Jövőre egymilliárdos energiaszámlát várnak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

2022. november 22. – 15:18

Jövőre egymilliárdos energiaszámlát várnak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban
Nagy energiaigényű berendezés: elektronmikroszkóp az SZBK-ban – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont a legnagyobb hazai élettudományi kutatóintézet, többféle területen is vezető szakmai műhely, és nemzetközi szinten is elismert kutatóhely. Az újszegedi épület évtizedek óta a város tudományos teljesítményének egyik jelképe, ahol mintegy félezer ember dolgozik. Az energia-áremelkedés a tudományos intézményeket is nehéz helyzetbe hozza, ezért az SZBK-ban is takarékoskodnak, főként az árammal.

Az 1972-73 óta működő SZBK energiakiadásainak mintegy 80 %-a az elektromos áram költsége. A fűtést a Szegedi Hőszolgáltatótól kapják, az egyik közeli, már a geotermikus hőfelhasználásra átállított hőközpontból, továbbá némi földgázt is használnak. A 2021-es évre kifizetett teljes energiaköltség mintegy 250 millió forint volt. Ennek várhatóan az ötszöröséről kapnak számlát jövőre, így

2023-ban mintegy 1.250 milliárd forintos energiakiadásra számítanak.

Nagy Ferenc akadémikus, az SZBK főigazgatója a Telex kérdésére azt is elmondta, hogy a jövő évre vonatkozó megállapodásaik novemberben már megvannak az energiabeszerzésekről, a fűtési szerződést ezután kötik meg.

A központon belül a műszerek és a kutatásokhoz használatos gépek, köztük a számítógépes rendszerek a legnagyobb áramfogyasztók. Energiaigényes az épületgépészet is, amely fenntartja a megfelelő hőfokot, a páratartalmat és a szellőzést. A kísérleti növények az üvegházakban élnek, amelyekben szintén fontos a megfelelő hőmérséklet és a fényerő is.

A kutatóközpont udvari üvegházai a főépület ablakából nézve – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A kutatóközpont udvari üvegházai a főépület ablakából nézve – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A kutatóknak nem kellett árakat és kilowattokat számolgatni az energiaárak növekedése miatt kialakult nehéz helyzetben. Az SZBK fenntartója egy 2019-es törvény alapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely az intézet igényei alapján intézte az energiabeszerzést, illetve a szerződések előkészítését. Az állami fenntartó jövőre a korábbinál nagyobb támogatást biztosít, ezzel együtt takarékossági program bevezetését is kérte az SZBK vezetőjétől.

Az idei fogyasztáshoz képest jövőre 20%-ot fognak csökkenteni a gáz felhasználásban, és ugyanilyen arányban kevesebb áramot vesznek majd igénybe. Ezt úgy érik el, hogy egyes épületrészekben alacsonyabb lesz a hőmérséklet, mint a korábbi teleken, és a tervek szerint a nyári hűtést is visszafogják majd. Emellett sok más módon is takarékoskodnak: a folyosókon gyengébb lesz a világítás és alacsonyabb a fűtés hőmérséklete, továbbá az épület külső díszvilágítását is korlátozzák. A kutatásokhoz sok hűtőszekrényt használnak a különféle anyagok és minták tárolására, ezek hőfokát is felülvizsgálják. A mintegy 260 kutató közül, akinek a munkája ezt megengedi, otthonról dolgozhat, aki akar, ám ezt nem mindenki teheti meg, hiszen pl. a műszereket nem vihetik haza.

Üvegházak sora a kutatóközpont udvarán, belépni csak teljes védőöltözetben szabad – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Üvegházak sora a kutatóközpont udvarán, belépni csak teljes védőöltözetben szabad – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Várhatóan a jövő márciustól termel majd áramot az új, saját napelem-erőmű, amely az SZBK-ban felhasznált évi mennyiségnek mintegy a 20%-át tudja majd előállítani. Ez amiatt is fontos, mert az igen nagyméretű, 8 emeletes épület nyári hűtése nagyon sok energiát elfogyaszt, még annak ellenére is, hogy az 1970-es évek elején épült ház nemrég teljesen új hőszigetelést kapott. A napelemek telepítését még az idén megkezdik, részben saját megtakarításból, és erre is adott támogatást a fenntartó.

