A kerékpározás politikán átívelő, ellenzékiek és kormánypártiak is nagy arányban bicikliznek

2022. október 18. – 14:09

Másolás

Vágólapra másolva

A bringázás támogatottsága általános Magyarországon, kormánypártiak, ellenzékiek és pártnélküliek szinte ugyanolyan arányban használnak kerékpárt, derült ki a Magyar Kerékpárosklub (MK), az Aktív Magyarországért államtitkárság és a Medián közös reprezentatív kutatásából. Ma Magyarországon a népesség 67 százaléka ül nyeregbe kisebb-nagyobb rendszerességgel.

A kétévente közzétett országos felmérések (a 2020-asról itt írtunk) ma már rendszeresnek tekinthetők, ez volt a harmadik a sorban, és jól kiolvasható belőlük, mik a hazai kerékpáros közlekedés legnagyobb hiányosságai, de az is, hogy mennyire elterjedt közlekedési eszköz a bringa.

Az első, 2018-as adatfelvétel óta nem nőtt érdemben a kerékpárhasználók aránya, sőt némi csökkenés figyelhető meg, a korábbi 71 helyett a felnőtt lakosság 67 százaléka tekinthető kerékpárosnak, míg a megkérdezettek 16 százaléka olyan, amelynek a bicikli az elsődleges közlekedési eszköze. Ez két éve is ugyanennyi volt. Bár több nagyvárosban növekedni látszik a kerékpáros-forgalom, a bringa még mindig inkább a kisebb településeken a jóval elterjedtebb. Több régióban viszont negatív tendencia figyelhető meg, fogy az elsősorban biciklivel közlekedők aránya.

„Autóboom zajlott le az utóbbi évben, meglátjuk, mi lesz a következménye. A kutatás fő tanulság számomra az, hogy a kerékpározás támogatottsága és társadalmi igénye és a kerékpáros fejlesztések között óriási ellentét van. A többség bringázik, de keveset költünk rá, a közlekedési büdzsének csak 2-3 százaléka megy a kerékpározásra. A legnagyobb akadály még mindig a félelem. Sokkal többen kerékpároznának, ha nem félnének” – mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a kutatást ismertető sajtótájékoztatón.

„Azok közé tartozom, akik szerint a kerékpározás nem a közlekedés múltjához, hanem a jövőjéhez tartozik. A hollandok, finnek, dánok rég nem úgy gondolkodnak, hogy az autók számára kell optimalizálni a várost. Ezt magyar várostervezőknek is megmutattak tanulmányutakon, és politikusoknak is próbáltuk bizonyítani” – mondta Révész Máriusz.

Az aktív Magyarországért felelős államtitkár a kutatás pár adatát emelte ki. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nincs lényegi különbség a kormánypárti és ellenzéki választók között, 64, illetve 68 százalékuk szokott kerékpárt használni. A pártnélküliek sem lógnak ki, a 66 százalékuk biciklizik.

„Politikán átívelő a kerékpározás története, nem igaz az, hogy a kormánypártiak csak autóval mennek” – mondta.

A kerékpárhasználók aránya Magyarországon – Forrás: Medián / Aktív Magyarországért / Magyar Kerékpárosklub
A kerékpárhasználók aránya Magyarországon – Forrás: Medián / Aktív Magyarországért / Magyar Kerékpárosklub

A kutatás meglepő pontja volt számára, hogy a kerékpárral rendelkezők aránya szignifikánsan csökkent, négy év alatt 66-ról 59 százalékra, miközben a hazai hivatalos eladási adatok azt mutatják, hogy az utóbbi két évben soha nem látott mennyiségben vásárolnak bringát itthon. Erre az anomáliára a sajtótájékoztatón jelen lévő szakemberek sem találtak megnyugtató választ.

Egy másik furcsa adat Budapesthez köthető. Miközben sorra dőltek meg az elmúlt két évben a kerékpárszámlálók által mért csúcsok, összességében nem sokat emelkedett a kerékpárhasználók aránya. 2018 óta mindössze egy százalékkal. Ma 5 százalék tekinthető a napi szinten bicikliző budapestiek aránya, igaz, 51-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább olykor bringára ülnek.

A kutatásból az is élesen kirajzolódott, ahogy Kürti is említette, jóval többen kerékpároznának, ha biztonságban éreznék magukat. A megkérdezettek 31 százaléka mondta azt, hogy ha jobbak lennének a körülmények, akkor a mindennapokban bringázna. Még nagyobb támogatottsága volt annak, hogy forgalomcsökkentő intézkedéseket vezessenek be a településeken a gyalogos és bringás balesetek csökkentéséért. Ezeket a megkérdezettek 55 százaléka tartotta szükségesnek.

Révész Máriusz még azt emelte ki, hogy közel kétharmados (62%) támogatottsága van annak is, hogy a KRESZ-ben rögzítsék, a gyalogosok és kerékpárosok előzésekor településen belül 1, azon kívül 1,5 méter legyen az oldaltávolság. Megjegyezte, a KRESZ módosításán már évek óta dolgoznak, és egyik fő céljuk, hogy az értelmetlen halálesetek számát csökkentsék. Svédországhoz képest például évente 380 emberrel több veszíti az életét a magyar utakon.

A kutatás azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a bringások nem ismerik a KRESZ-t, hiszen a megkérdezettek 60 százaléka jogosítvánnyal is rendelkezik. Révész azt mondta, hogy a közlekedésbiztonság javítása miatt szeretnék elérni, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek KRESZ-alapvizsgát tegyenek.

A megkérdezettek 47 százaléka szerint az elmúlt tíz évben javult a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak állapota és száma, de abban még nagyobb az összhang, hogy az állam és az önkormányzat még többet költhetne a kerékpáros közlekedésre.

A kutatás további részleteit a Kerékpárosklub honlapján ismerheti meg.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!