A legolcsóbbak között a szentesi karácsonyi vásár, ahol dodzsem és kisvonat van betlehem helyett

A 27 ezer lelkes Szentesre beérve csupasz utcai lámpák fogadtak. Semmi sem jelezte, hogy ünnep van, a város, sok más településhez hasonlóan, a karácsonyi kivilágításon spórolva is szeretné a költségeit csökkenteni, ezzel készülve az energiaválság okozta bizonytalanságra. A megyeháza felé közeledve lassan rajzolódott ki az adventi vásár, a maszatos utcákon kanyarogva kényelmesen tűnt elő a fényben úszó Kossuth tér.

Itt foglal helyet a szentesi karácsonyi vásár, ami a Délmagyar.hu cikke szerint azzal verte ki a biztosítékot a helyieknél, hogy neves fellépők és betlehem helyett idén dodzsem, kisvasút és körhinta várja a látogatókat. A portál arról ír, hogy inkább látnak egy fagyos majálist vagy falunapot a látogatók a vásárban, mintsem a meghitt ünnepi forgatagot, és olyan lakossal is találkoztak, aki sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy el kell hagynia a várost, ha egy kis karácsonyi hangulatra vágyik. „A karácsonyra készülünk, nem a majálisra. Ez a vidámpark inkább a gyereknaphoz passzolna. Gratulálok annak, aki ezt kitalálta” – mondta a megyei lapnak egy helyi családanya.

400 forint lesz

A vásárhoz érve elsőre nem is tudtuk, hogy hol kezdjünk, ezért egy régi ismerőshöz, a forralt borhoz fordultunk segítségért, amivel kapcsolatban meglepődve tapasztaltuk, hogy nem kell a családi ékszereket zaciba csapni, hogy megkóstolhassuk. Talán itt, az egyik bódénál hangzott el az idei advent számomra legjobban tetsző mondata, amikor az árus a két deci forralt bor kimérése után így szólt: 400 forint lesz. Ugyanis Szentesen a forralt bor decijét 150-től 250 forintig vesztegetik, ami narancsos extrával a 270, punccsal a 300 forintot is elérheti.

Láttunk teát decinkénti 100 forintos áron, kávét pedig úgy 300 forintért, hogy plusz habbal vagy tejszínnel is ugyanennyibe kerül. Jóleső érzés volt a nagyvárosból kiesve nem azzal vesződni, hogy kicsi vagy nagy, világos vagy sötét pörkölésű, és hasonlók, itt egyetlen egy opciót jelölt csupán az itallap: kávé. A forró csoki decije 350, a puncs attól függően, hogy alkoholos vagy mentes, 300 és 400 forint között lebeg.

Ha enni szeretnénk, akkor sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Lehet kapni kürtőskalácsot 900 és 1200 forint között, amire plusz 300 az extra feltét, de a hamburger is 1000 és 1400, a hot-dog 500 és 850 forint között mozog. A sült kolbász 750, de ha savanyúsággal és plusz kenyérrel ennénk, akkor 1150 forintba is kerülhet.

Néhány ételt Szűcs Dániel kollégám tesztelt is, aki miután letolt egy korrekt nagyságú kukoricás hamburgert, majd azt egy lekváros és egy mogyorókrémes palacsintával – amelyek darabját 250 forintért adták – fixálta is, megjegyezte, hogy megérti az alacsony árakat, mert szerinte hasonlóan alacsony minőségű alapanyagokkal is dolgoznak. Két evésből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Múlt héten a szegedi árakat néztük meg. A megyeszékhelyen 2 deci forró tea 500, szintén ennyi rumos puncs 1500 forintba kerül. A kürtőskalácsot a Dóm téren 1300 és 1600 forint között adják, a kávé ott 400 körül van, az alkoholmentes sör pedig 600 forint. A Telex nemrég a fővárosi árakról írt, ott átlagosan 400 forint decije a forralt bornak, a sörnek korsója pedig 1500-ra is rúg. Három deci forró tea ára 1000 forint, a forró csokié pedig – mint a söré – 1500. Kürtőskalács 2000-ért és 2800-ért is akad, a grillkolbász kenyérrel pedig 4500 forint.

