Az normális, hogy magántulajdonban van egy terület, és kivehetik anélkül, hogy szólnának?

Legfontosabb

2022. szeptember 18. – 18:15

frissítve

Az normális, hogy magántulajdonban van egy terület, és kivehetik anélkül, hogy szólnának?
A Zöld Menedék Alapítvány václigeti menhelye – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Könnyen lehet, hogy hamarosan költöznie kell a Zöld Menedék Alapítvány václigeti menhelyének. A szomszédos kavicsbánya terjeszkedne, és pont azt a területet nézte ki, amelyen az állatotthon is működik. Az alapítvány vezetője egy utcai beszélgetés közben tudta meg, hogy a tervekben az ő tulajdonában álló, másfél hektáros területtel számol a kavicsbánya. A környezetvédelmi eljárás már megkezdődött, a közmeghallgatásra nem hívták meg az érintett ingatlanok tulajdonosait. Az alapítvány nem szeretne költözni, de kérdéses, hogy sikerül-e ellenállnia a bánya terjeszkedésének, és nem szól-e közbe az állam. Több száz kutya és macska jövője került veszélybe, és az önkormányzat kezében sem maradt sok eszköz.

A kerítésre ugrálnak fel az árva kutyák izgalmukban, amikor megérkezünk a Zöld Menedék Alapítvány václigeti menhelyére. Közel kétszáz kutya és nagyjából feleannyi macska várja, hogy egyszer valaki érte jöjjön, és hazavigye. Sokan közülük valószínűleg már az életük végéig itt maradnak, nekik a menhely az otthonuk, és az alapítvány önkénteseitől, látogatóktól számíthatnak csak simogatásra.

Jövőre lesz harminc éve, hogy Sági Barbara megalapította az állatvédő szervezetet, és majdnem ennyi ideje ők látják el a gyepmesteri feladatokat Vácon. Az önkormányzattól kaptak egy kis telket pár kilométerre, a Külső-Rádi úti Tüzép-telep mellett. Pár év után azonban már nem fértek el ott, annyi kutya került hozzájuk, bővíteni pedig nem volt hely. Az elszánt állatvédő tizenöt éve gyakorlatilag feladta addigi életét, és a saját pénzéből vásárolt egy másfél hektáros mezőgazdasági földet Václiget külső részén, az M2-es autópályától nem messze.

A környéken akkor még nem sok minden volt: főként legelők és szántók, így senkit nem zavart az állatotthon működése. Később megnyitott egy lovasudvar nem messze, pár száz méterrel arrébb pedig több ház is áll. Az alapítvány önkéntesei az elmúlt tizenöt évben fokozatosan építették, fejlesztették a menhelyet: kutat fúrtak, bevezették az áramot, körbekerítették a telket, kenneleket, kisebb melléképületeket húztak fel, fákat ültettek, és igyekeztek az ide kerülő állatoknak minél otthonosabb körülményeket teremteni.

Véletlenül derült ki a terjeszkedés terve

Három éve kellemetlen szomszédot kaptak a václigetiek. A városvezetés és a lakosság tiltakozása ellenére a környékbeli házaktól alig pár száz méterre kavicsbányát nyitott az osztrák központú Lasselsberger magyar leányvállalata.

A váci városvezetés 2006-ban és 2011-ben is elutasította a bányanyitási kérelmet. Vác korábbi polgármestere, Both János 16 éve elfogadhatatlannak nevezte, hogy két lakott terület, Máriaudvar és Václiget közvetlen szomszédságában egy kavicsbánya működjön.

„Az ott élő lakosság nyugalmát, pihenéshez való alkotmányos jogát súlyosan sértené”

– írta akkor a felügyelő hatóságnak küldött levelében az MSZP-s polgármester, és a vízkészletek csökkentése miatt is kifejezte aggodalmát.

Fideszes utódja vezetésével a testület 2019 májusában ismét határozatban mondta ki, hogy nem támogatja a bányanyitást, és megerősítették Both állásfoglalását is. Ez azonban már nem volt akkor elég, a václigetiek csak a földmérőktől tudták meg nem sokkal később, hogy a szomszédjukban hamarosan megindul a kitermelés.

A kavicsbánya működése hatalmas porral és zajjal jár, naponta teherautók százai hordják a sódert, ám nem ez jelenti a legnagyobb problémát a václigetieknek, közel négyszáz embernek. Bár jó pár éve szó van róla, még mindig nem sikerült kiépíteni az ivóvízhálózatot a településrészen, így az itteni házak és a menhely is fúrt kutat használ. A bánya miatt azonban veszélybe kerültek a kutak, nyáron már több helyen annyira lecsökkent a vízszint, hogy a tulajdonosok kénytelenek voltak tartályokat beszerezni.

