Csak négy éve tananyag a putyini agymosás Ukrajnáról, a korábbi tankönyv a Krím orosz bekebelezéséről írt

Kedden írtunk arról, hogy a 8. osztályosok földrajz tankönyvének Ukrajnával foglalkozó részét és az ahhoz készített, a rákosista Magyarország kedvenc pártlapját, a Szabad Népet idéző „grafikus illusztráció” egyenesen olyan, mintha Putyin megrendelésére készül volna. Na jó, majdnem olyan, legalább színtiszta nácizás nincs benne.

Viszont a 2014-ben az orosz haderő által megszállt, majd egy, a nemzetközi közösségi által el nem ismert népszavazással Oroszországhoz csatolt Krímről több mint megengedően, mondhatni, oroszbarát szempontból ír, például ezt: „Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért (4.2.).”

És ahogy írtuk, a 4.2. jelenti ezt a tényleg a nyugatellenes uszítás magasiskolájának szellemében készült és a „Kié legyen Ukrajna?” címet viselő illusztrációt, amely élvezeti értékét külön emeli, hogy egy földrajzkönyvbe úgy került bele, hogy azon mind az orosz, mind az ukrán zászló fordítva szerepel.

No de mit ír a tankönyv a két oroszbarát, a függetlenségét februárban egyoldalúan kikiáltó és Oroszország által elismert szakadár régióról, a most is a harcok középpontjában lévő donyecki és luhanszki területekről, a szakadárok orosz támogatásáról, a harcokról? – kérdezhetik joggal.

Nos, róluk semmit nem ír.

De tényleg nem. Az „Ukránok nyugaton, oroszok keleten” című leckében szó van a szocialista múlt örökségéről, napraforgóról, az ország nagyobb kereskedelmi partnereiről, de a 2014-es kelet-ukrajnai háborúról és más eseményekről semmit. A Krímről a már fent idézett mondat (és egy feladatban annyi, hogy „Indokold a Krím-félsziget stratégiai fontosságát!”), a két orosz befolyás alatt lévő kelet-ukrajnai térség közül Luhanszkról semmi, Donyec(k)ről annyi, hogy „az ipar egyik gócpontja a kőszénre települt Donyec-medencében van”.

Lehetne persze azzal érvelni, hogy egy tankönyvnek nem feladata a legfrissebb aktualitások nyomon követése, egyébként is, ki tudja, hány éve van már forgalomban. Nos, ha a könyv hivatalos adatainak hinni lehet, 2018 óta van forgalomban.

Ami azért érdekes, mert egy olvasónknak rendelkezésére áll a 2018 előtti nyolcadikos földrajzkönyv, miután a gyereke épp abból tanul. „Az övé (köszönhetően az ingyen tankönyveknek, amik tulajdonképpen használt tankönyveket jelentenek az esetek jelentős részében) még 2017-es kiadású” – írta, és nyomban le is fotózta, mit tanítottak a Nagy 2018-as Földrajztankönyvi Fordulat (N2FF) előtt Ukrajnáról és a 2014-es eseményekről. Ezt:

Vagyis 2018 előtt Oroszország még „bekebelezte” a Krím-félszigetet, 2018 előtt még téma volt Donyeck és Luhanszk körzete, a népszavazás és „sok áldozatot követelő harcok”, valamint az, hogy ezt az „Új Oroszországot” sem az ENSZ, sem az Európai Unió nem ismeri el.

Az aktuális „okostankönyvet” (amely igény esetén pdf-ben innen is letölthető) az Eszterházy Károly Egyetem, valamint Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adja ki, a szerzők nevét se felejtsük el: F. Kusztor Adél, dr. Makádi Mariann, Pokk Péter és Szőllőssy László jegyzik a könyvet, a vezető szerkesztő Arday István, a tudományos-szakmai szakértő dr. Mari László volt, a tankönyvvé nyilvánításban szakértőként közreműködött dr. Szenyéri Zoltán és Kempfner Zsófia is.

Az egyetemet és az Oktatási Hivatal alá besorolt OFI-t is keressük, hogy milyen szakmai vagy egyéb okok indokolták a tankönyv átírását, ki döntött el, hogy a „bekebelezés” kifejezést és a harcokra utalást kivegyék a szövegből, illetve mi a magyarázata vagy üzenete szerintük a 4.2-es „illusztrációnak”. Ha válaszolnak, természetesen megírjuk.