Új kavicsbányát nyithat Délegyháza és Kiskunlacháza között a Tiborcz-közeli vállalkozó

2022. január 26. – 15:18

Új kavicsbányát nyithat Délegyháza és Kiskunlacháza között a Tiborcz-közeli vállalkozó
Bányatavak Délegyháza határában – Fotó: Ajpek Orsolya / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Elkezdődhet a kavicskitermelés azon a Kiskunlacháza és Délegyháza közötti bányaterületen, aminek hasznosítási jogát a Tiborcz István gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége nyerte el – írja a Népszava.

A Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedély 2030 végéig érvényes, ugyanakkor csak az első, mintegy 90 hektáros ütemre vonatkozik. A teljes, 303 hektáros terület bányászati jogát múlt nyáron nyerte el Balázs Attila cége, a Bayer Construct Zrt. Balázs tavaly résztulajdonosa lett az Appeninn Nyrt.-nek, mielőtt Orbán Viktor veje, Tiborcz István hivatalosan is kiszállt volna az irodaházakkal és kikötőkkel teli cégből. A székelyföldi születésű vállalkozóról, valamint a Délegyháza környéki kavics- és homokbányákról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Tavaly júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „Kiskunlacháza XXVI – homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását. Ezzel a területet kiemelték az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól, ami jól jött az engedélyezéskor. Ami így sem ment egyszerűen.

Délegyháza 2021. szeptember 3-án – Fotó: Ajpek Orsolya / Telex
Délegyháza 2021. szeptember 3-án – Fotó: Ajpek Orsolya / Telex

A környezeti hatásvizsgálati eljárást még szeptember végén indították el. Balázs Attila cége első körben a teljes, 303 hektáros terület bányászatára kért engedélyt, ahonnan összesen 23,8 millió köbméter (nedvességtől és kavicsmérettől függően 35-40 millió tonna) ipari ásványvagyont termelnének ki 2055-ig. Menet közben viszont kiderült, hogy a tervezett bányanyitás nincs összhangban az érintett önkormányzatok építési szabályzataival. A kérelmet elbíráló kormányhivatal végül nem a teljes területre, csak az első ütemre adta ki az engedélyt.

Délegyháza polgármestere, Riebl Antal kifejezetten ellenezte a bányanyitást. Beadványában sorolta az ellenérveket a talajvízcsökkenéstől a Kiskunsági Nemzeti Park közelségén át az egyre fogyó termőföldig. A település földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, így lassan sziget lesz Délegyházából a bányák után visszamaradó tavak miatt.

A könnyen elérhető homok és kavics miatt évtizedek óta működnek bányák Délegyházán. A település azonban lassanként Budapesthez közeli kertvárossá alakult, ami mellett egyre nehezebben fér meg a bányászat. Az építőiparnak viszont nyersanyagra van szüksége, és a növekvő árak miatt a délegyházi készletek is egyre értékesebbek. A bányaipar képviselői azt mondják, a kitermelés nem okoz valódi károkat a vizekben. Az erről készült videónkat itt nézheti meg.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!