A Zöld Menedék Alapítvány szomszédságában nyílt sóderbánya – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A Zöld Menedék Alapítvány szomszédságában nyílt sóderbánya – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Lasselsberger pár éve 100 millió forint támogatást ígért az ivóvízhálózat kiépítéséhez, amennyiben a város biztosítja nekik a kiszállítási útvonalat. Az ivóvízhálózat máig nem épült meg, a kitermelés azonban zakatol, a bánya pedig terjeszkedne tovább. Az eddigi közel 23 hektárt bő 32 hektárral bővítenék, így ha megkapják a hatósági engedélyeket, összesen 55 hektáron tudnának homokot és kavicsot kitermelni.

A bővítéshez szükséges környezetihatás-vizsgálati eljárást két éve indította el a cég, később azonban szüneteltette, majd idén júliusban kérte a folytatást a kormányhivataltól. A bővítésbe beleesik az a másfél hektáros terület is, amelyen a menhely működik.

Erről azonban csak alig néhány napja, egy véletlen utcai beszélgetés közben értesült az alapítvány vezetője.

Bár ő a másfél hektáros terület tulajdonosa, sem őt, sem a környező, a bővítésben érintett ingatlanok tulajdonosait nem hívták meg az augusztus 24-i közmeghallgatásra, amit a környezetvédelmi eljárás során köteles tartani a kormányhivatal és a cég. Aki tehát nem vette észre az önkormányzat honlapján és épületében közzétett hirdetményt, lemaradt, így kérdezni sem tudott a bővítésről.

Az önkormányzat is besegít a bányának

„Sokkal nagyobb ásványi vagyon volt feltételezve, mint ami fizikailag előfordult” – ezzel indokolták a lakossági fórumon a kormányhivatal oldalán megosztott hangfelvétel szerint, hogy miért van szükség a terjeszkedésre.

Az egyik résztvevő kérdésére nem tudta megmondani a bánya igazgatója, hogy mikor és melyik részen kezdik majd a kitermelést, amennyiben meglesz az új terület, de arra sem kapott választ a hallgatóság, hogy tervez-e ezen felül további bővítést Vácon a Lasselsberger magyar leányvállalata.

A kormányhivatal környezetvédelmi eljárásával párhuzamosan a váci képviselőtestület is tárgyalja a bánya bővítésének ügyét. A gazdasági és városfejlesztési bizottság tavaly októberben, majd a testület idén februárban döntött arról, hogy befogadják a Lasselsberger kérelmét, és a bányászat megindításához átminősítik a kinézett területet, azaz módosítják a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településszerkezeti tervet. Az építési szabályzatban jelenleg mezőgazdasági területként szerepel az a városrész, amelyen a menhely is üzemel. Ha a módosítás átmegy, bányászati besorolás alá kerül, hivatalosan „beépítésre nem szánt különleges nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló terület” lesz.

Az önkormányzattól a Telex megkeresésére azt írták, a bánya átminősítési folyamatát a teljes építési szabályzat módosításán belül kezelik. „A teljes HÉSZ-módosítási folyamat elején tartunk, egyelőre csak a telepítési tanulmányt fogadta el a képviselő-testület” – fogalmaztak levelükben, és azt is hozzátették: a következő testületi döntés előtt, várhatóan novemberben lakossági fórumot tartanak majd az építési szabályzat módosításáról. Bár a folyamat még az elején tart, mind ez idáig az átminősítésről sem értesítették a bányabővítésben érintett ingatlanok tulajdonosait.

„Az normális, hogy a magántulajdonban van egy mezőgazdasági terület, és kivehetik anélkül, hogy szólnának?”

– fakadt ki Sági Barbara, aki nagyon csalódott az önkormányzatban is, amellyel szoros volt az alapítvány együttműködése az elmúlt három évtizedben.

A városvezetés a terület átminősítése előtt településrendezési szerződést kötne a Lasselsbergerrel, amelyben például a törvényben előírtnál nagyobb védőtávot határoznának meg, ezzel védve a václigetieket. A júliusi testületi ülésre azonban, az önkormányzat tájékoztatása szerint, a szerződést „nem sikerült mindkét fél számára megfelelő tartalommal egyeztetni”, így még nem tudták megszavazni, és levették a napirendről.

Sági Barbara, a Zöld Menedék állatvédő szervezet alapítója – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Sági Barbara, a Zöld Menedék állatvédő szervezet alapítója – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az építési szabályzat módosítása maradt az utolsó fegyver az önkormányzat kezében, hogy bármilyen módon is beleszólhasson a bánya működésébe.

Ha az átmegy, és a Lasselsberger megkapja a hatósági engedélyeket, gyakorlatilag azt csinálnak, amit csak akarnak.

