Hogyan lesz egy lejárató kampány áldozata egy újságíró, aki a munkáját végzi?

Legfontosabb

2022. április 23. – 14:38

Másolás

Vágólapra másolva

A Marosvásárhely közelében talált, megégetett levélszavazatok kapcsán a Maszol Parászka Boróka ellen indított lejárató kampányt, aminek következtében az újságíró halálos fenyegetéseket is kapott.

Mint ismert, 2022. március 31-én kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely közelében, egy illegális szemétlerakónál. A történésről elsőként a punctul.ro/pontmaros kétnyelvű helyi online lap adott hírt, röviddel azt követően pedig az Átlátszó Erdély és a Transtelex is beszámolt róla, majd számos magyarországi sajtóorgánum is hírt közölt a történtekről. Így a széles nyilvánosság is tudomást szerzett róla, értesítették a rendőrséget, amely kiszállt helyszínre, illetve a magyarországi választások kampányfinisében a politikai pártok is azonnal éles hangvételű nyilatkozatokat tettek közzé.

A helyszínen a rendőrség nyomozásának megkezdéséről a helyi lap, a punctul.ro munkatársa közvetített egy videóban, majd megérkezett Parászka Boróka is, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, aki az újságírói Facebook-oldalán osztott meg fotót és kontextualizáló információkat a helyszínről.

Ezt követően írta meg a Maszol is a megégetett levélszavazatokról szóló első beszámolóját, miután már a híradásokra nyilvánosan reagált Antal Árpád, az RMDSZ egyik vezető politikusa is, akinek a közzétett állásfoglalása hamarosan az RMDSZ hivatalos álláspontjaként is megjelent, miszerint egyértelműen egy provokációról van szó. A lapban közölt cikkben névtelen, helyszíni forrásukra hivatkozva azt írják:

„A Maszol információi szerint a nyomozók csütörtökön a délelőtti órákban kezdték meg a helyszínelést és akkor egyetlen újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió és magyarországi kormánykritikus médiumok közismert munkatársa, Parászka Boróka volt ott a helyszínen, aki forrásunk állítása szerint épp a közelben lakik.”

Forrás: képernyőmentés a Maszol „FRISSÍTVE – Provokáció? Szavazólapokat próbáltak meg eltüntetni Marosvásárhely mellett” cikkéből.
Forrás: képernyőmentés a Maszol „FRISSÍTVE – Provokáció? Szavazólapokat próbáltak meg eltüntetni Marosvásárhely mellett” cikkéből.

Parászka Boróka újságíró jelenlétét a helyszínen egy távolabbról, “lesifotónak” tűnő fényképpel is alátámasztották, amelynek forrása szintén nem ismert, mert nem közölték. Milyen aggályok merülnek fel a lap cikke kapcsán?

  • A sajtóban vagy a közösségi médiában korábban már két újságíró (Parászka Boróka mellett a Punctul.ro munkatársa) is tudósított a rendőrségi helyszínelésről, így nem volt indokolt forrás megnevezése nélkül, csupán mint „információra” hivatkozva tájékoztatni a jelenlétükről, mintha valaki megpróbálta volna eltitkolni azt – hiszen nyilvánosan elérhető videó és fotó is volt az újságírók munkájáról.
  • Tehát nem igaz, hogy a rendőrség megérkezésekor „egyetlen újságíró”, a rádió munkatársa volt csak ott a helyszínen, hiszen egyértelműen jelent volt a punctul.ro újságírója is: azaz a Maszol “információja” hamisnak bizonyult, amiről már a cikk megjelenése előtt is tudni lehetett.
  • Egy újságíró jelenléte egy feltételezett bűncselekmény nyilvánosan közölt helyszínén senki számára nem kellene meglepetésként szolgáljon – sokkal inkább a többi helyi sajtótermék munkatársainak a hiánya. De a Maszol mégis azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Parászka Boróka ott van a helyszínen, hozzátéve, hogy a „magyarországi kormánykritikus médiumok közismert munkatársa” – aminek a tájékoztatás szempontjából aligha van jelentősége. (Ráadásul a szakmai alapon dolgozó újságírók minden hatalommal szemben kritikusak, tehát függetlenül a politikai meggyőződésüktől, „kormánykritikusak” is.)
  • Meg nem nevezett forrásra hivatkozva ugyanakkor nyilvánosságra hoznak egy személyes adatot is, miszerint Parászka Boróka „épp a közelben lakik” – aminek szintén nincs jelentősége, hiszen a helyszíni tudósítást az végzi, aki a helyszínen van, attól függetlenül, hogy hol lakik. Ráadásul bárkiről ilyen jellegű személyes adatot közölni csak nagyon indokolt esetben lenne elfogadható.
  • Míg a punctul.ro munkatársa a rendőrök helyszíneléséről közölt videót, a rádió munkatársa pedig a nyomozók által összegyűjtött, megégetett szavazólapokról – amelyeket beazonosítható forrás-megjelöléssel számos más sajtóorgánum is átvett, a Maszol forrás megjelölése nélküli fotót közöl magáról a munkáját végző újságíróról, Parászka Borókáról.

