Hableány-tragédia: a tolmácsoláson akadt meg a sérelemdíjról szóló per
2022. szeptember 7. – 13:28
frissítve
Másfél óra után félbeszakadt a Hableány tragédiájának sérelemdíjról zajló polgári pere, miután a 77 dél-korai felperes – a 28 halálos áldozat rokona és a baleset hét túlélője – vallomásának lefordítására felkért tolmács munkáját nem találták megfelelőnek. Ezért szerdán a tervezett öt helyett csak két rokont hallgattak meg, akik Dél-Koreából jelentkeztek be. A csütörtökre betervezett tárgyalási nap ugyan nem marad el, de egyelőre mellőzik az érintettek távmeghallgatását. A tolmácsolás nem először jelent nehézséget, az ügyben zajló büntetőper kezdete is csúszott hasonló okból.
A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött, és maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. A jogerős ítélet még ott sincs belátható közelségben.
A tragédiával összefüggésben egy másik eljárás is indult: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitánya ellen harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, majd vádemelés. Mindezekkel párhuzamosan folyik a sérelemdíj iránti polgári per, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság visz, de a tárgyalásokat a Fővárosi Törvényszék épületében tartják.
A magyar bíróságok előtt valaha volt legnagyobb, 4,3 milliárd forintos sérelemdíjért folyó pernek 77 érintettje van, akik esetében a bíróságnak azt kell megállapítania, hogy családtagjaik, közeli rokonaik elvesztése után mekkora összeg járhat nekik a két alperestől, azaz a balesetben érintett szállodahajót üzemeltető Viking Cruisestől és a Hableány budapesti sétahajót üzemeltető Panoráma Deck Kft.-től. A per kezdetéről, a felek álláspontjáról itt olvashatja korábbi cikkünket.
A nyelv és az időzóna is bonyolít
A meghallgatások azonban a felperesek nagy száma, a Dél-Korea és Magyarország közötti távolság – és az időzónák közötti hétórás eltérés – és nem utolsósorban a nyelvi nehézségek miatt lassan haladnak. A szerdai tárgyalás előbb technikai nehézségek miatt indult a tervezettnél egy órával később – ekkor már késő délután volt Dél-Koreában –, majd állt le két órával később, a tolmácsolás nehézségei miatt.
A fordítás nyilván időigényes is, de már az is csaknem tíz percbe telt, mire az interneten bejelentkezett felperes személyét a protokollnak megfelelően azonosíthatta a bíróság.
Szerdán végül két tanú meghallgatásáig jutottak, mire a felperes indítványára felmentették feladata alól a tolmácsot, aki a korábbi tolmács betegsége miatt vállalta el a feladatot. A Dél-Koreában lévők szerint magyarról a tolmácsolás megfelelt ugyan, inkább a vallomások magyarra való fordítása nem volt eléggé pontos, bár a koreai származású tolmács egyébként jól beszélt magyarul.
Mégis akadtak problémák a válaszokkal, igaz, koreai nyelvtudás nélkül nehéz megítélni, hogy ez mennyiben a fordítás és mennyiben a válaszolók megfogalmazása miatt volt így.
Mindenesetre azt is többször pontosítani kellett az egyik felperesnél, hogy a baleset óta mennyi kártérítést kapott. A több részből álló tételben volt egymillió von is (egy forint 3,5 von), amiről több pontosítás után kiderült, hogy százmillió von (28 millió forint), és volt 34 millió vonnak mondott tétel is, amely végül 340 millió vonnak (97 millió forint) bizonyult. A fenti összeget nem egy, hanem három érintett kapta összesen az egyik áldozat után, részben az utazási irodától és az elhunyt életbiztosításából. A sérelemdíj megítélésénél a bíróság azt is számításba veszi, hogy a felperesek a baleset kapcsán más forrásokból milyen összegeket kaptak.
Ezeknek az összegeknek a tisztázása is lassan haladt. Az egyik érintettnél – aki édesanyját veszítette el a magyarországi hajózás történetének egyik legnagyobb tragédiájában – az is több rákérdezéssel derült ki, hogy a felsoroltakon túl a temetésre is külön kapott 76 millió vont, ami egy dél-koreai átlagos temetés összegének négy-ötszöröse. Igaz, az nem feltétlenül része az alperes cégek által fizetendő sérelemdíj megítélésének, hogy a dél-koreai utazási iroda mennyire volt konstruktív az elhunyt ügyfelek rokonaival.
Azt az ügyben eljáró Uzsoky Ágnes bíró is hangsúlyozta, hogy a közeli rokon, családtag elvesztése rendkívül nagy fájdalommal, megrendüléssel jár, ami nyilvánvaló, ezért kérte is a per jogi résztvevőit, hogy koncentráljanak az ügy jogi megítélésére és az ehhez vezető konkrét kérdésekre.
Sok pénz a 4,3 milliárd, de sokfelé oszlik
A felperesek jogi képviselői egyébként vitatják az alperes cégek ügyvédjeinek érvelését, amely szerint a felelősség megállapítása esetén kiszabható sérelemdíj összegét befolyásolhatja, hogy az érintettek más forrásokból milyen összegekhez jutottak a baleset kapcsán. A felperesek szerint ugyanis ez másik jogcímen történt: azokat az összegeket örökölve kapták az áldozatok után, a magyarországi perben viszont saját jogon jelentek meg hozzátartozókként.
Az áldozatok rokonainak ügyvédjei szerint az összesen 4,3 milliárd forintos sérelemdíj egy 19 tételből álló pontrendszer alapján jött létre. A túlélőkkel és az áldozatok hozzátartozóival együtt 78 érintett van. (Nagyjából tehát fejenként 55 millió forintól van szó, bár az elosztás nem egyenletes.) Ügyvédjük szerint cinikus az alperesek érvelése, amikor a sérelemdíjat kérelmezők anyagi helyzetét taglalta. Farkas Zsolt, a felperesek jogi képviselője ezzel kapcsolatban a korábbi tárgyaláson már megjegyezte: ha az anyagi helyzet mégis szempont, akkor érdemes rögzíteni, hogy a Viking Cruises AG éves bevétele 800 millió dollár (2022. szeptemberi árfolyamon 320 milliárd forint) – ezzel is összevethető a 4,3 milliárd forint, ami ennek alapján az éves bevétel alig 1,5 százaléka.
A polgári per és az ügyben zajló, a hajók üzemeltetői és a kapitányok felelősségéről szóló büntető per jogilag egymástól függetlenül zajlanak, bár van olyan álláspont, amely szerint a büntetőper nélkül nehézkes lenne megállapítani a cégek felelőssége alapján megítélhető sérelemdíjat.
Igaz, ez még távolabb sodorná a per lehetséges végét, amely így is évekre húzódhat el, miközben a felperesek – rokonaikat, gyerekeiket vagy unokáikat elvesztők között – többen 80 év felettiek.