Végtelenül dühös vagyok. Én elsősorban Kövért mondatnám le, nem Dúró Dórát

2022. szeptember 02. – 15:30

frissítve

Végtelenül dühös vagyok. Én elsősorban Kövért mondatnám le, nem Dúró Dórát
A túlélők a Parlamentben. Balról jobbra: Sólyom Olga, Simon Ágnes, Kádár Zsuzsa, Jávor Zsuzsa, Sommer Katalin, Nagy Judit – Fotó: Presinszky Judit / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Ebben a magyar Parlamentben bennünket, és sok százezrünket megbecstelenítenek. Minket, akik átéltük ezt a sok szörnyűséget, és minden magyar embert, aki átélte a második világháború összes szenvedését. Azokat mind megbecstelenítik azzal, hogy Horthy szobrát bárki be meri állítani ebbe a Parlamentbe, aminek az egyik választópolgára én vagyok. Kikérem magamnak, mindnyájunk nevében” – mondta elcsukló hangon a 88 éves Sólyom Olga a Parlament vörös szőnyeges társalgójában.

Sólyom egyike annak a hat holokauszttúlélőnek, akik azért mentek pénteken az Országházba, hogy békésen tiltakozzanak a Horthy-szobor ellen, amit pár napja a Mi Hazánk felavatott Dúró Dóra parlamenti alelnök irodájában. A párt szerint ezzel egy régi adósságot törlesztettek, a mellszobrot pedig még egy református lelkész is megáldotta.

A túlélők egy közhasznú nemzetközi szervezet, a Centropa kezdeményezésére találkoznak minden évben, de most a DK-s országgyűlési képviselő, Oláh Lajos megkeresése után kötelességüknek érezték, hogy felszólaljanak a Horthy-szobor ellen, ugyanis nem értik, hogyan avathattak ilyen szobrot az Országházban 2022-ben. Nemcsak Dúró Dórára, de Kövér László házelnökre is haragszanak, aki azt mondta, azért nem tiltja meg a szoboravatást, mert Dúró döntése, hogyan rendezi be az irodáját.

Dühösek, ha meghallják Horthy nevét

A hat túlélő röviden megosztotta a saját történetét. Sólyom azt mondta, „keményen átéltem a második világháborút. Az egész családomnak a hetven százalékát megölték, édesanyámmal összesen ketten maradtunk”. Azt mondta,

harmincan éltek egy huszonöt négyzetméteres lakásban, egy csillagos házban, majd a gettóba kerültek a Klauzál térre, ahonnan végül megszöktek, és bujkálni kényszerültek.

Elfoglalt lakásukat az anyjának sikerült visszaszereznie, de „apa és család nélkül kellett leélnünk az életünket”.

A 83 éves Sommer Katalint az anyjával és az öccsével vitték le a Duna-partra. „A sor elejét belelőtték a Dunába, mi annak köszönhetjük az életünket, hogy valaki értesítette Raoul Wallenberget, aki odajött, és neki köszönhetően minket visszazavartak a házakba.” Végül a ház minden lakója gettóba került, „én ott éltem végig tulajdonképpen a második világháború utolsó négy hónapját”. Az apját munkaszolgálatra vitték, ahol vasúti síneket építettek, itt egy őr agyonverte. A többi rokonát Auschwitzba szállították, ahonnan egyikük sem jött haza. Azt mondta,

„egyszerűen felháborítónak érzem, hogy ma előfordulhat olyan, hogy egy olyan embernek, aki az áldását adta erre a mocsokságra, annak szobra lehet a magyar Parlamentben”.

A 82 éves Kádár Zsuzsa Nyíregyházán élt, amikor 1944-ben apját munkaszolgálatra vitték, a családját pedig gettóba. Onnan az anyja és a nagyszülei Auschwitzba kerültek, ahol a nagyszüleit a vonatról leszállás után rögtön a gázkamrába terelték. Kádárt kimentették a gettóból, két vadidegen nő vitte fel őt Budapestre, ahol bujkálnia kellett. „Hatvannégy családtagomat pusztították el a háborúban” – mondta.

