A válság miatt egyre többen adják állatmenhelyekre kedvenceiket, katasztrófaközeli a helyzet

Napról napra többen adják be állataikat az állatmenhelyekre, miközben az örökbefogadók száma egyre csökken, sőt a nullához közelít, mondta a napokban a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének szóvivője, Szilágyi Attila az RTL Klubnak adott interjújában. Szerinte 400 százalékos a telítettség a menhelyeken, amelyeket a bajba került tulajdonosokhoz hasonlóan szintén érint a rezsiválság.

Szilágyi Attila szerint

„tarthatatlan, csődközeli a helyzet, katasztrófaszituáció is felléphet. A végtelenségig nem tudjuk terhelni sem a számláinkat, sem a területeinket, az állatmenhelyek üzemeltetése egy vállalt felelősség, nem kötelesség.”

Annak érdekében, hogy kiderítsük, valóban ennyire kiélezett-e a helyzet, megkerestünk két állatmenhelyet. Csongrád-Csanád megye legnagyobb és egyben legismertebb állatmenhelye a szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány tanyája. Az alapítvány vezetője, Farkas Gabriella a Telexnek elmondta, hogy náluk nincs sokszoros telítettség, mivel soha nem lépik túl a menhely létszámát, és szigorú várólistával dolgoznak. Ugyanakkor folyamatos náluk a telt ház, jelenleg 210 állatot (170 kutyát és 40 macskát) gondoznak.

Annyira kórosan lesoványodott a kutya, hogy egy hétig nem tudott lábra állni

A várólistájuk viszont 3 hónaposra nőtt, tehát ha most telefonál valaki, aki anyagi problémák miatt szeretné beadni az állatát, annak nagyjából ennyit kellene most várnia. Elsőbbséget élveznek ugyanis az ebrendelet miatt karanténozott, az utcán talált vagy balesetet szenvedett állatok, és csak utána jönnek a gazdás segítségkérések.

Tapasztalatai szerint míg korábban napi 1-2 kutya elhelyezésében kérték a segítségüket, most ez a szám napi 5-6.

A segítségkérő telefonokat az alapítványuknál Gácsi Mária fogadja nap mint nap, aki három megrázó esetet is elmesélt az elmúlt napok hívásai közül. Legutóbb egy középkorú hölgy kereste őket, aki elvesztette a munkáját és így a lakhatását is, és összeroppant attól, hogy két szeretett kutyáját menhelyre kell adnia. A két jól táplált, egészséges kutyát a rendkívüli helyzetre tekintettel muszáj volt azonnal befogadniuk, mert utcára kerültek volna.

A másik ilyen eset egy kistestű kutyával történt. Egy állatorvos kereste meg őket, mert a kutya megbetegedett, a gazdája pedig nem tudta volna kifizetni a több száz ezer forintba kerülő műtétet és a kutya élete végéig tartó gyógyszerezését. A kutyát ha nem is azonnal, de napokon belül be tudták fogadni tekintettel arra, hogy különben el kellett volna altatni.

A harmadik egy önkéntesek segítségével bekerült, ápolatlan kutya volt, akinek a gazdájánál kikapcsolták a villanyt, majd a férfi pár nappal később kórházba került.

„A kutya annyira kórosan le volt soványodva, hogy a gondos ápolás ellenére egy hétig nem tudott lábra állni. Ez is egy »muszáj azonnal befogadnunk szituáció« volt, de az ilyen muszájokat nem tudom, hogy meddig fogjuk tudni kezelni, meddig tudjuk kifizetni az életmentő műtéteket, a tápot, és mi lesz, ha már mi sem tudunk gondoskodni ezekről az állatokról”

– mondta Gácsi Mária, utalva az alapítványuk rossz anyagi helyzetére.

Márciusig látják a jövőt, utána nem tudják, mi lesz

Azt már azt alapítványt vezető Farkas Gabriella teszi hozzá, hogy az ilyen típusú segítségkérések megnövekedésénél talán még nagyobb probléma, hogy az örökbefogadások száma is lecsökkent – ezt a tendenciát június óta látják.