A Maszol késő délután (17:25) egy újabb cikket is közöl az ügyről, amelyben némileg átfogalmazva, de ugyanazt a személyes információt is megismétli:

Korábban a Maszol helyi forrásokból arról értesült, hogy amikor csütörtök reggel a rendőrség kiszállt helyszínelni, egyetlen embert találtak ott, mégpedig Parászka Borókát, a magyar kormányt érintő éles kritikáiról is ismert erdélyi újságírót, aki épp a tetthely közelében lakik.

De mi oka lehet annak, hogy a Maszol két, szerző nélküli cikkben, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, egy téves információt (P.B. egyedüli újságíróként van jelen), egy nyilvánvaló dolgot (az újságíró a helyszínről tudósít), egy, a kontextusban lényegtelen aspektust kiemelve (kormánykritikus) és személyes információt közölve (a közelben lakik) ír meg, amelyek nem szolgálják az objektív tájékoztatást, miközben egy olyan ügyről van szó, amely lázban tartja a teljes erdélyi és magyarországi nyilvánosságot?

Dezinformációs sugallat

Fontos körülmény még, hogy amíg az erdélyi magyar és magyarországi sajtóorgánumok a történéseket reggel óta követik és tájékoztatnak, a Maszol csak kora délután – 15 perccel azt követően, hogy az RMDSZ részéről is kijelentik, hogy provokációról van szó – közli le az első hírt a kidobott levélszavazatokról, amelyek létéről pedig fényképes és videós bizonyítékok is voltak.

„Hazugság és provokáció!

Ma olyan felvételek jelentek meg az erdélyi és magyarországi sajtóban, amelyek a Maros megyei Jedden eldobott szavazólapokat mutatnak zsákokba gyűjtve.

Az RMDSZ elítéli azokat a vádakat, amelyek azt sugallják, hogy itt választási csalásról lenne szó. Elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartjuk a magyarországi ellenzéki pártok kérését is, amely arról szól, hogy meg kell semmisíteni az összes határon túli szavazatot.

A képsorok megerősítik, hogy egyértelműen szervezett provokációról van szó, amelynek az a célja, hogy a határon túli szavazatokat hiteltelenítsék. Mindannyian tudjuk, akik levélszavazatot töltöttünk ki, hogy minden lezárt borítékban van azonosító nyilatkozat. Anélkül nem érvényes a szavazat! Nyilvánvaló tehát a lejáratási szándék!” – írta Antal Árpád, az RMDSZ politikusa.

Ezzel kapcsolatban fontos még egy aspektusra felhívni a figyelmet: sem a punctul.ro, sem az Átlátszó Erdély, sem a Transtelex nem állította azt, hogy választási csalás történt volna, hanem tájékoztatott arról, hogy egy Marosvásárhelyhez közeli szemétlerakatban elégetett, köztük ellenzékre is leadott szavazólapokat találtak.

