Fellobbant a szlovákellenesség a magyar határnál

A szlovák határszéli Rajka és a környező települések (egészen Mosonmagyaróvárig) másfél évtizede, a schengeni csatlakozás óta furcsa helyzetbe kerültek Pozsony közelsége és az itteni kedvező telek- és ingatlanárak miatt. Az első átköltözők után egyre vonzóbb lett elsősorban Rajka a Szlovákiából érkezőknek, és erre a lakóparki beruházók is felfigyeltek. Érzékeltetésképp, hogy miért is olyan vonzó a magyar település: a rajkai kis határon áthajtva 100 méter után már a Bratislava városnévtáblát látjuk az út szélén, ennyire közeli a szlovák főváros. Nem csoda, hogy csak erre a településre már hatezren jöttek át Szlovákiából, és már jóval többen vannak, mint a régi rajkaiak. A Telexen korábban már írtunk a pozsonyi átköltözőkről, ennek előzményeiről.

Az utóbbi hetekben-hónapokban azonban érezhetően felerősödött a szlovákellenes hangulat, nemcsak itt, hanem a szomszédos településen, Bezenyén is, és ennek hangot is adtak.

Brutális fegyverraktár egy átköltözőnél

Egy Rajka külső részén álló, betonfallal körbevett házhoz júliusban kivonult a terrorelhárítás. Egy ismert szlovák sportoló testvérénél és feleségénél akkora fegyverraktárat foglaltak le, amekkorát az elmúlt 25 évben nem láttak a magyar hatóságok.

A tűzszerészek körülbelül 5 kilogramm TNT robbanószert, időzítős gyutacsokat, és 2,5 kilogramm ismeretlen eredetű robbanóanyagot is találtak. A lefoglalt fegyverarzenál feketepiaci értéke több mint félmilliárd forint volt.

Ez az ügy finoman fogalmazva sem tett jót a Szlovákiából átköltözők megítélésének.

Rajkára mutogatva elszlovákosodással riogattak Bezenyén

Itt jött képbe a szomszédos Bezenye. Itt is élnek a határ túloldaláról átköltözők, de jóval kevesebben. A faluban már a 2019-es önkormányzati választáson is kampánytéma volt az átköltözők ügye, különösen egy több mint száz lakótelkesre tervezett építőipari beruházás miatt. Nem sokkal a választás után aztán az önkormányzat elé is került a fejlesztés ügye, és bár megosztottak voltak a képviselők, átment a javaslat.

A helyiek közül azonban ez sokaknak nem tetszett, falufórumok és viták után végül egy bezenyei, Kammerhofer György helyi népszavazási kezdeményezést indított ezzel a kérdéssel: „Akarja-e Ön, hogy bezenyei mezőgazdasági termelőszövetkezet területén több mint 100 lakótelek kerüljön kialakításra?”

Az új lakótelkeket ellenző polgármester 2020 decemberében – élve a lehetőséggel – polgármesteri hatáskörben „a népszavazás eredményének jogerőre emelkedéséig” felfüggesztette a testület telekkialakítás melletti döntésének végrehajtását. Csakhogy jött a Covid, és a népszavazási aláírásgyűjtést szüneteltetni kellett. Végül összejöttek az aláírások, pár hete elkezdődött a helyi kampány. Bezenyén a nemre buzdítók a szomszéd faluval, Rajkával példálóztak, amely szerintük elszlovákosodott: a névtelen szórólap terjesztői szerint például ezzel összefüggésben megnőtt a bűnözés, megjelent a kábítószer.

A Rajkára költözőkhöz (akik egy része magyar ajkú) is eljutott a szórólap: felháborodtak, bocsánatkérést vártak.

Végül hiába mondott nemet a nagy többség (595-en) a bezenyei a népszavazáson arra, hogy a téesz területén lakótelkeket alakítsanak ki, 1340 szavazásra jogosultból csak 637-en szavaztak, de 50 százalék plusz egy (671 fő) kellett volna az érvényességhez, vagyis 34 szavazó hiányzott. Így az eredmény semmire sem kötelezi a képviselő-testületet.

A napokban aztán megjelent a nagypolitika is Rajkán. A Mi Hazánk Mozgalom alapító alelnöke, Nógrád megyei elnöke, Dócs Dávid ott készített videót a falu „elszlovákosodásáról”, annak veszélyeiről, és már egész járás elveszítését vizionálta a demográfiai adatok alapján.

Mit mond a falu?

Nehéz olyan rajkait találni, aki szívesen beszélne az átalakulásról, amelyen a falu az elmúlt 15 évben átesett. Olyat meg pláne, aki a nevét is adná hozzá. Már csak azért is, mert nem sokan maradtak: több százan jó pénzt kerestek ingatlanaik eladásával, és Mosonmagyaróváron vettek másik házat a vételárból. Sokan jól jártak olyanok is, akik maradtak, eladták földjeiket, amelyből aztán később építési telek lett a szlovák lakóparkoknak – mondta egy megkérdezett.

„Rajkán a legnagyobb (szélső)jobboldaliak is eladták a házukat, földjeiket ingatlanspekulánsoknak, akik aztán most fújnak a szlovákokra. Ami itt van, az már régen túlnőtt azon, ami egészséges fejlődés, lakosságszám-növekedés lenne. Kíváncsi leszek, Bezenyén azok után, hogy 595-en szavaztak a lakópark ellen, elindítja-e a kezdeményező és a vállalkozó a beruházást. Ebből ott még lehetnek feszültségek. Bevallom,

szurkoltam a bezenyei kezdeményezésnek, hogy mutassák meg, nem 3-4 pénzemberen múlik egy falu sorsa.

