Otthon nehéz bekerülni egy egyetemre, Győrben és Debrecenben tárt karokkal várják őket

Az idei felvételin a Debreceni Egyetem 6502 új hallgatót vett fel, ezzel az ELTE mögött a második helyen végzett. A győri Széchenyi István Egyetem is bekerült az első tízbe, 3218 új diákkal a sorban a hetedik. A két campus direkt versenyeztetésének nincs igazán értelme, hiszen (egyelőre) más pályán futnak. A zárójeles megjegyzésre adunk még választ, de leszögezhetjük: Debrecen jóval erősebb a humánképzésben, főként az orvosi karával, Győr pedig a múltjából adódóan és az Audi miatt is a mérnökképzésre feküdt rá.

Debrecenben a hallgatók ötöde külföldi, Győrbe 65 országból jönnek a diákok

A külföldi hallgatókért folyó versenyből egyik intézmény sem akar kimaradni. Nem egy bennfentes tartja úgy, hogy a magyar campusok számára egyre fontosabbak lesznek ezek a diákok, főképp, mert a magyar fiatalok is elmennek külföldre tanulni, ha tehetik. A Debreceni Egyetemen 1987 óta folyik angol nyelvű képzés, jelentős lépéselőnyben vannak a győri Széchenyihez képest. A Telexnek küldött válaszukból az is látszik, nincs miért aggódniuk, hiszen a külföldi hallgatók száma folyamatosan nő: míg 2018-ban 5664 külföldi tanult Debrecenben, 2021-re a számuk 7023-ra emelkedett. Az aktív hallgatói létszámnak már a 23 százalékát teszik ki az angol nyelven tanulók.

A Széchenyi István Egyetem 35 évvel később kezdte meg a nemzetköziesítést. Lukács Eszter elnökhelyettes tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben 300-ról 900-ra nőtt a külföldi hallgatók száma, az összesen 13 ezer fős hallgatói közösséget 65 ország fiataljai alkotják.

Az esélyt jelenti Magyarország

Egészen gyorsan magyarázatot kapunk arra, hogy a magyar egyetemek miért jönnek szóba Indiában és Dél-Koreában, például az olyan válaszokból: „Indiában bevett gyakorlatnak számít, hogy külföldön, elsősorban Európában tanulnak tovább a fiatalok. Otthon ugyanis kevés lehetőség van” – utalt az ottani kasztrendszerre Ruman, aki jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen tanul mesterképzésben, ellátásilánc-menedzsment szakon.

Hasonló okokra hivatkozott a dél-koreai Yohann Lee is, aki a Debreceni Egyetemen végzett orvosként, és már rezidensként dolgozik egy szöuli kórházban. Elmondása szerint Dél-Koreában nagyon nehéz bekerülni az orvosi egyetemre, így a családi ismerősök tanácsára ő már eleve egy olyan nemzetközi középiskolában érettségizett, aminek többéves partnerkapcsolata van a Debreceni Egyetemmel. Az iskolában a tanmenet is az egyetem felvételi követelményeihez volt igazítva, így Yohann nagyobb előnnyel indult, mintha egy hagyományos dél-koreai iskolába járt volna.

Mindenki hirdet, ahol tud

Debrecen esetében a 122 országból érkező hallgatók nagyobb része Nigériából, Pakisztánból, Iránból, Kínából, Jordániából, Indiából és Egyiptomból érkezik.

A tandíj 6000-17500 USD/év képzésektől függően (2,4-7,1 millió forint).

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatóinak döntő többsége Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal vagy önköltséges módon tanul a kilenc kar valamelyikén. Olyan intézményi kapcsolata Győrnek, mint amit a dél-korai Yohann Debrecen kapcsán említett, még nincs, ezért a külföldi fiatalokat hirdetésekkel és toborzóügynökök segítségével érik el.

A kínai Guo Shaofeng Győrről és Magyarországról keveset tudott, az Audit viszont, mint márkát ismerte és szerette, és tudott a járműmérnöki képzésről is. Emiatt jelentkezett Magyarországra:

„Az Audiról Kínában is tudja mindenki, hogy Győrben készül, lassan így leszünk Debrecennel is a BMW miatt”.

Versenytársak lesznek?

