Parászka Boróka újságíró felakasztásáról beszélt Sepsiszentgyörgyön a mi hazánkos Bartha Barna

Az elmúlt napokban székelyföldi körútra indult a Mi Hazánk Mozgalom. A Transtelex beszámolója szerint Sepsiszentgyörgyön a marosvásárhelyi származású Bartha Barna, a Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, a Magyar Önvédelmi Mozgalom egykori alelnöke, Szabadi István, egy televíziós újságíróból lett pártigazgató, jelenleg országgyűlési képviselő és az Udvarhelyszéken élő Kovács Nemes László, a betiltott Magyar Gárda volt tagja mutatta be a pártot. A marosvásárhelyi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi eseményeket általában teljes érdektelenség övezte, a hallgatóság csak alig néhány emberből állt.

Így volt ez Sepsiszentgyörgyön is. A Transtelex újságírója szerint a három politikuson kívül vele együtt összesen hatan voltak a szűk körű, de nyilvános beszélgetésen az ottani unitárius templom gyülekezeti termében. A beszélgetés egy pontján a székely és a magyar nép „elcigányosodásáról” esik szó, mivel sok helyen a romák a gazdagok, ezért a magyar fiatalok már őket utánozzák, az ő hanghordozásukat, szóhasználatukat alkalmazzák.

Felakasztani, kiiktatni

Barta ezután arról beszél, hogy ha Ceaușescu kétszer annyit élt volna, akkor se tudott volna akkora kárt okozni a székely népnek, mint „az RTL Klub és a bandája”, de most már a Duna TV-t is ide sorolja. A naiv és tiszta székely nép óhajtotta a magyar szót,

„és akkor megjelent a Magyar Televízió a maga mocskával a zsidók által pontosan kitalált bomlasztó pusztító programokkal, mocsokkal”.

Bartha ezután egy erdélyi magyar újságírónő, Parászka Boróka akasztásáról kezd el beszélni:

„Vagy meg lehet nézni egy Parászka Borókát, meg lehet hallgatni a Marosvásárhelyi Rádióból, hát (ha) az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova jutunk.”

Bartha ezután még egyszer megemlíti Parászka Borókát, aki szintén székelynek vallja magát, majd azt mondja: „Ez egy borzasztó intelligens újságírónő, de ennél nagyobb gazembert én életemben nem láttam.”

A fent idézett beszélgetést a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház gyülekezeti termében tartották. Péterfi Zita Ágnes, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze a Transtelexnek azt mondta: náluk egy férfi jelentkezett azzal, hogy egy megbeszélést szeretnének tartani a teremben. Azt nem tudták, hogy konkrétan milyen célra fogják használni a termet, és természetesen „teljesen elhatárolódnak az ott elhangzó kijelentéstől”.

Parászka Boróka: Nem a személyem a fontos, a román közszolgálatiságot érte támadás

„A Mi Hazánk láthatóan két-három ember előtt szónokol, nincs mondanivalója se az erdélyieknek, se a székelyföldieknek, kell valami, amivel feltűnést tudnak kelteni” – mondta a Telexnek telefonon Parászka Boróka. Az újságíró szerint ehhez megtalálták azt az eszközt, amivel a szélsőjobb évek óta él: agresszíven megtámadnak egy embert, akinek a neve valamennyi figyelmet hoz nekik. „Én vagyok a nyúl ezen az agárversenyen, de nem állt szándékomban rohangálni” – mondta Parászka Boróka.

„Ezt a történetet nem is venném komolyan, nem is foglalkoznék vele, de az a helyzet, hogy jelen esetben nem az én személyem a fontos, hanem az, hogy a Mi Hazánk a román közmédia magyar nyelvű csatornájának az újságíróját támadta meg. Innentől kezdve ez a sajtó és a közszolgálatiság elleni támadás, amit komolyan kell venni.”

Az ügy az Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztőjének tudomására jutott, és vizsgálják, milyen jogi lépéseket kell és lehet tenni – mondta Parászka Boróka.

A Mi Hazánk szerint nem esik büntetőjogi kategóriába a kijelentés, de kivizsgálják

Megkerestük kérdéseinkkel Bartha Barnát és a Mi Hazánk Mozgalmat is. Mindkét helyre lényegében ugyanazokat a kérdéseket tettünk fel. Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója a következő válaszokat küldte a Telex kérdéseire:

„Mennyire azonosul a Mi Hazánk Mozgalom ezzel a büntetőjogi kategóriába eső kijelentéssel?