Nincs betlehem, van dodzsem

Szentesen a spórolás jegyében az árusoknak az önkormányzat elengedte a közterülethasználati-díjat, viszont cserébe maguknak kell fizetniük az energiafogyasztást, illetve sem takarítást, sem éjjeli őrzést nem kapnak.

„A biztonsági szolgálatot is mi fizetjük, szerintem ez így korrekt”

– vélekedett az egyik árus.

Sokan kritizálták, hogy idén nincsenek fellépők, sem betlehem, van viszont dodzsem és kisvonat, és ezzel falunapossá válik az advent. „Az emberek fele szereti, hogy van dodzsem is például, a másik fele nem” – osztotta meg velünk tapasztalatait az egyik árus, amikor erről kérdeztük. „Én azt látom, hogy aki eljön, annak legalább a 70%-a ki is próbálja. Valaki nem szereti, mert drága, valaki meg azért jön, mert ez egy élmény, nem sokszor volt itt dodzsem karácsonykor.” Ettől eltérő véleményeket nem is nagyon hallottunk.

„Nem kifejezetten karácsonyi a dodzsem, de ha el tudják vele foglalni magukat a gyerekek, akkor jó, simán belefér. Az árakat találom felháborítónak, nem értem, hogy négy vasárnapra legalább miért nem tudják ezt ingyenesre megcsinálni” – ezt már egy anyuka mondta, majd egy fiatal párt kérdeztünk meg, hogy tetszik nekik a vásár ezen része.

„Legalább valamilyen karácsonyi dizájnt tehettek volna rá: az autók helyett mondjuk karácsonyfákat, vagy lehetne rénszarvasos dodzsem, vagy szán, vagy egy mikulás a bódé tetején”

– sorolta a lehetőségeket a pár fiú tagja, míg barátnője cigit töltött egy sörpadnál ülve. Mikor a mini óriáskerékről kérdeztük, azt mondta, „a fények tetszenek, mondjuk csak most vettem észre, hogy van”.

Sok a negatív komment

A dodzsem, a kisvasút és a körhinta kezelői elsőre nem szerettek volna nyilatkozni. Annyit azért elmondtak, hogy nagyon sok negatív kommentet kaptak, és nem értik, hogy miért ez a nagy felháborodás. Egyikük meg is jegyezte, hogy nyugaton bevett szokás, hogy ilyesmik is feltűnnek a karácsonyi vásárokon, és ők is

megpróbálták például a fényeket, a dizájnt és a zenéket az ünnepre hangolni.

Amit még kiemeltek, hogy az árakat is lentebb vitték: itt 800 forint egy zseton, ami elmondása szerint a teljes árnak nagyjából a fele, 10 zseton megváltása esetén pedig 6000 forintot kell fizetni.

Egy megkérdezett kollégájuk a szakma hitelét féltette. Hosszasan egyeztettek az önkormányzattal, és próbálják a játékokat a lehető legkorrektebb módon üzemeltetni. A negatív kommenteket ő azok számlájára írja, akik az elmúlt években eljátszották a vidámparkos szakma hitelét, a közvetlen visszajelzésekből szerinte az szűrhető le, hogy az emberek nagy részének semmi baja sincs azzal, hogy velük is bővült a karácsonyi vásár kínálata.

„Beletipornak az ember lelkébe”

– jegyezte meg annak kapcsán, ő hogyan élte meg a véleményeket.

Egy fiatalokból álló csoportot is megkérdeztünk, hogy szerintük ide való-e a fényárban úszó mulatság. Az egyik lányt nagyon váratlanul érte a látvány, szerinte ide is „inkább egy betlehem, vagy valami karácsonyi témájú, valami vallásosabb dolog illene”. Azt is hozzátette, hogy a vásár amúgy jó, „sokat fejlődött az elmúlt évekhez képest, adja ezt a karácsonyi vibe-ot, és

legalább van élet, valljuk be. Mert egyébként nincsen.”

Egy mosdót kerestünk még utunk végén. Amikor meglett, zavartan számoltuk az aprót, majd a helyiség előterében újságot olvasó nénit kérdeztük, hogy mennyiért használható a hely. Ő erre az újságból felnézett, és értetlenkedve közölte, hogy a mosdó természetesen ingyenes.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.