Orvosi kamara: Az egészségügyi törvény módosítása csak fokozza az ágazatban meglévő bizonytalanságot

Kedden a kormány több törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyek között szerepel az egészségügyi törvény módosítása is. A módosítás több ponton átalakítaná az egészségügyi ellátórendszert, például az ügyeleti rendszerben a mentőszolgálat szerepét bővítenék, az egészségügyi dolgozók teljesítmény alapján akár kevesebb fizetést is kaphatnának, és a praxisközösségeket a jövőben az állam határozhatná meg.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy állásfoglalást tett közzé az átalakításokról, amiből kiderül, hogy jelen formájában nem támogatják a módosításokat. A hatástanulmányok megismerését követelik, és hosszabb határidőt a módosítás véleményezésére.

Megnéztük a kormány javaslatának néhány fontosabb pontját részletesebben, a MOK szerint az egészségügyi törvény módosítása összességében csak fokozza az ágazatban meglévő bizonytalanságot.

Jöhet a központosítás az egészségügyben

A javaslat szerint az egészségügyi alapellátási körzetek kialakítása önkormányzati feladat helyett állami feladattá válna, amelyet a praxiskezelő végezne. Pontosabban a tervezet szerint a háziorvosi körzethatárok kijelölése az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerülne, a betöltetlen körzetek irányítását venné át egy praxiskezelő.

Ha hat hónapon belül az önkormányzat nem tesz javaslatot a betöltetlen praxis új orvosára, akkor lehetősége van a praxiskezelőnek egy általa kiválasztott háziorvosnak odaadni a körzet lakosainak ellátását.

A központosítás nemcsak a háziorvosokra, hanem a védőnőkre is kiterjedne.

A védőnői körzetek kialakítását is átvenné az Okfő, és a védőnők a jövőben a városi kórházak alkalmazottai lennének.

A javaslat szerint a védőnői ellátás a települési önkormányzatoktól az „egységes szakmai színvonalú ellátás érdekében” kerülne az államhoz 2023. július 1-jétől.

Ezeken kívül központosítanák az ügyeleti rendszert is, amihez Járási Sürgősségi Alapellátási Központokat hoznának létre. A Népszava a korábban megismert adatok alapján azt írta, hogy 81 járásnak 102 ügyeleti központja lenne a mostani csaknem 300 helyett, és ezekből 21 gyermek, 21 pedig csak felnőtt, míg 60 vegyes ellátóhely lenne. Megyénként összesen három-négy Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne, ami az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot jelenthet.

A MOK véleménye szerint az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése elkerülhetetlen, de a működésben

a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.

Az ügyeleti ellátás azon kívül, hogy központosított lenne, jövő július 1-jétől az állami mentőszolgálat feladatává válna (a fogorvosi ügyelet és Budapesten az alapellátási ügyelet kivételével).

A tervek szerint a mentőszolgálat diszpécserközpontja osztályozná a feladatokat, és jelezné a háziorvosnak a helyszínre vonulás igényét. Azt nem tudni, hogy ez esetben a mentősök mennének-e ki helyszínre vagy a háziorvos.

A beteg által választott ápolási segítő bennmaradhatna a kórházban

Jelentős változás lenne, hogy szigorúbban szabályoznák a látogatási időt, viszont egy ápolási segítő bent maradhatna a látogatási időn túl is az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteggel. A segítőt a beteg választhatná ki, adatai bekerülnének a betegdokumentációba.

A javaslat részletezi, hogy milyen esetekben maradhat bent ápolási segítő a beteggel. Olyankor, ha a beteg

• önmagát nem tudja ellátni,
• állapota miatt folyamatos segítségre szorul,
• hosszútávú fekvőbeteg ellátást igényel,
• pszichés krízishelyzetben van vagy,
• haldoklik.

A segítő kizárólag nagykorú lehet. A segítő személy nem végezne egészségügyi tevékenységet, a javaslat szerint „jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, valamint a hétköznapi ügyek vitelében – az egészségügyi személyzet feladatkörébe nem tartozó kérdésekben – segít a betegnek”.

A kormány szerint a javaslat azért is lehet hasznos, mert a segítő az ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

A szociális ellátás többet venne át az egészségügyi ellátásból

Az egészségügyi és a szociális ellátásban az ápolási, gondozási tevékenység nem ugyanúgy szerveződik, de az ápolás több eleme megtalálható mindkét ellátásban. A kormány szerint azért van szükség a strukturáltabb együttműködésre, mert

„a fekvőbeteg szakellátás ápolási ágyain fekvő betegek elsősorban ápolásra szorulnak, azaz mindennapi szükségleteiket, mint az étkezés, tisztálkodás, öltözködés nem tudják segítség nélkül megoldani, többségük kórházi elhelyezése azonban már nem indokolt”.

A kormány szerint az ellátottaknak eredményesebb, ha a szociális ágazatban kapják meg a szükséges gondoskodást. Szerintük ez azért lehet hasznosabb, mert a szociális intézmény teljes ellátást ad a lakóknak, emellett az otthoni körülményekre is jobban hasonlít.

A javaslat ezzel megteremti a jogalapját annak, hogy az egészségügyi szakellátás bizonyos ágyai átkerüljenek a szociális ellátórendszerbe. Azok az ágyak kerülnének át, amelyeken az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók tartós ápolást-gondozást végeznek. A jövőben ezt a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok fogják végezni.

Az egészségügyi dolgozók a minősítés alapján akár rosszabbul is kereshetnének

Ki kell emelni még egy változást: a tervek szerint az orvosok és szakdolgozók teljesítménytől függő differenciált bérezést kapnának. A teljesítményértékelés rendszerének bevezetése azt jelenti, hogy ha egy egészségügyi dolgozó minősítése nem éri el a megfelelő színvonalat, akkor 20 százalékkal csökkenne a dolgozó alapilletménye. Viszont a minősítés eredményétől függően akár a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal emelkedhet is, amennyiben jól teljesít. Ezek az intézkedések szintén majd csak jövő július 1-jétől lépnének hatályba.

Az viszont nem világos, hogy a minősítést ki, és mi alapján fogja elvégezni. Hasonló differenciált bérezést vezethetnek be a pedagógusoknál, azonban ott egyelőre csak a Belügyminisztérium felmérése mutatta meg az erre vonatkozó igényt.

A MOK októberben a differenciált bérezésről azt írta:

„az orvosi bértáblánál alacsonyabb fizetés lehetősége a korábbi megállapodás felrúgása. Ezt semmilyen formában nem fogadjuk el”.

MOK: Az erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatot rejt

„A MOK elnöksége a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt”

– ez az állásfoglalás szerepel az Orvosi Kamara honlapján.

A szervezet azt fontosnak tartja, hogy a kormányzat belekezdjen az egészségügy átalakításába, ugyanakkor a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás szerintük jelentős kockázatokat rejt.

Az egészségügy hosszú távú, biztonságos működőképessége érdekében javasolják, hogy a kormány tegye publikussá az átalakítás hosszú távú koncepcióját, terveket és tanulmányokat.

Végül oldalukon azt írják: „Kérjük jelen törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modell-kísérlet eredményeinek közzétételét, mindezek társadalmi és szakmai vitára bocsátását, jelentősen több mint 5 napos határidővel.”