Orbán: A magas inflációról tekintélyes részben az energiaárak tehetnek

Csütörtökön a Karmelitában fogadta Orbán Viktor a grúz miniszterelnököt, Irakli Garibashvilit. Facebook-oldalán azt írta a magyar miniszterelnök, hogy Európa energiaellátásának biztosításról tárgyaltak. Az MTI beszámolója szerint stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a két kormányfő.

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón arról beszélt Orbán, hogy megnövekedő kínálat tudja letörni az árakat, ami elemi érdeke Magyarországnak, hiszen

„Az ország harcol az infláció ellen, amely tekintélyes részben a magas energiaárak miatt áll elő”.

Orbán azt mondta, hogy „egy nagyívű új energetikai együttműködés formálódik”, amelyhez a magyaroknak különös érdekük fűződik. Létre akarnak hozni egy új, hatalmas villamosenergia-vezetékrendszert, ami az energiát Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül hozná Magyarországra. Ezzel nagy mennyiségű földgázt tudnának kiváltani, olyan földgázt, amit most villamosenergia előállítására használnak Magyarországon. Ehelyett ezt a villamosenergiát direktben megkaphatnák, jegyezte meg a miniszterelnök.

Téma volt Grúzia EU-s tagjelölti státusza is. Orbán szerint „nagyon rossz, diszkriminatív döntés” született Brüsszelben, amikor megadták az EU-tagjelölti státust Moldovának és Ukrajnának, de nem adták meg Grúziának. „Ez megmagyarázhatatlan, erkölcsileg vállalhatatlan és káros döntés is” Grúzia az elmúlt évek munkájával kiérdemelte a tagjelöltséget, a brüsszeli elutasító döntés tiszteletlenség a georgiai emberekkel és nemzettel szemben, tette hozzá. Orbán úgy fogalmazott, hogy „Magyarországon erőteljes pozitív előítélet él” Grúziával szemben és ugyan a két ország messze van egymástól, de a geopolitikai helyzetük sok hasonlóságot mutat, könnyen megértik egymás történelmét.

Erre fűzte fel Orbán, hogy a háborúval kapcsolatos álláspontjuk is közel van egymáshoz. „Mi, magyarok ugye az ukrán-orosz háborúban azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk minél hamarabb és ez nagyon hasonlít a grúz megközelítésre.”

A grúz miniszterelnök a háborúról azt mondta, hogy teljes mértékben elfogadhatatlannak ítélte az ukrajnai háborút, Ukrajnát pedig országa minden lehetséges módon támogatja. Grúziának továbbra is fontos az uniós tagság elérése, és szeretnének NATO-taggá is válni.

Magas az infláció, de nem csak az energia miatt

Az infláció mértéke szeptemberben 20,1 százalék volt, ami sokéves rekordot jelent. Az augusztusi 15,6 százalékhoz képest ez nagy ugrás volt, ami mögött az állt, hogy először számolták bele a megnövekedett rezsikiadásokat.

A kormány kommunikációjával szemben nem a háború pörgette fel az inflációt, bár az igaz, hogy a konfliktus kirobbanása még rátett egy lapáttal. Magyarországon tavaly ősszel jelentkezett először komolyan az infláció, majd idén nyárig folyamatosan, havonta körülbelül egy százalékkal gyorsult a drágulás üteme.

A kelet-közép-európai régióban Magyarország az árstopok miatt sokáig az egyik legalacsonyabb inflációval rendelkezett, de a benzinárstop részleges feloldása és a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása miatt nyáron nálunk is begyorsult a drágulás, a most kijövő adattal már az EU egyik legnagyobb inflációjú országa lettünk.