A 86 éves Jávor Zsuzsanna még emlékszik arra, hogy 1944. április 5-től sárga csillagot kellett hordania. Aznap a családja leültette, és mindent elmondtak neki a háborúról és a zsidók helyzetéről. Még csak nyolcéves volt, de azt mondta, úgy érzi, azon a napon felnőtté vált.

Apja munkaszolgálatra került, a Visegrádi utcában tizennégyen laktak egy csillagos ház egyik lakásában. Személyes emléke is van Horthyról: október 15-én élőben hallotta őt a rádióban, amint a kormányzó arról beszélt, hogy Magyarország kilép a háborúból, de „az öröm pár órát tartott” – délután a rádióban már azt mondták, hogy mégsem, és kijárási tilalmat vezettek be.

„Ha akkor Horthy úgy ugrik ki, ahogy a románok is megszervezték, az édesapám is életben maradt volna”

– mondta, ugyanis apját elvitték Ausztriába, a családja pedig Auschwitzban halt meg. „Horthy ezt tette Magyarországgal és a magyar zsidókkal is”. Azt, hogy szobrot emeltek neki a Parlamentben, „egész egyszerűen nem akartam elhinni. Azt, hogy van még Magyarországon olyan ember vagy szervezet, aki ezt az embert dicsőíti”.

Kövér Lászlóra is haragszik, amiért házelnökként beengedte a szobrot a Parlamentbe, ami „mindannyiunké. A maguké, az enyém is, az egész magyarságé. Ez olyan része a magyar történelemnek, aminek emléket állítani legfeljebb negatív értelemben lehet”. Arról, hogy a szobor egyébként Dúró Dóra irodájában van, Jávor azt mondta, „az nem az ő szobája, hanem egy parlamenti szoba. Nem hiszem, hogy akármit megcsinálhat ott, mert az nem arra való”.

A 85 éves Simon Ágnes gyerekotthonban és gettóban is volt, mindkét szülője túlélte a háborút. A vidéki rokonok viszont mind meghaltak. „Mindig úgy érzem, hogy megúsztam, de hát olyan nagyon nem”. Azt mondta, dühös lesz, amikor Horthy nevét hallja.

„Most végtelenül dühös vagyok. Én elsősorban Kövért mondatnám le, nem a Dúró Dórát.”

A 84 éves Nagy Judit arról beszélt, óvodás volt, amikor először találkozott az antiszemitizmussal: a játszótéren egy anya azt mondta a gyerekének rá mutatva, „ne játssz azzal a zsidó gyerekkel”. Ő is csillagos házba került a családjával, nagyapja volt az első, aki közülük meghalt, a dédanyja pedig „a Dunában fejezte be.

Ez mind Horthy bűne, és a kormányé”

– mondta.

Fotó: Presinszky Judit / Telex
Fotó: Presinszky Judit / Telex

A Mi Hazánkat nem hatja meg

A hat túlélő pénteken a DK-s Oláh Lajos vezetésével sétált körbe a Parlamenten, aki arról beszélt, szerinte ezzel azt akarják megmutatni, hogy amit Horthy csinált „az náci kollaboráció, amely sok százezer magyar zsidó életébe került”. Szerinte az sem elfogadható, hogy a Parlament ma „Horthytól hangos”, aki „nemzetellenes és emberellenes volt egyszerre”.

Mivel a Horthy-szobor a Mi Hazánk irodájában van, azt ők nem láthatták – bár nem is bánták. Azt mondták, kötelességüknek érezték, hogy bemenjenek az épületbe. Ugyanakkor sem a kormánytól, sem a Mi Hazánktól nem várnak erre reakciót, sőt, utóbbiról egyikük azt mondta, „majd Dúró Dóra jól elégetne minket, mint a könyvet”. Ugyanakkor nekik jól esett, hogy ezt így együtt megtették.

Az akcióról kérdeztük a Mi Hazánkat is, akik azt válaszolták, „nem tudjuk, ki volt az a hat személy, aki a Parlamentben tiltakozott a Horthy-szobor miatt, és azt sem, hogy tagjai-e valamelyik pártnak, vagy tartoznak-e valamelyik párt holdudvarába.

Mi azonban több mint hat zsidó származású személyt ismerünk, akik hálásak Horthy Miklósnak. Természetesen nem távolítjuk el Horthy Miklós szobrát a Parlamentből.”

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!