Csak négy éve tananyag a putyini agymosás Ukrajnáról, a korábbi tankönyv a Krím orosz bekebelezéséről írt

2022. szeptember 07. – 05:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kedden írtunk arról, hogy a 8. osztályosok földrajz tankönyvének Ukrajnával foglalkozó részét és az ahhoz készített, a rákosista Magyarország kedvenc pártlapját, a Szabad Népet idéző „grafikus illusztráció” egyenesen olyan, mintha Putyin megrendelésére készül volna. Na jó, majdnem olyan, legalább színtiszta nácizás nincs benne.

Viszont a 2014-ben az orosz haderő által megszállt, majd egy, a nemzetközi közösségi által el nem ismert népszavazással Oroszországhoz csatolt Krímről több mint megengedően, mondhatni, oroszbarát szempontból ír, például ezt: „Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért (4.2.).”

És ahogy írtuk, a 4.2. jelenti ezt a tényleg a nyugatellenes uszítás magasiskolájának szellemében készült és a „Kié legyen Ukrajna?” címet viselő illusztrációt, amely élvezeti értékét külön emeli, hogy egy földrajzkönyvbe úgy került bele, hogy azon mind az orosz, mind az ukrán zászló fordítva szerepel.

Forrás: Nemzeti Köznevelési Portál
Forrás: Nemzeti Köznevelési Portál

No de mit ír a tankönyv a két oroszbarát, a függetlenségét februárban egyoldalúan kikiáltó és Oroszország által elismert szakadár régióról, a most is a harcok középpontjában lévő donyecki és luhanszki területekről, a szakadárok orosz támogatásáról, a harcokról? – kérdezhetik joggal.

Nos, róluk semmit nem ír.

De tényleg nem. Az „Ukránok nyugaton, oroszok keleten” című leckében szó van a szocialista múlt örökségéről, napraforgóról, az ország nagyobb kereskedelmi partnereiről, de a 2014-es kelet-ukrajnai háborúról és más eseményekről semmit. A Krímről a már fent idézett mondat (és egy feladatban annyi, hogy „Indokold a Krím-félsziget stratégiai fontosságát!”), a két orosz befolyás alatt lévő kelet-ukrajnai térség közül Luhanszkról semmi, Donyec(k)ről annyi, hogy „az ipar egyik gócpontja a kőszénre települt Donyec-medencében van”.

Lehetne persze azzal érvelni, hogy egy tankönyvnek nem feladata a legfrissebb aktualitások nyomon követése, egyébként is, ki tudja, hány éve van már forgalomban. Nos, ha a könyv hivatalos adatainak hinni lehet, 2018 óta van forgalomban.

Ami azért érdekes, mert egy olvasónknak rendelkezésére áll a 2018 előtti nyolcadikos földrajzkönyv, miután a gyereke épp abból tanul. „Az övé (köszönhetően az ingyen tankönyveknek, amik tulajdonképpen használt tankönyveket jelentenek az esetek jelentős részében) még 2017-es kiadású” – írta, és nyomban le is fotózta, mit tanítottak a Nagy 2018-as Földrajztankönyvi Fordulat (N2FF) előtt Ukrajnáról és a 2014-es eseményekről. Ezt:

Forrás: A 2018 előtti nyolcadikos földrajz tankönyv
Forrás: A 2018 előtti nyolcadikos földrajz tankönyv

Vagyis 2018 előtt Oroszország még „bekebelezte” a Krím-félszigetet, 2018 előtt még téma volt Donyeck és Luhanszk körzete, a népszavazás és „sok áldozatot követelő harcok”, valamint az, hogy ezt az „Új Oroszországot” sem az ENSZ, sem az Európai Unió nem ismeri el.

Az aktuális „okostankönyvet” (amely igény esetén pdf-ben innen is letölthető) az Eszterházy Károly Egyetem, valamint Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adja ki, a szerzők nevét se felejtsük el: F. Kusztor Adél, dr. Makádi Mariann, Pokk Péter és Szőllőssy László jegyzik a könyvet, a vezető szerkesztő Arday István, a tudományos-szakmai szakértő dr. Mari László volt, a tankönyvvé nyilvánításban szakértőként közreműködött dr. Szenyéri Zoltán és Kempfner Zsófia is.

Az egyetemet és az Oktatási Hivatal alá besorolt OFI-t is keressük, hogy milyen szakmai vagy egyéb okok indokolták a tankönyv átírását, ki döntött el, hogy a „bekebelezés” kifejezést és a harcokra utalást kivegyék a szövegből, illetve mi a magyarázata vagy üzenete szerintük a 4.2-es „illusztrációnak”. Ha válaszolnak, természetesen megírjuk.

A feltörekvő fiatal szomszéd

Ez a fejezetcím már Szlovákiáról szól, amelyet a tankönyv Ukrajnával együtt kezel. A „fiatal” jelző még oké is, ha azt vesszük, hogy a diákok talán rácsatlakoznak az „Öregebb vagyok, mint Szlovákia” pólófeliratok populáris humorára, lásd életszagú tanítási módszerek. Viszont a „feltörekvő” jelzőben van némi lekicsinylés, amit erősen árnyal, ha egymás mellé tesszük az alábbi két számot, amely a 2020-as egy főre jutó szlovák és magyar GDP dollárban kifejezett értékét mutatja: 19 156,89 USD vs. 15 899,15 USD. Annyit elárulok, nem a mi adatunkat írtam előre.

Kövess minket Facebookon is!