Ezzel az IQ-teszttel berakjuk a gyereket egy dobozba, és akkor belőle már nem lesz semmi

Legfontosabb

2022. szeptember 26. – 16:13

Ezzel az IQ-teszttel berakjuk a gyereket egy dobozba, és akkor belőle már nem lesz semmi
Illusztráció: Török Virág / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük minden államilag gondozott 6-18 év közötti gyereken. A teszteket ráadásul egy orosz nyelvű honlapon kell kitölteni, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárást is indított. A Belügyminisztérium szerint sok esetben halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jövőjét akarják ezzel segíteni, a szakértő szerint viszont ez az általános teszt erre nem alkalmas.

Augusztusban derült ki, hogy a Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük a 6–18 év közötti, állami gondozásban élő gyerekeken. A kormány szerint ők elkötelezettek abban, hogy azok a családjukat nélkülöző, traumatizált gyermekek is megkapják a jövőjüket segítő lehetőségeket, amiket a saját családjukban élő gyerekek is.

A tesztek egy orosz nyelvű honlapon elérhetőek, amit amerikai, orosz, ukrán és belarusz szakértők fejlesztenek. A honlap neve Testometrika, ami egy teljesen ismeretlen cég, honlapjukon az intelligenciateszttől a szórakoztató feladványokig mindenféle feladatlap megtalálható.

A hír megjelenése után többen is kritizálták a felmérést. Egyrészt adatvédelmi szempontból kifogásolták, másrészt azt is megkérdőjelezték, hogy miért a gyámoknak kell felvenniük a teszteket, és egyáltalán, miért szükséges az állami gondozott gyerekek IQ-jának felmérése.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz, mert szerintük a közvélemény megtévesztésére adhat okot, ha IQ-tesztként hivatkoznak arra, ami szakmailag nem felel meg az ilyen tesztek követelményeinek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig múlt héten adott ki közleményt, amiben azt kérték a gyámoktól, ne végeztessék el a tesztet a gyerekekkel, mert a jogsérelem közvetlen veszélye áll fenn. Ezt azzal indokolták, hogy a személyes adatok kikerülhetnek egy harmadik országbeli adatkezelőhöz.

Korábban a Hvg.hu arról írt, hogy még a készítő cég is elismerte, szakmailag nem megbízhatóak a tesztjeik: a 2016-ban alapított cég honlapja szerint

céljuk „elsősorban a szórakoztatás, lehetőséget akarnak adni az embereknek arra, hogy jól érezzék magukat, a teszteket nem ellenőrizték szakértők”, az egyes tesztek megbízhatóságáról nincsenek pontos információk.

Bár a kérdések azóta egyre csak sokasodtak, a felmérés részleteiről még mindig keveset tudni.

Mi is az az IQ-teszt és mire jó?

Ahhoz, hogy megnézzük, mi is lehet a probléma az állami gondozott gyerekek felmérésével, előbb azt kell tisztáznunk, milyen is a szakszerű IQ-teszt, ehhez pedig ismernünk kell az IQ fogalmát. Ennek megértésében Kovács Kristóf, az ELTE PPK Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője segített. Ő azt mondta:

„az IQ-teszt egy kortársakhoz viszonyított relatív érték: nem olyan, mint a testmagasság, hanem olyan, mint a tornasorban elfoglalt hely”.

Egy iskolai tornasor mindig a gyerekek éppen aktuális testmagasságát mutatja egymáshoz viszonyítva. Ha ugyanazokat a gyerekeket egy év múlva állítják sorba, akkor más lehet az eredmény attól függően, hogy kinek, milyen ütemben változott a testmagassága. Most képzeljük el, hogy több hasonló tornasor is van, amik mind mást mérnek. Minden gyerek aszerint áll be valahova, hogy az adott képességben a többiekhez viszonyítva hol helyezkedik el. Például lehet, hogy valaki kislabdadobásban nagyon jól teljesít, de hosszútávfutásban gyengébb a kortársaihoz képest. Így könnyen elképzelhető, hogy ő az egyik sorban a legjobbak között van, egy másikban pedig az átlagosok között.

Kovács Kristóf, az ELTE PPK Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Kovács Kristóf, az ELTE PPK Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Az IQ-teszt eredménye tehát egy pillanatnyi, kortársakhoz viszonyított érték. Másrészt attól függően, hogy milyen képességet mér, különböző eredményeket adhat egy embernél. A szakértő szerint az IQ-nál sokkal hasznosabb egy, az egyéni erősségeket és gyengeségeket feltáró kognitív profil.

