Orbán azt ígérte, betartja a kormány-főváros megállapodás minden betűjét – megnéztük, megtette-e

2022. május 06. – 14:32

Orbán azt ígérte, betartja a kormány-főváros megállapodás minden betűjét – megnéztük, megtette-e
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi időszakának nyitóülésén 2021. szeptember 20-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A 15 pontos kormány-főváros megállapodást 2018-ban írta alá a miniszterelnök és Tarlós István akkori főpolgármester. Tarlós idején haladtak a teljesítésével, az ellenzéki Karácsony Gergely megválasztása után viszont lelassultak a dolgok. Három és fél év után nagyjából a vállalások fele teljesült, ami azt mutatja: politikamentesen sosem lehet az ilyen egyezményeket betartani.

Két jelentős dolgot ígért Orbán Viktor miniszterelnök 2019 őszén, amikor kiderült, hogy nem a Fidesz jelöltjét, Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek, hanem az ellenzéki Karácsony Gergelyt. Az egyik az volt, hogy nem lesz olyan fejlesztés (például a Városligetben), amit Budapest vezetői nem akarnak, a másik pedig, hogy a korábban Tarlós Istvánnal megkötött megállapodást teljes egészében betartják.

A 2019-es önkormányzati választások után Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta:

„Van egy írásos megállapodás az előző főpolgármester és a magyar kormány között. Annak minden betűjét és minden számadatát be fogjuk tartani. Ez egy megállapodás.”

A tavaszi parlamenti választás után azonban rögtön kiderült, hogy a Fidesz nagy győzelme az egyik ígéretet szinte biztosan megváltoztatja: Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy a Városliget felfüggesztett, a fővárosnak nem tetsző elemeiből – Új Nemzeti Galéria, Magyar Innováció Háza, Városligeti Színház – lesz-e valami a közeljövőben, ezt válaszolta:

„Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a választás eldöntötte. Lesz. Úgy valósul meg, ahogy azt elgondoltuk.”

Írásba adták

Mivel az ötéves főpolgármesteri ciklus feléhez értünk, érdemes megnézni azt is, mit tartott be az Orbán-kormány a másik ígéretből, a kormány-főváros megállapodás betűinek és számadatainak betartásából. Először is érdemes megnézni, mi ez az írásos megállapodás.

Orbán Viktor és Tarlós István 2018 novemberében állapodott meg számos olyan ügyben, ami korábban heves vitát váltott ki a kormány és a főváros között. Az ekkor aláírt paktum 15 pontja lezárta a vitás pontokat, és a jövőre nézve is több fontos együttműködést ígért. Tarlós István sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: körülbelül 1000 milliárd forintot jelent Budapestnek ez a megállapodás. Akkor még egy év volt hátra a következő főpolgármester-választásig.

Előkerestük a 15 pontos megállapodást, és az volt a tervünk, hogy minden ponton végigmegyünk a fővárossal és a kormánnyal. Megkeresést küldtünk a sajtóirodáiknak.

A megkeresésre a főváros válaszolt, a Miniszterelnökség több mint egy hét eltelte után sem.

Orbán Viktor és Tarlós István aláírja a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást a főváros napján az Újvárosházán 2018. november 17-én – Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor és Tarlós István aláírja a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást a főváros napján az Újvárosházán 2018. november 17-én – Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

A pontok és teljesülésük

1. Megalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

Ez megtörtént, a testület 2018 novemberében megalakult és megtartotta első ülését. A kezdetben viszonylag gyakori ülések Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után megritkultak. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint 2019 októberétől nézve összesen négy (egy két részletben) ülés volt, 2021 márciusától pedig teljesen abbamaradt az ülésezés. Kiss Ambrus úgy véli, a tanács inkább politikai színtér volt, mint érdemi munkát végző testület, döntések ugyan születtek, de sokat nem hajtottak végre. Az ülések anyaga itt elérhető.

2. Budapest 2030 közös kormányzati és fővárosi városfejlesztési terv készül.

Nem készült. Kiss Ambrus szerint volt egy olyan kezdeményezés, hogy egy munkacsoport áttekinti a fejlesztési leltárat, de ez a munkacsoport fel se állt.

3. Szakmai és civil szervezetek bevonása a terv előkészítésébe.

Mivel előkészítés nem volt, nem is lehetett bevonni senkit Kiss Ambrus szerint.

4. Az M3-as metró felújításának állami támogatása és befejezése, a hiányzó 80 milliárd forint fedezet biztosítása, „metróalap” létrehozása, hogy a jövő felújításainál ne legyenek fedezethiányos helyzetek.

A határozat első felét végrehajtották még Tarlós István ciklusában, metróalap viszont nem jött létre.