A háttérben azonban olyan hírek keringenek, hogy valójában nem sok lehetősége van az önkormányzatnak. Ha a václigetiek érdekeit nézve ellenállnak, és nem minősítik át a telket a cég kérésére, könnyen közbeléphet a kormány, és nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilváníthatja a váci kavicsbányát, mint arra jó néhány példát lehetett látni a közelmúltban, például a Kiskunlacháza és Délegyháza közötti területen. Ha pedig ez történne, akkor már ténylegesen semmilyen eszköz nem lenne az önkormányzat kezében.

Nem lehet olyan egyszerűen átköltöztetni egy állatmenhelyet

Az augusztusi közmeghallgatáson az is elhangzott, hogy a környezetvédelmi engedély megszerzése után a cég felkeresi a bővítésben érintett ingatlanok tulajdonosait, és megvásárolja vagy bérbe veszi a kinézett földeket, amiket aztán elkezdenek kitermelni.

A bérlés a menhelynél (betonkerítés, melléképületek, fák, kennelek) nem játszik, eladni pedig semmiképp sem szeretné Sági Barbara a másfél hektáros területet.

Attól fél azonban, hogy nem tudják megtartani, ha nagy erők mozdulnak meg a háttérben.

Olyan lehetséges forgatókönyvről is hallani ugyanis a háttérben, hogy a szomszédos Gödhöz hasonlóan Vácon is különleges gazdasági övezetet hozhat létre a kormány, miután a kínai CECZ cégcsoport közelben épülő e-kereskedelmi ipari és logisztikai parkját már nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánították. Ha a különleges gazdasági övezet kiterjedne az 55 hektáros kavicsbányára, az állam jóval egyszerűbben tudná kisajátítani a menhely területét is. Mindez persze eddig csak találgatás, az önkormányzatnak – állításuk szerint – nincs hivatalos vagy háttérinformációja.

Hiába fizetne a bánya vagy az állam az alapítványnak a másfél hektáros területért, nem könnyen találnának új helyet ennyi állatnak a közelben. Vác az agglomeráció többi településéhez hasonlóan rendkívüli módon beépült az utóbbi években, az állatotthonnak pedig sok helyre van szüksége, kellő távolságra a lakóházaktól. Másrészt Sági erőt sem érez már magában, hogy valahol új menhelyet építsen fel.

„Ha tizenöt év alatt még ezt sem tudtuk befejezni, akkor hogyan tudnék egy másikat teljesen nulláról elkezdeni 53 évesen?”

Mint mondja, közel harminc éve heti hét nap dolgozik a kutyákért, macskákért. Az elmúlt tizenöt évben az önkéntesekkel gyakorlatilag a két kezükkel építették fel a václigeti menhelyet, amelyen egy csomó fát is ültettek. „Arra még van erőm, hogy megharcoljak azért, hogy a kutyáinknak normális élete legyen az utolsó pár évükben az állatotthonban, ahhoz azonban már fáradt vagyok, hogy valahol máshol egy teljesen újat építsek fel” – mondta az állatvédő.

Egy olyan verziót is lehet hallani, hogy a bánya a menhely földjeiért már kitermelt területet adna nem messze. Az alapítvány elnöke szerint azonban a kitermelt talajon nem tudnának fákat ültetni, és jogilag sem érezné biztonságban magukat, miután kiteszik az ő tulajdonában álló területről. Semmi nem garantálná szerinte, hogy az új területről nem rakják ki őket pár évvel később, ha például valaki a bányatónál szeretne beruházást indítani. Az alapítványnál már annak is örülnének, ha időt nyernének, ám a bánya a jelek szerint néhány hónap múlva már neki is kezdene a kitermelésnek.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az önkormányzat kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ülhet az alapítvány, a beruházó és az önkormányzat képviselője. Hogy sikerül-e itt bármi eredményt elérni, nem tudni, ám nem valószínű, hogy a bánya csak úgy elállna a terjeszkedéstől, a menhely ugyanis szinte pont a közepén van a kinézett területnek.

„Nem tudom. Hova lehet tenni háromszáz állatot?”

– kérdezett vissza Sági, amikor azt firtattuk, mi lesz, ha mégis költözniük kell a kutyákkal és macskákkal. Egyelőre azon dolgoznak, hogy maradhassanak.

Szerettük volna a bányászati cég vezetőjét is megszólaltatni cikkünkben. Máté Lászlót, a Lasselsberger Hungária Zrt. vezérigazgatóját telefonon értük el. Azt mondta, megkapták a múlt kedden küldött kérdéseinket, és majd jelzik, ha válaszolni kívánnak. Cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.

Kövess minket Facebookon is!