Míg tavaly júniustól szeptemberig 96 kutyát tudtak örökbe adni, idén ugyanebben az időszakban csak mindössze 46-ot, ami azt jelenti, hogy több mint 50 százalékkal csökkent az örökbefogadások száma.

A helyzetet az is nehezíti, hogy külföldre is nehezebben tudnak most örökbe adni. Két külföldi szervezettel, egy német és egy osztrák állatvédő szervezettel dolgoznak együtt, de ők főként most az ukrajnai háború miatt gazda nélkül maradt állatokat mentik és juttatják új tulajdonosokhoz.

Ráadásul a rezsiszámlák és a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett inflációs adatai szerint egy év alatt 46,9 százalékkal megnőtt állateledelárak miatt a Tappancsnál is jelentősen megemelkedtek a költségek, miközben a bevételük csökkent. Farkas Gabriella szerint őket a cégeken kívül jellemzően a kispénzű emberek szokták támogatni, havi 3-5 ezer forinttal – viszont úgy látják, hogy ezek az apró, ám fontos támogatások egyre jobban elmaradnak, mivel a támogatóik egy részének már ez az összeg is hiányzik a pénztárcájából.

Most úgy látják, hogy ha tovább stagnál vagy csökken az adományokból befolyó támogatásuk, illetve ha ilyen ütemben nőnek tovább a költségeik, akkor jövő március körül elfogy a keretük. Ez már csak azért is hatalmas probléma, mert bár idén 5950 adományozótól 31 millió forintot kaptak az 1 százalékos felajánlásokból, a következő 1 százalékos felajánlásokat csak jövő szeptemberben kapják meg.

Hogy a bezárással fenyegető márciusi előrejelzést minél tovább ki tudják tolni, a 82 ezres Facebook-oldalukon rendszeresen kérnek támogatást, jövő héten például eledelgyűjtést tartanak, karácsony előtt pedig egy célzott adománygyűjtést is. (A Tappancs alapítvány munkájáról korábban itt írtunk bővebben.)

Sok civil szervezet fogja lehúzni a rolót

Hasonló nehézségekről számolt be a Fejér megyei Mányon működő Eszkuláp Állatvédő Egyesület elnöke, Németh Réka is. Mint a Telexnek elmondta, ők nagyjából három hónapra látnak most csak előre. A két állatmenhelyüket üzemeltetni eddig sem volt olcsó, hiszen nemcsak rezsit, de munkabért és járulékokat is kell fizetniük, ráadásul az elmúlt időszakban minden egyre drágább lett, a szolgáltatások és a termékek egyaránt. Szerencsére az élelmezéshez szükséges tápot és konzerveket adományokból kapják.

Mint mondja,

„a támogatások érzékelhetően csökkentek, kisebb az átlagos adományösszeg, de kevesebb is az, aki segíteni tud. Megnőtt a telefonos adományvonalak jelentősége, itt 500 forint is adható, most sokan csak ennyit engedhetnek meg maguknak. Mi ezért is nagyon hálásak vagyunk”.

A működésük fenntartásához gyűjtőnapokat szerveznek, örökbefogadó alkalmakra invitálják az embereket, jótékonysági liciteket indítanak a Facebook-oldalukon. Most éppen az utolsó magyar válogatottban játszott meccse után Szalai Ádám és a teljes csapat által dedikált Dibusz Dénes-focimezre lehet licitálni, amit a focistától kaptak felajánlásként.

„Azt érzékeljük, hogy sok a mentendő kutya, de ehhez az is hozzájárul, hogy minden állatvédő megtelt, nem is nagyon tudunk már újakat fogadni, vagy sokkal kevesebbet, mint régebben. Jelenleg több mint 200 gazdikereső kutyánk van, ez a normál működési keretünk kétszerese”

– mondta Németh Réka, aki azt is hozzátette, hogy ők főként gyepmesteri telepekről mentenek kutyákat, akikre altatóinjekció várna.

Nyáron gyakorlatilag nullára csökkent náluk az örökbefogadás, de úgy tudja, hogy a legtöbb szervezetnél ugyanez történt. Szerinte a Covid utáni felszabadult nyaralás utáni vágy összeért a negatív jövőkép miatti takarékosabb szemléletre váltással, amelyben egy háziállat biztosan nincs benne. Ősztől beindult valamennyire az örökbefogadás, de ez az évekkel ezelőtti szintnek a töredéke csak.