Az, hogy ennek a ténynek a hátterében választási csalás vagy provokáció áll, már értelmezés kérdése: viszont amíg a hatósági eljárás, ami az ügyben indult, egyértelmű és bizonyított következtetésre nem jut, addig egyik sem állítható tényként, de bármelyik lehet egy lehetséges értelmezés.

Az RMDSZ nyilatkozata egyértelműen állást foglalt a kérdésben, holott az „egyértelműen szervezett provokációt”, a „határon túli szavazatok hiteltelenítését”, és a „nyilvánvaló lejáratási szándékot” még semmi sem igazolta egyértelműen és nyilvánvalóan. A néhány perccel később megjelent hivatalos RMDSZ-közlemény szinte szó szerint megegyezik Antal Árpád bejegyzésével, mindössze más a záró bekezdése:

„Bárki is álljon a provokáció mögött, a legaljasabb módon próbálja manipulálni a közvéleményt. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk!”

Ha összeolvassuk a Maszol cikkeiben ezt a két vonatkozást, akkor arra következtethetünk, hogy a lap valójában éppen a propaganda szolgálatában állt: ugyanis a Parászka Borókáról való információk az RMDSZ álláspontja mellé helyezve egyértelműen azt sugallták, hogy az újságírónak köze lenne a történtekhez, vagy egyenesen ő lenne a “provokáció” elkövetője. A módszert a médiatudomány juxtapozicíóként ismeri, ami annyit jelent, hogy két különálló információt önkényesen társítanak, amit a nyilvánosság a sztereotípiák és az előítélek mentén aztán összefüggőként fog fel.

A propaganda működésbe lendül

A Maszol közreműködésével létrehozott dezinformációt a magyarországi propaganda-apparátus nem sokkal a megjelenése után elkezdte terjeszteni. A Maszolra, mint hiteles forrásra hivatkozva, médiaorgánumok tucatjai terjesztik azt a gyanút, hogy Parászka Borókának (és akár más újságíróknak is) köze lenne az elégetett levélszavazatokhoz.

Kora délután már megjelenik a Bennfentes.hu nevű bulvároldalon, amit gyorsan átvesz a magyar közmédiához tartozó Hirado.hu oldal is, olyan címekkel, mint: „Egy szavazatégetős provokáció álhírét terjeszti a teljes baloldali média”

Az üzenetet, hol tényként, hol gyanúsításként átveszi és továbbítja a Pesti Srácok, a Mandiner, az Origo, a Magyar Nemzet, a 888.hu, a Hirstart, a Gondola, illetve a kormány befolyása alá tartozó kisebb helyi lapok is.

Mindegyikben a közös vonás, hogy a Maszolon megjelenő inszinuálást átveszi – sőt nem csak átveszi, hanem kiegészíti, tovább építi, árnyalja. Amellett, hogy kiemelik, hogy az újságíró a tett helyszínéhez közel lakik, többször ismételve felsorakoztatnak olyan jelzőket, mint a „Soros-ügynök”, „balliberális”, „magyarellenes”, „provokátor”, „baloldali aktivista”, „szekus”, amelyek alkalmasak arra, hogy az olvasóközönségben erős negatív érzelmeket – felháborodást, haragot, dühöt és gyűlöletet – keltsenek az így megalkotott „ellenséggel” szemben. Az üzenet estére alighanem a teljes kormányközeli médiát bejárja.

Másnap – sőt a következő napokban – több lap külön foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kicsoda Parászka Boróka: ezek a cikkek tulajdonképpen semmiféle új információt nem tartalmaznak, viszont alkalmasak valaki hiteltelenítésére, dehumanizálására, ellenszenves személlyé avanzsálására.

De egy ‘erdélyi oknyomozó’ újságíró is interjút ad a Kontra.hu lapnak, amelyben szintén semmilyen új információ nem hangzik el, de megerősíti a Parászka Borókáról szóló, sokat sejtető dezinformációt.