„Ugyanolyan IQ-val lehet két teljesen másfajta profil is, mert másban jók az alanyok, másból tevődik össze a kapott érték, mások a részeredményeik.”

Az egy képességet mérő tesztek nem elég informatívak

Többfajta IQ-teszt létezik, ezek két nagy kategóriára oszthatók. Az egyik az a teszt, amit egyénileg és csoportosan is fel lehet venni és ehhez nincs szükség pszichológus szakemberre. Az ilyen teszt rendszerint egyfajta képességet mér. Ezek közül a legismertebbek az úgynevezett fluid intelligenciát mérő tesztek, magyarázta a szakértő. A fluid tesztek a logikai problémamegoldó képességet mérik, nincs nyelvi részük, így akár több országban is elvégezhető ugyanaz a feladatlap.

Talán sokan nem tudják, de szinte mindenki találkozott már ilyen teszttel. Ezeket a neten mindenki könnyen megtalálhatja, gyakori feladat, hogy például ki kell választani különböző formák közül a soron következőt vagy a kakukktojást. Az állami gondozott gyerekeknek egy ilyen típusú tesztet kell kitölteniük. A szakértő szerint ezek nem rossz tesztek, de mégiscsak egyetlen képességről adnak információt. Tehát az említett tornasoros példánál maradva, ez olyan, mintha valaki az alapján kapna testnevelésből osztályzatot, hogyan tud futni. Miközben például kislabdadobásban lehet, hogy sokkal jobb jegyet kapna, de azt nem veszik figyelembe.

„Ez olyan, mintha elmennénk egy orvoshoz, és nem részletes laborleletet kapnánk, hanem kapnánk egy olyan eredményt, hogy önnél az emberek 93 százaléka egészségesebb”.

A szakértő szerint ebből megtudjuk ugyan, hogy elég rossz bőrben vagyunk, de azt nem, pontosan mi bajunk van, és azt hogyan lehet kezelni.

Szerinte az pozitív a fluid tesztekben, hogy ezek korrelálnak a legjobban
a többivel. Tehát ha például valaki jól tud futni, az azt is jelenti, hogy jó az állóképessége, a teherbírása, a kondija, így valószínűleg azokban is jobb eredményt fog elérni.

Ha azonban a cél a fejlesztés, akkor ezt ennél alaposabb információkra szokás alapozni.

Az összetett tesztek 6-8 különböző részképességet mérnek

A másik fajta teszt egyéni felvételű, ami azt jelenti, hogy egy pszichológus szakember veszi fel egyszerre egy személlyel és rendszerint egy-másfél órán át tart. Az ilyen teszt több, akár 6-8 képességet mér különböző altesztekkel, a belőle nyert összesített IQ-értéket ezekből számolják ki.

Az altesztek között mindig szerepel olyan, amelyik nyelvi képességet mér, és ezért ez kultúrafüggő. Emiatt ezeket a teszteket nem lehet automatikusan használni egy másik országban, mert a nyelvi eltérések szorosan összefüggnek a kulturális különbségekkel, így ezekből félreértések adódhatnak. Kovács Kristóf szerint pont ezért egy nyelvi tesztet adaptálni egy másik országban szinte olyan, mintha egy teljesen újat kellene létrehozni.

Az ilyen tesztek altesztjei meglepő képességeket is mérnek, például hallási pontosságot, amit nem várnánk egy egyszerű IQ-tesztben. Viszont ha egy gyereknek gondja van ezzel a részképességgel, és például nem képes jól megkülönböztetni hangokat, akkor előfordulhat, hogy a többieknél nehezebben fog megtanulni olvasni. Ugyanakkor ez egy kimondottan diagnosztikus alteszt, vagyis egy bizonyos teljesítményszint felett már nem nagyon tesz különbséget a gyerekek között.

Szakmaiság, adatvédelem, tesztet felvevő személye

Három fontos kritika érte az állami gondozott gyerekek tesztelését, ezek egy része szakmai aggály, más része adatvédelmi, és ott van még a tesztfelvevők személyének kérdése is.

A szakmaiság nyilvánvalóan nagyon fontos tényező ahhoz, hogy releváns adatokat kapjanak a felvevők. Az IQ-szakértő két fontos fogalmat említett, amik ezt a szakmaiságot garantálják: megbízhatóság és érvényesség. A megbízhatóság azt jelenti, hogy mennyire pontos a teszt, az érvényesség pedig azt, mennyire azt méri, amit a készítői szeretnének. Szakmailag megalapozott pszichológiai mérőeszközök esetében ezek az információk – számos lényeges statisztikai mutatóval együtt – megtalálhatók a szakembereknek készült útmutatóban.