Nem jelenthető ki, hogy a büntetőjog kategóriájába esik bármelyik kijelentés, amely elhangzott. Az Önök által leírtak, amelyek Parászka Borókára vonatkoztak – aki egyébként egy magyar- és nemzetellenes provokátor, nem pedig újságíró –, biztosan nem esnek ebbe a kategóriába.

Szükségesnek tartja a Mi Hazánk Mozgalom bizonyos újságírók meggyilkolását?

Nyilvánvalóan nem tartjuk szükségesnek senki meggyilkolását.

Milyen felelősséget vállal a párt ezek után azért, ha a megnevezett újságírót vagy más újságírót Romániában vagy Magyarországon atrocitás, támadás ér vagy gyilkosság áldozata lesz?

Semmilyen felelősséget nem vállalunk, mivel senki nem szólított fel sem Parászka Boróka, sem más újságíró bántalmazására.

Milyen szankciót alkalmaztak/alkalmaznak Bartha Barna ellen ezért a kijelentéséért? Tagja még a pártnak, és viseli tisztségeit?

Kivizsgáljuk az esetet.”

Bartha Barna már csak cikkünk megjelenése után küldte el válaszait ugyanezekre a kérdésekre, ő azt írta, senki meggyilkolását nem tartja szükségesnek, sem megengedhetőnek. Szerinte

„Magyarországon atrocitás a nemzeti érzelmű magyart éri leginkább. Romániában úgyszintén.”

Parászka Borókát pedig nem tekinti újságírónak Bartha szerint ő inkább „egy magyargyűlölő aktivista”, és „a saját megítéléséért az erdélyi magyarok körében egyedül ő a felelős”.

„Az ügyet részemről lezártnak tekintem” – zárta válaszát a politikus.

Fenyegetések az erdélyi újságíró ellen

Parászka Borókát már több esetben megfenyegették. Idén tavasszal akkor kapott támadásokat, amikor újságíróként a helyszínre ment a Marosvásárhely melletti Jedden a szemétégetőben talált, félig elégett magyarországi levélszavazatok ügyében. Először a romániai magyar sajtóban, majd a magyarországi kormánypárti sajtóban próbálták úgy beállítani az esetet, mintha az újságíró részese lett volna egy szándékosan szervezett provokációnak. Az újságíró számtalan fenyegető, vulgáris, szexista üzenetet kapott, köztük olyat is, amely öngyilkosságra szólította fel, illetve halálos fenyegetésnek minősül. Ebben a cikkben írtuk meg azt, hogyan lesz egy újságíró áldozata egy lejárató akciónak.

Az ügyet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) illetékesség hiányában nem vizsgálta ki. Később a magyarországi Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, azaz szerintük sem tartozott az NVB illetékességébe ennek vizsgálata. Később az Országgyűlés tárgyalt egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az ilyen esetek vizsgálatát külföldön is.

Parászka Borókától származó információnk szerint egy romániai bíróság a napokban másodfokon is elítélte Szőke Lászlót, az Erdélyi Médiatér Egyesület sajtótröszt fejlesztési igazgatóját, aki 2021. március 15-én, a sajtószabadság napján a Facebookon halálosan megfenyegette őt, mert a Marosvásárhelyi Rádió újságírója kritizálta a magyar kormány vakcinapolitikáját. Szőke ezt írta az újságíróról: „Néha gondolkodom, hogy kell-e figyelnünk rá. Nem. Agyonverni sem érdemes, de megérdemelné.”

Idén márciusban Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, volt csíkszeredai főkonzul a Marosvásárhelyi Rádió adásában azt mondta: olyan műsorokat szeretne, ahol pozitív dolgok hangzanának el a Fideszről, és nem olyan újságírók készítenek műsort, mint Parászka Boróka. A politikus arról beszélt, hogy „Parászka évek óta szidja Orbán Viktort és a Fideszt, mi volna, ha létezne egy olyan műsor is, amelyben el lehetne mondani a Fidesz és a jobboldal álláspontját is rendszeresen”. A műsorvezető erre közbevetette, hogy éppen most mondhatja el ezt a műsorban. A Marosvásárhelyi Rádióban ezen kívül a a közszolgálatiság jegyében a magyar kormánypárt és az ellenzék is ugyanannyi műsoridőt kapott ugyanabban az idősávban.