Tizenhét órán át vitáztak az egészségügy átalakításáról a parlamentben

Csütörtök délelőtt tíz óráig tartott a vita a parlamentben az egészségügyi törvény módosításáról, ami szerda délután 5 környékén kezdődött. Eszerint tizenhét órán át tartották életben a vitát, az obstrukciót a képviselők, köztük a Párbeszéd, a Momentum és a DK képviselői – utóbbiak a közleményük szerint összesen 33-szor szóltak hozzá a vitához.

Az ellenzék már a vita kezdete előtt kijelentette, hogy azt tervezik, reggelig vitáznak majd, ugyanúgy, ahogy egy hónappal ezelőtt a szociális törvény vitájánál, ami több mint huszonkét órán át tartott.

A Belügyminisztérium szerint a mostani egészségügyi törvénymódosítás korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátási rendszert, az ellenzék szerint a javaslat a jelenlegi formájában „betegellenes, dolgozóellenes és szakdolgozóellenes”, és „a betegjogok, az alapjogok rég lehúzva a vécén”.

Mi ez a törvény?

A kormány november 16-án nyújtotta be azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosító csomagot, ami több ponton jelentős változásokat hoz a hazai egészségügyi ellátásban. A csomag régóta jelentkező problémákat akar orvosolni, de a szakmai szervezetek szerint ezt nem tudja teljesíteni, és újabb problémákat idéz elő vagy a meglévőket mélyíti tovább.

• A kórházak feladatmegosztásának tisztázása – A javaslat szerint 0-24 óráig tartó sürgősségi ellátást a (vár)megyei kórházaknak kell nyújtaniuk, a városi kórházaknak a betegfogadást kell teljesíteni 0-24 órában. Nagyrészt már mostanra is ez a gyakorlat a hazai egészségügyben: a komplikált, súlyos eseteket a megyei kórházakban látják el, a városi kórházakban inkább csak a rutinszerű vizsgálatok, beavatkozások, egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnak. Ez a feladatmegosztás szakorvosok átcsoportososítását is szükségessé teszi. A javaslat szerint ezért a megyében dolgozó orvosok munkáltatója a megyei kórház vezetője lesz, aki kijelölheti az orvosok munkavégzésének helyét, azaz beoszthatja őket a különböző településekre dolgozni. Az állami kórházakban a jövőben csak munkavállalóként vagy önkéntesként lehet majd egészségügyi tevékenységet végezni, szerződéssel nem lehet ápolókat vagy orvosokat foglalkoztatni (miközben sok helyen jelenleg csak így tudnak kellő számú szakorvost foglalkoztatni és ügyeleti beosztásokat kitölteni).
• Az orvosi ügyeletek átrendezése, központosítása – A javaslat szerint 2023. július 1-jétől este 10 óra után – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálat látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet. A fogorvosi ügyelet és Budapesten a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad. A Népszava korábbi információi szerint ez azt jelentené, hogy a mostani csaknem 300 ügyeleti pont helyett a jövőben országosan 102 ügyeleti központ lesz. Ez megyénként 3-4 olyan centrumot jelent, ahova délután és este a panaszával orvoshoz fordulhat a beteg. A háziorvosok napközben a rendelőjükben fogadnák a betegeket, délután 4-től este tízig (és munkaszüneti napokon 8-tól délután kettőig) a járási szakrendelőkbe osztanák be őket felváltva ügyelni. Az orvosok munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik. Ha ebben az időben ki kell menni egy beteghez, akkor az Országos Mentőszolgálat viszi a helyszínre az orvost. A háziorvosok hétvégén és ünnepnapokon is felváltva ügyelnének 8-14 óráig. Az orvosok havi 2 ügyeletre lennének kötelezhetők. Az ügyeletek ellátására a Mentőszolgálat szerződést kötne az orvosokkal, a munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként.
• Béremelés az ápolóknak – Az orvosi fizetések jelentős emelése után hatalmas bérfeszültség alakult ki az egészségügyben, ami csak fokozta a szakdolgozói körben a pályaelhagyást, a munkaerőhiányt, és így veszélyeztette a hazai betegellátást. A kormány javaslata szerint az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékkal, a diplomás ápolóknak átlagosan 55 százalékkal emelnék a bérét. A kormány erre 168 milliárd forintot fordít.
• Teljesítménytől függő bérezés az orvosoknál és az ápolóknál – A munkáltató az orvos és az ápoló alapilletményét a teljesítményétől függően 20 százalékkal csökkenthetné, és az eddigi 20 százalék helyett 40 százalékkal emelhetné.
• Háziorvosi praxisok átrendezése – Magyarországon évek óta több száz, hosszú ideje betöltetlen háziorvosi praxis van, az ezekben a körzetekben élők ellátását más háziorvosok helyettesítéssel próbálják megoldani. Az állam ennek megoldására újra akarja szabni a háziorvosi körzetek határait, és miután egyre kevesebb a háziorvos, meg akarja szüntetni a körzetek elaprózottságát. Jelenleg 1825 olyan körzet van, ahol az egy orvoshoz tartozó betegek száma nem éri el az 1200 főt. 2028. január 1-jéig ezért megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, az új körzethatárok kijelölésének joga az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerül, és az Okfő veszi át az önkormányzatoktól a praxisjogok kezelését is. Az ígéretek szerint egyetlen orvost sem fosztanak meg a praxisjogától, így ezért kárpótolni sem kell őket.
• A krónikus betegek ápolásának áthelyezése a szociális szférába – Sok kórház belgyógyászati osztályán fekszenek olyan, általában idős emberek, akiknek állapota nem igényel jelentős orvosi felügyeletet, de tartós ápolásra szorulnak, és gyakran szociális okokból fekszenek a kórházakban. A javaslat szerint a kórházak tehermentesítésére ezeknek az embereknek a gondozását a jövőben a szociális ellátórendszer veszi át. A javaslat az így létrejövő szakápolási központokban lehetővé teszi, hogy egy segítő személy (hozzátartozó vagy más) folyamatosan jelen legyen az önmagát ellátni nem tudó vagy haldokló beteg mellett. A segítő nem végezhet egészségügyi tevékenységet, jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, vagy a hétköznapi ügyek vitelében segít a betegnek.
• Teljesen központosítanák a kórházi laborvizsgálatokat – A laborvizsgálatokat most sok esetben magáncégek végzik az állami kórházaknak, a jövőben a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. venné egy kézbe ezt a területet. A változtatást azzal indokolják, hogy jelenleg a különböző helyeken készülő laboreredmények nem hasonlíthatók össze és a visszakövetésük sem lehetséges.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár november 10-én egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával. A szakmai szervezeteknek ezután 5 napjuk volt a véleményezésre.

A MOK viszont a november 15-én kiadott állásfoglalásában nem javasolta a tervezet beterjesztését az Országgyűlésnek, mert álláspontja szerint a hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás veszélyeztetheti az ellátás biztonságát, és az orvosok egy részét arra ösztönözheti, hogy elhagyják az állami ellátást.