Matolcsy György jegybankjára nem vonatkozik a 18 Celsius-fokos fűtési szigor

2022. szeptember 21. – 05:24

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik az a kormányzati szigorítás, amely értelmében az állami intézmények túlnyomó többségében legfeljebb 18 Celsius-fok lehet a fűtési szezonban. Még a hétfő éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg az „egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló” 353/2022. (IX. 19.) kormányrendelet, ebben szúrtuk ki az MNB-t mentesítő passzust, aminek tényét kérdésünkre a jegybank megerősítette.

Az alig több mint egyoldalas jogszabály négy helyen is felsorolja azokat a kivételeket, amelyekre nem vonatkozik a 18 fokos hőmérséklet-korlátozás (amely pontosan úgy szól, hogy az állami intézmények „helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg”).

Az egyik nyomban az 1. paragrafus, amely rögzíti, hogy az egészségügyi, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre nem terjed ki a jogszabály hatálya. A másik a fent említett (3) bekezdés, amely szerint a nagyközönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben szintén lehet melegebb 18 foknál. A harmadik a 3. paragrafusnak az a része, amely szerint az általános iskolákban 20 fok is lehet.

És végül van a 2. paragrafus (2) bekezdésének c) pontja, amely értelmében „a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság” nem számít intézménynek, és mint ilyenre, rájuk szintén nem vonatkozik a fűtési korlátozás.

A jegybanki kommunikációt és Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnököt is megkerestük azzal kapcsolatban, hogy ki kezdeményezte az MNB kivételezett helyzetét ebben a szabályozásban. Kérdéseinkre az MNB-től kaptunk választ, ebben a jegybank megerősíti:

„az érintett Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a jegybankra”.

A válaszuk szerint az MNB szervezeti, működési és gazdálkodási függetlenségét az Alaptörvény és a jegybanktörvény biztosítja. Ez a függetlenség kiterjed arra, hogy az MNB, „valamint szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Kormánytól, más szervezettől, vagy politikai párttól”. Mint írják, a fentiek alapján az MNB nem vett részt a fűtési rendelet megalkotásában sem.

Kérdeztük azt is, hogy a jegybanknál hány Celsius-fokos léghőmérsékletet terveznek a fűtési szezonban, és ezzel mennyi fűtési energiát spórolnának meg az előző évhez képest, illetve azt, hogy az MNB-re is kiterjed-e a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentési kormányzati elvárás. Előbbi kérdésre számokat nem közöltek, és utóbbira sem adtak egyértelmű igen-nem választ.

A válaszukban csak az áll, hogy az MNB „természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feladatai ellátását a legoptimálisabb energiafelhasználás mellett teljesítse”, illetve az, hogy „az MNB önkéntesen saját energiahatékonysági- és takarékossági programot alakított ki és működtet”. Ennek a programnak a része a hőmérséklet csökkentése is (továbbá például a napelemek telepítése, vagy a légkezelők, a fűtési és hűtési rendszerek működésének optimalizálása, csökkentett üzemmódú használata). Megjegyzik, hogy a jegybanknak „évek óta követett környezetvédelmi céljai” vannak, és azoknak „hosszú távon és fenntartható módon” eleget is tesznek.

Kövess minket Facebookon is!