Az évek óta folyó kutatásokat nem lehet leállítani

Az intézet bevételei többféle forrásból állnak össze. Az állami alaptámogatás az elért eredményektől függő nagyságú, eddig évente 2.9-3.3 Mrd Ft volt. Hazai és európai uniós, továbbá ipari pályázatokon is jutnak pénzekhez, valamint laboratóriumi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalkozásokkal működnek együtt. Így összesen évente mintegy 5.1 milliárd forint volt a bevételük, amit jövőre az energiakiadások miatt kell alaposan megemelni. Nagy Ferenc azt is elmondta, hogy mióta ő folyamatosan itt dolgozik – 2006-tól kutatócsoport-vezető és igazgatóhelyettes volt, majd 2018-tól főigazgató – azóta

ilyen nehéz helyzetben még nem volt a kutatóintézet.

Az SZBK-ban mintegy 550 ember dolgozik, a létszámnak a felét adják a kutatók, akik a munkájuknak megfelelően dolgoznak hosszabb-rövidebb időszakokban más intézményekben is, illetve külföldön. Szegedre is folyamatosan jönnek külföldi vendég-kutatók és diákok, ők jelenleg ötvenen vannak. Tudományos képzésekben részt vevő egyetemi hallgatók is tanulnak itt.

Az a jó hír, hogy

nem kell senkit elbocsátani, és nem kell leállítani egyetlen most folyó kutatást sem

- jelentette ki Nagy Ferenc. Utóbbi azért is fontos, mert a növénybiológiai kísérletek sok esetben éveken át tartanak, azokat nem is lehetne szüneteltetni úgy, hogy ne szenvedjen károkat az addig elvégzett munka.

Az SZBK-ban főként alapkutatásokon dolgoznak a Biofizikai, a Biokémiai, a Genetikai és a Növénybiológiai Intézetben. A kutatási eredmények alapján szabadalmakat és ipari hasznosítási terveket dolgoznak ki. Emellett a kutatók biotecnológiai cégek megalakításában és munkájában, valamint a felsőoktatásban is részt vesznek.

Kutatás természetes nappali fényben az egyik SZBK-laborban – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Kutatás természetes nappali fényben az egyik SZBK-laborban – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Az egyik nemrég nyilvánosságra hozott, sokaknak talán meglepő kutatási eredményük, hogy kiderült: a zene hatással van a tudat nélküli, de élő anyagokra, amilyenek például az enzimek. Páli Tibor MTA-doktor vezette a kísérleteket, amelyekben egy olyan enzimet vizsgáltak, amely minden sejtmaggal rendelkező sejtben előfordul, sok életfolyamatban kulcsszerepet játszik, a sejtek működésének egyik fenntartója. További jelentősége, hogy ennek az enzimnek a normálistól eltérő működését lehet megfigyelni például daganatok áttétképződése során, és csontritkulás vagy gyomorsavtúltengés esetében is.

Az SZBK-ban évek óta folyó, pályázatokkal támogatott kutatási programokkal a növények alaptulajdonságait vizsgálva annak is keresik a módját, hogyan lehetne a hőséget és a szárazságot jobban elviselő gabonaféléket termeszteni a mezőgazdaságban, ami az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kérdés. A Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve jelenleg a koronavírus elleni védekezés lehetőségeit is vizsgálják.

Szeged másik tudományos kutatóközpontjában, az ELI-ALPS-ban jövőre 2.6 milliárd forint értékű lesz a villanyszámla, de Szabó Gábor professzor, a lézerközpont vezetője korábban elmondta a Telexnek, hogy a magas költség náluk sem mehet a kutatások rovására.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!