Évtizedek óta tartó visszaesés után az idén gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy míg húsz éve Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel, idén már csak húsz-harminc hektár volt a makói hagyma területe.
A fő probléma az, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink. Míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a 700-800 mázsás hozamot is elérheti.
A kulcsszó az öntözés, anélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz. Az idén ugyanis az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság. A megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának (az olaszoknál is a vízgazdálkodás volt a siker egyik kulcsa).
Az idei hagymatermésre ugyanakkor nem csak a hazai gazdák panaszkodnak. Az egész Európát sújtó aszály miatt számos helyen arról számolnak be a termelők, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése. A kormánylap szerint Németországban például a zsákos kiszerelésű vöröshagyma ára száz kilogrammra vetítve 35-36 euró volt augusztus közepén, ami jóval magasabb, mint a tavaly ilyenkor regisztrált 25 euró.