Rajkán ugyanis két évtizedet felhúztak arra, hogy a szlovákok áttelepülését nem lehet megállítani, ilyen a piac, az unió tagjai vagyunk.”

Ingatlanberuházások

Az átköltözési hullám nagy nyertesei egyértelműen a lakóparképítők. Rajkán gyakorlatilag szlovák negyedek épületek ki főként a Dunakiliti felé eső részen az elmúlt években. Gondok persze azért akadtak közben, a Covidig az egyik legnagyobb az volt, hogy sokan be sem jelentkeztek a faluba. Sőt, voltak, akik használatbavételi engedély nélkül is beköltöztek lakásukba (a pozsonyit már eladták), miközben vitában álltak a beruházóval.

Bezenyén is az verte ki a biztosítékot és vezetett a népszavazáshoz, hogy az egykori téesz helyére szeretnének lakóparkot, amelyben aztán vélhetően Szlovákiából átköltözők vennének ingatlant.

Érvek és ellenérvek

A bezenyei kampányban szórólapokon Rajkát hozták fel rossz példaként, mert elszlovákosodott. A magyar ajkú Ploczek Róbert is a határon túlról költözött Rajkára, és akárcsak az ott élő szlovákiai közösséget, őt is felháborították a megjelentek, még feljelentést is fontolgatott. Róbert volt az elindítója a faluban rendszeres szlovák nyelvű evangélikus istentiszteleteknek, gyűjtést szervezett a mosonmagyaróvári hospice-háznak, miközben próbálja segíteni az átköltözők közösségét. Kérésünkre ő reagált a szórólapon olvasható vádakra, válaszait interjúformátumban közöljük.

Telex: Rajkán évente 80 lakást adnak el. Az ingatlanokat kizárólag külföldiek veszik meg. Ez öt év alatt 400 új család beköltözését jelenti. A következő választásokon nagy eséllyel Rajkának szlovák polgármestere lesz.

Ploczek Róbert: Jó tizenöt éve ezt a folyamatot a Rajkán élők indították el azzal, hogy hosszú telkeiket megosztották, majd eladták a Pozsony irányából érkezőknek.

Szerintem szinte biztos, hogy a következő polgármester határon túli átköltöző lesz, már csak a számok alapján is.

Több mint hatezer átköltöző mellett a faluban ezernégyszáz őslakossal számolhatunk. A mostani településvezetőnek legutóbb ezer szavazat sem kellett a győzelemhez. Ennél többet vélhetően nem lesz nehéz szereznie az átköltözők körében egy szintén átköltözőnek.

Telex: Sokan azt mondják, Rajkán a külföldi ingatlanvásárlók felverték az árakat, a helyi fiataloknak esélyük sincs a faluban maradni. Erről mit gondol?

P. R.: Itt is ugyanazt tudom mondani: annak idején az őslakosok kezdték el kiárulni a házaikat is a határ túloldaláról érkezőknek.

Most olyanok hergelnek a szlovákok ellen, akiknek korábban építési vállalkozásuk volt, és belőlük élt, vagy a saját telkeit adta el nekik.

Erre azzal a szöveggel jönnek, hogy a szlovákok erőszakkal foglalták el Rajkát. Ez több mint felháborító. A schengeni övezethez tartozunk, és ennek részeként mindenki ott élhet, ahol jól érzi magát.

Telex: Ellenérvként gyakran felmerül, hogy az új beköltözők nem hagynak helyben adót, ellenben a szolgáltatásokat biztosítani kell számukra. Ön ezzel egyetért?

P. R.: Akinek lakcímkártyája van, az fizet kommunális adót, évi 12 ezer forintot. Ez ötezer ingatlannal beszorozva nem kis összeg. Akinek pedig még nincs használatbavételi engedélye, annak pedig telekadót kell fizetnie, ami ennek a többszöröse. Nem beszélve arról, hogy a helyi szolgáltatásokat rengetegen igénybe veszik, itt tankolunk, vásárolunk élelmiszert, és ennek jókora áfavonzata van. Jóval több folyik be így a helyi vállalkozásoknak, mint amikor csak kétezren éltek a településen.

Telex: De sokan azt mondják, megnövekedett a bűnözés, megjelent a kábítószer-, a fegyverkereskedelem.

P. R.: Ahol nyolcezer ember él, ott biztosan lesznek közöttük olyanok, akik nem élnek tiszta életet. Ez független attól, hogy szlovák, román vagy magyar emberről van szó. Hozzáteszem, a fegyverkereskedéssel gyanúsított férfi egy Dunakiliti felé eső külső részen lakott, egy kilométerre falutól: miként engedték, hogy ott építkezzen, vezesse be abba az erődítménybe a vizet, villanyt? Furcsa volt, hogy ennyire külön élt, várható volt, hogy nem tiszta ott valami.

Telex: Ön szerint valóban túlterhelődtek a közművek, és óriásira duzzadt a forgalom az átköltözők miatt?

P. R.: Erről sem az átköltözők tehetnek, helyben folyamatos fejlesztést igényelt volna. Ha engedélyeznek egy nagyobb beruházást, több száz, akár ezer új lakót, akkor várható, hogy erre szükség lesz. Hozzáteszem, az áramszolgáltatás a legkisebb szélnél is tényleg gyakran akadozik.

Telex: Nehezítik az együttélést a kulturális és nyelvi különbségek?

P. R.: Eddig úgy érzem, jó volt a viszony az őslakosokkal, most néhányan uszítani kezdtek a beköltözők ellen. Ami pedig a bezenyei népszavazást illeti: várható volt, hogy ezzel az eredménnyel végződik.

Kerestük Kiss Vince rajkai polgármestert is, de ő nem kívánt nyilatkozni.