Külön érdekesség, hogy éppen az interjú előtt két nappal ítélte el első fokon a bíróság az illető oknyomozót, azaz Szőke Lászlót, aki nem más, mint az Erdélyi Médiatér Egyesület sajtótröszt fejlesztési igazgatója. Mégpedig azért, mert a tavalyi magyar sajtószabadság napján, egy közösségi média bejegyzésében halálosan megfenyegette Parászka Borókát.

A lejárató kampány eredménye: „mi lenne, ha felakasztanád magad?”

A szakirodalom szerint a propaganda lényege abban áll, hogy szándékosan és szisztematikusan, különböző manipulációs technikák alkalmazásával megváltoztassa az emberek észlelését, viselkedését és magatartását, egy meghatározott érdek vagy cél szerint.

A cikkek tömkelege alatt olvasható kommentszekciók alapján a propaganda-művelet sikeresnek mondható: az emberek nem a tényeket észlelték az elégetett szavazólapokkal kapcsolatban, hanem azt, hogy provokáció történt, amihez köze van Parászka Borókának. Így egyrészt elterelődött a figyelem arról, hogy a levélszavazatok kapcsán felmerülhetnek visszaélési lehetőségek, másrészt számos ember szemében teljesen hiteltelenné tettek egy romániai magyar újságírót, aki ezt szóvá is tette.

Viszont a lejárató kampány hatása, ami a Maszol közreműködésével indult, itt még nem állt meg: nagyon sok emberben olyan dühöt és gyűlöletet szított fel, ami cselekvésben is megnyilvánult. Parászka Boróka számtalan fenyegető, vulgáris, szexista üzenetet kapott, köztük olyant is, amely öngyilkosságra szólította fel, illetve halálos fenyegetésnek minősül. Ezek olyan cselekvések, amelyek kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezekről a támadásokról a rádió munkatársa a közösségi médián számolt be, képernyőmentéssel is dokumentálva az “olvasói” üzeneteket.

A Maszol által generált lejárató kampányra felfigyelt a román újságíró társadalom is, a problémaorientált oknyomozó Investigatoria rövid interjút közölt az újságíróval. Két nappal a levélszavazatok felfedezése után Parászka Boróka a közösségi média oldalán jelzi, hogy napok óta több halálos fenyegetést kapott, amiért a maga és a családja védelmében kénytelen minden halállal, erőszakkal fenyegető üzenetet elmenteni, és hatósági feljelentést tenni, illetve rendőrségi védelmet kérni.

Hol maradt a szakmai kontroll?

Mivel a Maszol elindított egy lejárató propaganda-műveletet, aminek hatására egy romániai magyar újságíró zaklatással és halálos fenyegetésekkel volt kénytelen szembesülni, megkerestük a Maszol főszerkesztőjét, Borsi Balázst, hogy arról érdeklődjünk, ki írta a szóban forgó, név nélkül közölt cikkeket, ki vállalja értük a felelősséget, és miért látták indokoltnak ebben a formában a leközlését. Ugyanakkor arra is rákérdeztünk, hogy van-e a Maszol.ro birtokában bármilyen olyan bizonyíték, ami arra utalna, hogy Parászka Boróka nem újságírói munkáját végezte a helyszínen, vagy bármilyen köze lenne az eseményekhez, ahogyan a cikkek vonatkozó részei azt sugallják?

Megkerestük a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét (MÚRE) is, amely céljai szerint vállalja az erdélyi újságírók jogainak és méltóságának védelmét, a nemzetközi egyezményeknek és a hatályos román törvényeknek megfelelően. A szakmai szervezettől azt kérdeztünk, hogy miként értékelik szakmailag és etikailag a két névtelenül közölt cikket, és az elmúlt hetekben miért nem foglaltak állást az ügyben?

Választ cikkünk megjelenéséig sem a Maszol főszerkesztőjétől, sem a MÚRE vezetőségétől nem kaptunk.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!