5. A főpolgármestert kötelező meghívni a kormányülések budapesti napirendjeihez.

Tarlós István több alkalommal is volt kormányülésen, ciklusának hátralevő egy évében működni látszott a döntés. Karácsony Gergely viszont mindössze két alkalommal vett részt kormányülésen két és fél év alatt. Az első egy érdemi döntés nélküli bemutatkozó volt Kiss Ambrus szerint, a másik pedig a megyei jogú városok vezetőinek társaságában történt a koronavírus-járvány kitörésekor. A gyakorlat szerint a fővárossal kapcsolatos kormánydöntésekről az újságokból értesülnek, tette hozzá a főpolgármester-helyettes. A kötelező meghívás elmaradt.

6. Állandó és hiteles csatornák a miniszterelnök és a főpolgármester üzenetváltásaira, például a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével.

Kiss Ambrus szerint zéró mennyiségű közvetlen infó érkezett a kormánytól. Legfeljebb levelet váltott a főpolgármester és Gulyás Gergely.

7. A főváros önállóságának garantálása, azaz nem készül olyan döntés vagy tervezet, ami csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.

Ez a pont azért került be, mert már Tarlós István idején volt egy olyan feltételezett kormányzati szándék, hogy a főpolgármestert ne közvetlenül válasszák meg a budapestiek, hanem a közgyűlés tagjai válasszák ki, miután megalakult a testület. Ez egy olyan felállásnál lett volna érdekes, ha a közgyűlésben fideszes többség van egy népszerű ellenzéki főpolgármester mellett, mert így kigolyózható lett volna a főpolgármester. Ezt a pontot betartották, ilyen tervezet nem készült, és a legújabb nyilatkozatok szerint sem fog (a jelenlegi fővárosi politikai felállásban nem is lenne értelme). Kiss Ambrus szerint a kormány csak a főváros gazdasági mozgásterének beszűkítésére törekedett.

8. A szemétgyűjtést továbbra is az FKF végzi, a szemétdíjat a központosított beszedés után a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) havonta visszautalja az FKF-nek.

Kiss Ambrus tájékoztatása szerint ez a probléma, bár próbálkoztak vele, nem oldódott meg: továbbra is átutalási gondok vannak, nem kapják meg az összeget, ami járna. Ezért a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. veszteséges, mivel a hulladékgazdálkodási ágazat veszteséges.

9. A kormány áttekinti a budapesti árvízvédelmi művek állapotát, és hosszabb távú fejlesztésük finanszírozásának lehetőségét.

Az árvízvédelem Tarlós István kiemelt témája volt. A felmérés megtörtént, de a finanszírozással kapcsolatban a mostani ciklusban nem tud semmit Kiss Ambrus.

10. A főváros tulajdonában álló közszolgáltató cégek továbbra is a főváros tulajdonában maradnak, a Fővárosi Csatornázási Művek visszakerül fővárosi tulajdonba.

Privatizáció az elmúlt években nem történt. A főpolgármester-helyettes szerint az FCSM-szerződés csak idén ősszel jár le, ezért akkortól nyílik lehetőség a cég visszavételére. Mint közölte: szándék van rá, a módja viszont nyitott kérdés.

11. A vízcsőcserére számításba vett 27,8 milliárd forint KEHOP-támogatást más célra is felhasználhatja a főváros, ha az Európai Unió nem támogatná a programot.

A főpolgármester-helyettes szerint folyik a csőcsereprogram, de van benne némi félsz, hogy végigmegy-e. Az is igaz, hogy a támogatás egy részét át tudták forgatni más programba.

12. A felek áttekintik a fővárosi költségvetés szerkezetét és a forrásmegosztási szabályokat.

Kiss Ambrus szerint a témát áttekintette egy munkacsoport a közfejlesztések tanácsa keretében 2020 tavaszán, majd bejelentette a kormány, hogy megemeli a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási alapot, egyoldalúan megbillentve ezzel a fővárosi költségvetést.

13. A főváros megszünteti a Közbeszerzési Kft.-t, illetve egyszerűsíti vagy megszünteti a Budapesti Közlekedési Központot (BKK).

A Közbeszerzés Kft.-t még Tarlós István megszüntette, a BKK megszüntetésére a jelenlegi városvezetésnek nincs szándéka – mondta a főpolgármester-helyettes.

14. A miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente áttekinti a megállapodás teljesítését és a jelentősebb fővárosi ügyeket.

Ilyen egyeztetés egyáltalán nem történt Kiss Ambrus szerint.

15. A felek mindent megtesznek a megállapodás végrehajtásának teljesítéséért.

A főpolgármester-helyettes szerint a főváros megtette amit lehetett.

A 15 pontot átnézve 6 pontra lehet azt mondani, hogy teljesült, hat pontra pedig azt, hogy nem, a maradék háromra pedig azt, hogy is-is. Azaz: a kormány a megállapodásban foglaltaknak mintegy felét tartotta be az új főpolgármesteri ciklus első felében.

Kérdéseinkkel több mint egy hete megkerestük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, de választ később megismételt kérdéseinkre sem kaptunk. Ha mégis megérkeznének, frissítjük velük a cikket.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!