Győr rangos gimnáziuma ezres élőlánccal tiltakozott, az igazgató a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Legfontosabb

2022. október 17. – 10:22

Győr rangos gimnáziuma ezres élőlánccal tiltakozott, az igazgató a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Győri diákok és tanárok az élőláncban – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Győr egyik legnevesebb gimnáziumának negyvenhat tanára és munkatársa szervezett hétfő reggelre élőláncos demonstrációt. Ennek az iskolának az igazgatója a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

„A köznevelés méltatlan helyzetére és súlyos, rendszerszintű problémáira” hívták fel a figyelmet csaknem ezren a reggeli órákban, még a tanítás megkezdése előtt. A szervezők a Révai Miklós Gimnázium tanárai, munkatársai voltak, a 70 fős tantestületből negyvenhatan álltak az ügy mögé. Legutóbb – bár ez még idén februárban volt – huszonegyen tiltakoztak a sztrájkjogok csorbítása ellen.

A megmozdulás az eddigi legnagyobb volt Győrben, ehhez nyilvánvalóan az kellett, hogy a Révai mellett több közeli iskola diákjai, szülők és tanárok is csatlakoztak az akcióhoz.

A városban az elmúlt napokban erősödött a sztrájkhangulat, pénteken már volt két tüntetés Győrben: az egyiket a diákok szervezték, ott is félezren lehettek; a másikat a pedagógusok .

A Révai Miklós Gimnázium országos hírű középiskola, a napokban hozták nyilvánosságra, hogy az ELTE Ezüst Eötvös díjat adományozott számukra, a 2022/23-as tanévre ugyanis 70 volt révais diákot vettek fel összesen az ELTE MSc és a BSc képzéseire, a vidéki intézmények közül a legtöbbet. Az igazgató sok éve Horváth Péter, aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.

Fotó: Sudár Ágnes / Telex
Fotó: Sudár Ágnes / Telex

A demonstráció rendőri biztosítás mellett zajlott, és Győr legforgalmasabb útjának egy sávját érintette. A szokásosnál is nagyobb dugó alakult így ki, az autósok ugyanakkor a dudálásukkal nem a türelmetlenségüknek, hanem a támogatásuknak adtak hangot – a diákok megtapsolták őket.

Miért zajlanak országszerte tüntetések?

A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy idén januárban 2016 után először újra országosan sztrájkoltak a tanárok, majd márciusban is folytatták.

Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. Egyelőre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: januártól 10 százalékos béremelést tudnak garantálni a tanároknak, a pedagógusok bére 2025-ig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát, jelenleg ennek a 60 százaléka a fizetésük. A szakszervezetek szerint ez nem elég, azonnali 35 százalékos béremelésre lenne szükség.

A tanárok emellett régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért is és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Az újabb konfliktust ugyanis az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat, ebből később törvény is lett.

A törvényben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, mint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az a problémájuk ezzel a törvénnyel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.

Tavasz óta tanárok, diákok és szülők polgári engedetlenséggel, sztrájkkal, élőláncokkal, különböző akciókkal hívták fel a figyelmet a tanárok az oktatás állapotára.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!