Jövőre egymilliárdos energiaszámlát várnak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Az 1972-73 óta működő SZBK energiakiadásainak mintegy 80 %-a az elektromos áram költsége. A fűtést a Szegedi Hőszolgáltatótól kapják, az egyik közeli, már a geotermikus hőfelhasználásra átállított hőközpontból, továbbá némi földgázt is használnak. A 2021-es évre kifizetett teljes energiaköltség mintegy 250 millió forint volt. Ennek várhatóan az ötszöröséről kapnak számlát jövőre, így

2023-ban mintegy 1.250 milliárd forintos energiakiadásra számítanak.

Nagy Ferenc akadémikus, az SZBK főigazgatója a Telex kérdésére azt is elmondta, hogy a jövő évre vonatkozó megállapodásaik novemberben már megvannak az energiabeszerzésekről, a fűtési szerződést ezután kötik meg.

A központon belül a műszerek és a kutatásokhoz használatos gépek, köztük a számítógépes rendszerek a legnagyobb áramfogyasztók. Energiaigényes az épületgépészet is, amely fenntartja a megfelelő hőfokot, a páratartalmat és a szellőzést. A kísérleti növények az üvegházakban élnek, amelyekben szintén fontos a megfelelő hőmérséklet és a fényerő is.

A kutatóknak nem kellett árakat és kilowattokat számolgatni az energiaárak növekedése miatt kialakult nehéz helyzetben. Az SZBK fenntartója egy 2019-es törvény alapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely az intézet igényei alapján intézte az energiabeszerzést, illetve a szerződések előkészítését. Az állami fenntartó jövőre a korábbinál nagyobb támogatást biztosít, ezzel együtt takarékossági program bevezetését is kérte az SZBK vezetőjétől.

Az idei fogyasztáshoz képest jövőre 20%-ot fognak csökkenteni a gáz felhasználásban, és ugyanilyen arányban kevesebb áramot vesznek majd igénybe. Ezt úgy érik el, hogy egyes épületrészekben alacsonyabb lesz a hőmérséklet, mint a korábbi teleken, és a tervek szerint a nyári hűtést is visszafogják majd. Emellett sok más módon is takarékoskodnak: a folyosókon gyengébb lesz a világítás és alacsonyabb a fűtés hőmérséklete, továbbá az épület külső díszvilágítását is korlátozzák. A kutatásokhoz sok hűtőszekrényt használnak a különféle anyagok és minták tárolására, ezek hőfokát is felülvizsgálják. A mintegy 260 kutató közül, akinek a munkája ezt megengedi, otthonról dolgozhat, aki akar, ám ezt nem mindenki teheti meg, hiszen pl. a műszereket nem vihetik haza.

Várhatóan a jövő márciustól termel majd áramot az új, saját napelem-erőmű, amely az SZBK-ban felhasznált évi mennyiségnek mintegy a 20%-át tudja majd előállítani. Ez amiatt is fontos, mert az igen nagyméretű, 8 emeletes épület nyári hűtése nagyon sok energiát elfogyaszt, még annak ellenére is, hogy az 1970-es évek elején épült ház nemrég teljesen új hőszigetelést kapott. A napelemek telepítését még az idén megkezdik, részben saját megtakarításból, és erre is adott támogatást a fenntartó.

Az évek óta folyó kutatásokat nem lehet leállítani

Az intézet bevételei többféle forrásból állnak össze. Az állami alaptámogatás az elért eredményektől függő nagyságú, eddig évente 2.9-3.3 Mrd Ft volt. Hazai és európai uniós, továbbá ipari pályázatokon is jutnak pénzekhez, valamint laboratóriumi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalkozásokkal működnek együtt. Így összesen évente mintegy 5.1 milliárd forint volt a bevételük, amit jövőre az energiakiadások miatt kell alaposan megemelni. Nagy Ferenc azt is elmondta, hogy mióta ő folyamatosan itt dolgozik – 2006-tól kutatócsoport-vezető és igazgatóhelyettes volt, majd 2018-tól főigazgató – azóta

ilyen nehéz helyzetben még nem volt a kutatóintézet.

Az SZBK-ban mintegy 550 ember dolgozik, a létszámnak a felét adják a kutatók, akik a munkájuknak megfelelően dolgoznak hosszabb-rövidebb időszakokban más intézményekben is, illetve külföldön. Szegedre is folyamatosan jönnek külföldi vendég-kutatók és diákok, ők jelenleg ötvenen vannak. Tudományos képzésekben részt vevő egyetemi hallgatók is tanulnak itt.

Az a jó hír, hogy

nem kell senkit elbocsátani, és nem kell leállítani egyetlen most folyó kutatást sem

– jelentette ki Nagy Ferenc. Utóbbi azért is fontos, mert a növénybiológiai kísérletek sok esetben éveken át tartanak, azokat nem is lehetne szüneteltetni úgy, hogy ne szenvedjen károkat az addig elvégzett munka.

Az SZBK-ban főként alapkutatásokon dolgoznak a Biofizikai, a Biokémiai, a Genetikai és a Növénybiológiai Intézetben. A kutatási eredmények alapján szabadalmakat és ipari hasznosítási terveket dolgoznak ki. Emellett a kutatók biotecnológiai cégek megalakításában és munkájában, valamint a felsőoktatásban is részt vesznek.

Az egyik nemrég nyilvánosságra hozott, sokaknak talán meglepő kutatási eredményük, hogy kiderült: a zene hatással van a tudat nélküli, de élő anyagokra, amilyenek például az enzimek. Páli Tibor MTA-doktor vezette a kísérleteket, amelyekben egy olyan enzimet vizsgáltak, amely minden sejtmaggal rendelkező sejtben előfordul, sok életfolyamatban kulcsszerepet játszik, a sejtek működésének egyik fenntartója. További jelentősége, hogy ennek az enzimnek a normálistól eltérő működését lehet megfigyelni például daganatok áttétképződése során, és csontritkulás vagy gyomorsavtúltengés esetében is.

Az SZBK-ban évek óta folyó, pályázatokkal támogatott kutatási programokkal a növények alaptulajdonságait vizsgálva annak is keresik a módját, hogyan lehetne a hőséget és a szárazságot jobban elviselő gabonaféléket termeszteni a mezőgazdaságban, ami az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kérdés. A Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve jelenleg a koronavírus elleni védekezés lehetőségeit is vizsgálják.

Szeged másik tudományos kutatóközpontjában, az ELI-ALPS-ban jövőre 2.6 milliárd forint értékű lesz a villanyszámla, de Szabó Gábor professzor, a lézerközpont vezetője korábban elmondta a Telexnek, hogy a magas költség náluk sem mehet a kutatások rovására.