97 nap várakozás után ezt kaptuk kataügyben hatástanulmány helyett
2022. október 20. – 11:24
A Telex idén nyár közepén, július 14-én, néhány nappal a kataszabályozást gyökeresen átrendező törvényjavaslat július 11-i benyújtása után, az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekű adatigénylést adott be a Pénzügyminisztériumhoz. Azt szerettük volna megtudni, készült-e az ügyben hatástanulmány, és ha igen, az mit tartalmaz. A következő kérdéseket tettük fel:
- Készült-e előzetes hatásvizsgálat és döntéselőkészítő anyag a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló, T/583 törvényjavaslathoz?
Amennyiben igen:
- Mely szervezeti egység készítette ezeket?
- Dátum szerint mikortól meddig, mennyi idő alatt készültek el?
Ezen kívül kértük, hogy magát a hatásvizsgálat és a döntéselőkészítés eredményeképpen elkészült beszámolót, dokumentumot küldjék el nekünk.
Az eredetileg 15 napos válaszadási határidőt a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva kétszer is meghosszabbította, így az érdemi válasz gyanánt elküldött levél végül október 19-én érkezett meg a Pénzügyminisztériumtól.
A szöveg formázása miatt felvetődött, hogy a választ esetleg több helyről ollózhatták össze. Egy gyors Google-kereséssel meg is találtuk a 97 napig készülő válasz két előképét. Az egyik Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkárnak az előterjesztői nyitóbeszéde a parlamentből, amely július 12-én hangzott el.
| A Pénzügyminisztérium válasza az adatigénylésünkre | Tállai András előterjesztői nyitóbeszéde |
| Az Országgyűlés által elfogadott új szabályozás célja az volt, hogy olyan új törvényi feltételek alakuljanak ki, amelyek megőrzik a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit, de garanciát jelentenek arra, hogy az adónem továbbra is az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. | A törvényjavaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. |
| Az egyszerű adózási mód alkalmazásának célja az is, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher-fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse. | A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteherfizetési kötelezettségét, csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesítse. |
| Időközben megemelkedett azon személyek száma, akik ténylegesen nem vállalkozási tevékenységet végezve kaptak lehetőséget a kedvezményes adózás alkalmazására. Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a KATA-t a munkaviszonyban végzett tevékenységek kiváltására, vagyis a munkavégzésre irányuló jogviszonyok átalakítására használták a munkáltatók. 2021-re a KATA szerint adózóknak már mintegy fele a nem kifejezetten vállalkozási tevékenységet végzők közül került ki. Ez a káros gyakorlat pedig komoly versenyképességi hátrányt jelentett azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaztak szakembereket. | Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a katát a munkaviszonyban végzett tevékenységek kiváltására, vagyis a munkavégzésre irányuló jogviszonyok átalakítására használják a munkáltatók, mivel a kata mértékének változatlansága mellett a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest. Ez a káros gyakorlat pedig komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket. |
A másik Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 19-i alkotmánybírósági beadványa, amelyben a törvényt támadó panasszal szemben fejtette ki az álláspontját.
| A Pénzügyminisztérium válasza az adatigénylésünkre | Varga Mihály beadványa az Alkotmánybírósághoz |
| A KATA-val kapcsolatos problémák szakmai és társadalmi körökben is ismertek voltak, többször, több fórumon felmerültek. Mindez intézkedést tett szükségessé. | A régi KATA-val kapcsolatos problémák szakmai és társadalmi körökben is ismertek voltak, többször, több fórumon is felmerültek, megfogalmazásra kerültek. |
| A szabályozás átalakítása érdekében a Pénzügyminisztérium számos konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel. | A szabályozás átalakítása érdekében a Pénzügyminisztérium számos konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel. |
| A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselőin kívül egyeztetések zajlottak több érintett szakma, így pl. a futárcégek, a színházak képviselőivel is. | A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselőin kívül egyeztetések zajlottak több érintett szakma, például a futárcégek és a színházak képviselőivel is. |
| Az ilyen megbeszéléseken, illetve az azokat előkészítő munka során az átalakítás irányára, tartalmára vonatkozóan természetesen számos alternatíva merült fel, több változat vizsgálata volt napirenden mind a KATA alkalmazhatóságának feltételei, mind pedig a közteher mértéke tekintetében. | Ezen megbeszéléseken és az azokat előkészítő munka során az átalakítás irányára, tartalmára vonatkozóan számos alternatíva merült fel, több változat vizsgálata volt napirenden mind a KATA alkalmazhatóságának feltételei, mind pedig a közteher mértéke tekintetében. |
| Az elképzelések, javaslatok folyamatosan alakultak, a végső döntést a Kormány, illetve a Kormány előterjesztése nyomán az Országgyűlés hozta meg, és az a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényben öltött testet. | Az elképzelések, javaslatok folyamatosan alakultak, a végső döntést a Kormány, illetve a Kormány előterjesztése nyomán az Országgyűlés hozta meg. |
A közérdekű adatigénylésünkre küldött minisztériumi válaszlevélnek csak két olyan mondata volt, ami nem szerepel a fenti két táblázat valamelyikében: a felvezetés (A 2022. július 14-én – az Országgyűléshez T/583. számon benyújtott – a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény előzetes hatásvizsgálatával kapcsolatban a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott közérdekű adatigénylésére vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk.) és a lezárás:
„Kérjük válaszunk szíves tudomásulvételét.”
