemzése, sem szakértők véleményének a kikérése.