Political Capital: A Fidesz-szavazók fele azt hiszi, a kormány nem szavazta meg a szankciókat

Erősen hat a magyar társadalomra a kormány szankcióellenes kampánya – ez a Political Capital fő megállapítása a friss közvélemény-kutatásuk alapján, amelyben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálták. Ezt többek között abból szűrték le, hogy reprezentatív eredményeik szerint

• a magyarok többsége szerint az Oroszország elleni szankciók az európaiakat jobban sújtják, mint az oroszokat;
• a földgáz világpiaci árának emelkedésért többen teszik felelőssé a gázra nem is vonatkozó szankciókat, mint azt a tényt, hogy Oroszország szándékosan csökkentette az Európába irányuló gázszállítást;
• az összes megkérdezett 36 százaléka, ezen belül a kormánypártiak 50 százaléka értett egyet azzal a hamis állítással, hogy a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat.

Az élelmiszerár-drágulás terén viszont mintha kevésbé ment volna át ugyanez az üzenet: a felmérés szerint csak a válaszadók egyharmada tartja igaznak, hogy az élelmiszerárak emelkedését is elsősorban a szankciók okozzák.

A válaszok kontextusba helyezéséhez érdemes újra felcsapni a témát körüljáró két korábbi cikkünket. Az egyikben azt mutattuk be adatokkal alátámasztva, hogy hiába sulykolja a kormány, nem igaz, hogy Oroszország járt jól a szankciókkal; a másikban a szankcióellenes kormányzati kampány ferdítéseivel foglalkoztunk.

A szankciók megszavazásáról szóló kérdést érdemes kicsit közelebbről is megnézni. Az Orbán-kormány mind a nyolc Oroszország elleni uniós szankciós csomagot megszavazta. Ehhez képest nemcsak a fideszes válaszadók 50 százaléka gondolja az ellenkezőjét, de a Mi Hazánk szavazóinak 36 százaléka, illetve a többi ellenzéki párt szavazóinak 23 százaléka is így tudja:

A kutatás eredményeit összesen hat részben hozza nyilvánosságra a kutatóintézet. Az első rész arról szólt, hogy a magyarok kit tartanak felelősnek a háborúért. Összességében Oroszországot, de a pártpreferenciák itt is árnyalják a képet: a fideszesek listáján Oroszország csak a harmadik helyre fért fel az Egyesült Államok és Ukrajna mögé:

A felméréshez az adatfelvételt a Medián végezte október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.