Budapest megkaphatja a kormánytól a közösségi közlekedéshez szükséges hozzájárulást, nem a teljes összeget tarthatja meg, de ez az év végéig elegendő lehet a működőképességének fenntartásához. A maradék két kormányzati forrásról egyelőre nincs hír, pedig hosszabb távon ezekre is szükség lenne, írja a Népszava.
A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén tárgyalják a budapesti közösségi közlekedés 12 milliárd forintos állami normatíváját. Az előterjesztés elfogadása után utalható a pénz a főváros számlájára, ezt Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes erősítette meg a lapnak. A 12 milliárdból azonban kevesebb mint 5 milliárd maradna meg a BKV-nak, a fővárosnak ugyanis 7,26 milliárdot vissza kell adnia agglomerációs hozzájárulás címén az államnak.
A Népszava arról ír, hogy mindez azért is érdekes, mert Tarlós István főpolgármestersége idején a főváros mindenféle külső kényszerítés nélkül átadta az államnak agglomerációs járatok üzemeltetését.
Tarlós akkor úgy számolt, hogy a HÉV-ek és a Budapestről kijáró buszok évente 10 milliárd forint veszteséget termelnek a fővárosnak, ráadásul legalább 100 milliárdot visz el a pályafelújítás és az új járművek beszerzése.
A kormány már Tarlós ideje alatt évi 2,16 milliárd forintot kért a buszok után, míg a HÉV-ek működtetéséhez 4,42 milliárdot.
A fővárosi önkormányzat hosszú távú fizetőképességének fenntartásához még két tétel hiányzik, ezek is mind a kormánytól függnek. Az egyik ilyen az energiakompenzáció.
A probléma az, hogy
„2021 első félévéhez képest 2022 első félévében a BKV energiaköltségei a duplájára emelkedtek”
– ezt a vállalat közölte a Hvg.hu kérdésére. Hozzátették, hogy az áram egységára 136 százalékkal, míg a gázolajé 65 százalékkal növekedett egy év alatt.
Karácsony Gergely főpolgármester a héten levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, ugyanis az állami fenntartású paksi atomerőmű 38-szoros profittal adja az önkormányzatoknak az áramot. Ez azt jelenti, hogy a 12 forint/kilowattóra áron megtermelt villamos energiát kilowattóránként 462 forintért értékesíti. A főpolgármester levelében leírta az aggályait, de a lényeg az volt: „(…) nincs annyi bevételünk, mint amekkora a számla.” Erre Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a Facebookon azt írta:
„Ha Karácsony Gergelyék nem támadták volna évekig Paks 2 megépítését minden szinten, akkor ma Paks 1 és Paks 2 is sokkal több villamosenergiát termelne.”
Ezenfelül a városvezetés nyár óta várja a kormányengedélyt a fővárosi beruházásokhoz szükséges hitel felvételéhez.
A 15 pontos kormány-főváros megállapodást 2018-ban írta alá a miniszterelnök és Tarlós István akkori főpolgármester. Tarlós idején haladtak a teljesítésével, az ellenzéki Karácsony Gergely megválasztása után viszont lelassultak a dolgok. Májusban írtunk arról, hogy mi teljesült eddig és mi nem.