„Ijesztő, hogyha így marad minden, akkor beáll a gondozotti létszámunk egy magas szintre, és onnantól nem mozdulunk semerre, a költségeink pedig csak nőnek. Nem vagyok optimista a jövőt illetően. Azt gondolom, hogy sok civil szervezet – nem csak az állatvédelemben – fogja lehúzni a rolót.”

Elmarad az állami segítség

Az országos lefedettségű Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke, Orbán Zsófia a Telexnek azt mondta, hogy a Szilágyi Attila által említett 400 százalékos telítettség egyszerűen a jogszabályokból adódóan lehetetlenség egy legálisan, minden engedéllyel rendelkező állatmenhelynél. Az viszont biztosan állítható, hogy a menhelyeknél telt ház van, vagy ideiglenesen 120 százalékos telítettség is előfordul.

A 36 hozzájuk tartozó menhely jelenleg kb. 5,5 ezer kutya és 2 ezer macska gondozását végzi. Azt ők is érzékelik, hogy a rezsiválság miatt egyre többen keresik meg a menhelyeket, hogy megváljanak házi kedvencüktől, de pontos nagyságrendet nem tud erre egyelőre mondani, mivel tagszervezeteiktől most gyűjtik be az erre vonatkozó adatokat.

Azt viszont alátámasztja, hogy a 3-5-szörösére emelkedett rezsiszámlák, az orvosi költségek megháromszorozódása, a szemétszállítás és a tetemek elszállításának költségnövekedése kibírhatatlan terheket ró az állatmenhelyekre. Több szervezetük jelezte, hogy 30-50 százalékkal megnövekedett költségekkel kerültek szembe az elmúlt pár hónapban.

„Olyan jelzéseket is kaptunk, hogy ha ez így megy tovább, akkor fél éven belül nem fogják tudni ellátni az állatokat, és bezárhatnak a menhelyek. Sokan már most is fizetés nélkül dolgoznak, mert csak így tudnak fennmaradni a helyek. Borotvaélen táncolunk, fogalmam sincs, mi lesz, ha nem kapunk állami segítséget, mi lesz ezekkel a menhelyekkel, mi lesz ezekkel az állatokkal.”

Orbán Zsófia azt mondta, hogy mivel az állatmenhelyek állami feladatot is ellátó szervezetek, ezért az illetékes hatóságokhoz fordultak segítségért. Rezsitámogatást kértek, valamint azt, hogy csökkentsék számukra az orvosi és gyógyszerköltségek áfáját, a bérköltségek adóját. Bár mind Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, mind az Agrárminisztérium élelmiszer-felügyeleti főosztálya is elvi támogatásáról biztosította a szervezetüket, a kifizetési stopra hivatkozva gyakorlati segítséget még nem kaptak.

Bár nagyon örültek, hogy több hónapos csúszás után október 18-án kihirdették végre a civil állatvédő szervezetek támogatására májusban meghirdetett pályázat eredményét, annak már kevésbé, hogy a kifizetések itt is elmaradnak. Pedig az 500 millió forint keretösszegű pályázaton 187 nyertes részesült 500 ezer forint és 10 millió forint közötti összegben – ami sokuknak a túlélést jelenthetné. Főként úgy, hogy jó néhány menhely már el is végezte azokat a fejlesztési, felújítási munkákat, amikre a pénzt csak most ítélték meg nekik – tehát ez az összeg számukra kiadásként már megjelent a költségvetésükben. Az Agrárminisztérium azonban úgy tájékoztatta őket, hogy a megítélt támogatás a jelen állás szerint nem fog megjelenni idén a szervezetek számláin.

A Telex megkereste Ovádi Péter kormánybiztost, hogy megtudjuk, mikor kaphatják meg a nyertes szervezetek az elnyert támogatásukat; mit tud tenni annak érdekében, hogy az állatmenhelyek több forráshoz jussanak, vagy csökkenjenek a rezsikiadásaik és egyéb állatorvosi, gyógyszeres költségeik; illetve hogyan kívánja az állam hosszú távon orvosolni az állatmenhelyekre nehezedő nyomást. Válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.