Győr rangos gimnáziuma ezres élőlánccal tiltakozott, az igazgató a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

„A köznevelés méltatlan helyzetére és súlyos, rendszerszintű problémáira” hívták fel a figyelmet csaknem ezren a reggeli órákban, még a tanítás megkezdése előtt. A szervezők a Révai Miklós Gimnázium tanárai, munkatársai voltak, a 70 fős tantestületből negyvenhatan álltak az ügy mögé. Legutóbb – bár ez még idén februárban volt – huszonegyen tiltakoztak a sztrájkjogok csorbítása ellen.

A megmozdulás az eddigi legnagyobb volt Győrben, ehhez nyilvánvalóan az kellett, hogy a Révai mellett több közeli iskola diákjai, szülők és tanárok is csatlakoztak az akcióhoz.

A városban az elmúlt napokban erősödött a sztrájkhangulat, pénteken már volt két tüntetés Győrben: az egyiket a diákok szervezték, ott is félezren lehettek; a másikat a pedagógusok .

A Révai Miklós Gimnázium országos hírű középiskola, a napokban hozták nyilvánosságra, hogy az ELTE Ezüst Eötvös díjat adományozott számukra, a 2022/23-as tanévre ugyanis 70 volt révais diákot vettek fel összesen az ELTE MSc és a BSc képzéseire, a vidéki intézmények közül a legtöbbet. Az igazgató sok éve Horváth Péter, aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.

A demonstráció rendőri biztosítás mellett zajlott, és Győr legforgalmasabb útjának egy sávját érintette. A szokásosnál is nagyobb dugó alakult így ki, az autósok ugyanakkor a dudálásukkal nem a türelmetlenségüknek, hanem a támogatásuknak adtak hangot – a diákok megtapsolták őket.

Miért zajlanak országszerte tüntetések?

A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy idén januárban 2016 után először újra országosan sztrájkoltak a tanárok, majd márciusban is folytatták.

Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. Egyelőre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: januártól 10 százalékos béremelést tudnak garantálni a tanároknak, a pedagógusok bére 2025-ig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát, jelenleg ennek a 60 százaléka a fizetésük. A szakszervezetek szerint ez nem elég, azonnali 35 százalékos béremelésre lenne szükség.

A tanárok emellett régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért is és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Az újabb konfliktust ugyanis az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat, ebből később törvény is lett.

A törvényben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, mint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az a problémájuk ezzel a törvénnyel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.

Tavasz óta tanárok, diákok és szülők polgári engedetlenséggel, sztrájkkal, élőláncokkal, különböző akciókkal hívták fel a figyelmet a tanárok az oktatás állapotára.