Kovács Kristóf az adatvédelmi aggályokról azt mondta:

Ez mellbevágóbb, mint a szakmai rész, mert az IQ jogilag egy egészségügyi, úgynevezett szenzitív adat. Olyan, mint a laborlelet vagy a nőgyógyászati vizsgálat eredménye.

Azt is érte kritika, hogy miért a gyámoknak kell felvenniük az IQ-teszteket. Bár egy ilyen számítógépes tesztnél igazából nincs szükség külső szereplőre. IQ-teszteket alapvetően, bár nem kizárólag, pszichológusok szoktak felvenni. Ha esetleg mégsem így történik, a felvevők akkor is alapos képzésen vesznek részt, sőt az összetett egyéni teszteknél az sem elég, hogy valaki pszichológus. Ebben az esetben külön képzést kell elvégeznie az illetőnek, egy tesztspecifikus képzést, ami az adott teszttípus felvételére készíti fel.

Mire fogják használni?

A állami gondozott gyerekek felmérésénél egyelőre az sem tiszta, hogy miért pont őket szeretnék tesztelni.

Kovács Kristóf sem tudta a valódi célját a felmérésnek, de nem zárta ki, hogy ezzel tényleg segíteni próbálnak. Szerinte eredetileg a gyerekek IQ-ját azért mérik fel, hogy az egyéni képességeiket ismerjék meg például iskolai, tanulási nehézségek miatt. Ehhez viszont profileredményt adó, egyéni tesztet szokás felvenni, amilyeneket a pedagógiai szakszolgálatok is használnak. Viszont az államilag gondozott gyerekek tesztjének eredménye csak egy általános összbenyomást ad.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Ez az összbenyomás pedig a szakértő szerint nagyjából előre borítékolható. Eddig minden kutatásban az jött ki, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek IQ-ja alacsonyabb a korosztályos átlagnál, ugyanis a kognitív képességekre a környezetnek elég erős hatása van.

„Az lenne a meglepő, ha nem ez jönne ki.”

Így felmerül a kérdés, hogy ha előre tudják a választ, akkor mi a célja a felmérésnek.

„Ebben az esetben ennek az lehet az eredménye, hogy berakjuk azt az egyébként is hátrányos helyzetű, sok esetben traumatizált gyereket egy dobozba, hogy ő a korosztálya 85 százalékánál rosszabbul teljesített, akkor belőle már nem lesz semmi.”

Ez azonban már csak azért sem igaz, mert az IQ sokat változhat, főleg kamaszkorban. Specifikus képességekre pedig ki lehet dolgozni fejlesztő programokat. Már ha van információ arról, hogy pontosan mit kellene fejleszteni.

A Belügyminisztérium szerint a traumatizált gyerekek jövőjét segítik

Kerestük az ügyben a felmérést elrendelő Belügyminisztériumot, arra voltunk kíváncsiak, hogy:

  1. Miért pont az állami gondoskodásban élő gyerekekkel kell felvenni ilyen teszteket?
  2. Miért a gyámoknak kell felvenni ezeket a teszteket?
  3. Miért egy orosz nyelvű honlapon kell kitölteniük az IQ-teszteket?

Kérdéseinkre nem válaszoltak, hanem átküldték Rétvári Bence államtitkár válaszát Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének témában feltett kérdésére. Ebben azt írják:

„a kormány elkötelezett abban, hogy azok a családjukat nélkülöző, traumatizált gyermekek is megkapják azokat a kapaszkodókat, jövőjüket segítő lehetőségeket, amelyeket a saját családjukban élő gyerekek is”.

Ennek egyik fontos mérföldköve szerintük a gyermekvédelemben élők szűrése azzal, hogy azonosítják a tehetségeket és képességvizsgálatot készítenek. Azt mondták, hogy ez a munka a jövőben bővülni fog további elemekkel és szakmai szereplőkkel.

Szerintük adatvédelmi aggályok azért nem merülnek fel, mert a gyerekeknek személyes adatokat nem kell megadniuk, így nem beazonosíthatóak. Csak a gyámok kezelik az adatokat.

Azt is írták, hogy a gyerekek pályaalkalmassági felmérése egy többlépcsős folyamat, melynek célja az értelmi és érzelmi intelligencia felmérése, a tehetségazonosítás és képességvizsgálat. A jövőre nézve azt ígérték:

„a következő időszakban új elemekkel folytatódik a gyermekvédelemben élők jövőjét segítő, pályaválasztást megalapozó, egyéni kompetenciák mérését még hatékonyabban feltérképező programok rendszerszintű kiépítése”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!