Debrecenben a legtöbb hallgató orvos- és egészségtudományi képzéseken tanul, de a campus kommunikációs osztálya szerint dinamikusan növekszik a mérnökképzésben és a természettudományi képzéseken tanuló külföldi hallgatói létszám is. Győrben a műszaki és gazdaságtudományi képzések a legnépszerűbbek, ezen a téren ők az erősebbek. De ne legyen kétségünk: a Debrecenben induló autógyártás – láttuk ezt Győrben is – ki fogja erőszakolni a mérnökképzés erősödését Kelet-Magyarországon is.

Tudatosan vagy sem, de a Széchenyi-egyetem előremenekül azzal, hogy a hozzájuk érkező külföldi fiataloknak a képzésen túl komplex lehetőségeket nyújtsanak. „Folyamatosan erősítjük vállalkozási tevékenységünket, ösztönözzük, támogatjuk startup-, spinoff-cégek létrejöttét, működését, és nemzetközi hallgatóinkat is bevonjuk ilyen projektekbe” – közölte Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

Számít a város hangulata is

„Budapest nekem túlságosan is zsúfolt lett volna” – mondta Ruman, amivel Guo is egyetértett. „Itt (Győrben) az ember elcsendesedhet, sokkal jobban tud figyelni saját magára és a munkájára, ami elképzelhetetlen egy nagyvárosban. Én Pekingből jövök, ott hömpölyögnek az emberek az utcán. Mindenki csak a másikra figyel és nem magára.” Szerinte a budapesti közlekedés is hagy kivetnivalót maga után. „Túl sok a lámpa és csak rövid ideig van zöld. Szenvedés így vezetni a városban.”

Az albánai származású Ela Filaj viszont az egyetlen, aki Debrecen után Budapestre költözött PhD-tanulmányai miatt. Ő jelenleg az ELTE-n vizsgálja a televíziós sorozatokban megjelenő traumákat. Debrecen ettől még bejött neki:

„A külföldi hallgatók jelenléte miatt nemcsak a campusnak, hanem Pesthez hasonlóan Debrecennek is van egyfajta nemzetközi atmoszférája, vibe-ja.”

Ahol többen vannak, ott már klikkesednek

Ahogy világszerte, úgy Győrben is jellemző, hogy a más országokban tanuló fiatalok mintegy 85 százaléka a diploma megszerzése után visszatér szülőhazájába. De nem mindegy, hogy milyen szájízzel és emlékekkel teszik ezt. Az általunk megkérdezett hallgatók egyikének sem volt összetűzése a származása okán. És természetes az is, hogy míg Győrben a külföldi hallgatók kisebb létszáma miatt a mai napig szorosabb és etnikailag vegyes baráti társaságok formálódnak, addig a nagyobb nemzetközi közösséggel bíró Debrecenben ma már inkább felfedezhető a „klikkesedés”, azaz hogy a külföldi diákok a saját kultúrkörükből származókkal barátkoznak.

„Amikor én először Erasmus-ösztöndíjjal idejöttem, még nem sokan voltunk itt külföldiek, így mindenki barátkozott mindenkivel. Ma viszont az ide érkezők főként azokkal barátkoznak, akikkel hasonló területről érkeztek. Ez ugyanis biztonságérzetet ad nekik, amit én teljesen megértek”

– mondta Ela, akinek bár több magyar ismerőse lett az évek alatt, de közel sem annyi, mint Yohannak, aki több évig magyar diákokkal lakott egy kollégiumi szobában. Ő a magyar orvostanhallgató barátaival úgy ismerkedett meg, hogy akkoriban terjedt itt el a dél-koreai Gangnem Style című dal, amelyet Yohann viccesnek talált, így amikor meghallotta, elkezdett táncolni rá a diszkóban. Ezen nagyokat nevettek, majd az este után össze is barátkoztak, idézte fel az ominózus estét. Akkoriban még kevés ázsiai hallgató volt az egyetemen, gyakoribbak voltak a vegyes barátságok, mint napjainkban.

Magyarul kevesen tanulnak meg

„Köszönöm, szia, bocsika: ezeket a szavakat használom a legtöbbet, és ha végképp nem értjük egymást, arra ott a Google Translate” – mondja Ruman, akihez hasonlóan Guo is csak ritkán használja a magyart. „Sok fiatal tud angolul, inkább csak az idősek nem értenek minket. A magyarok sokszor szégyenlősek, amikor angolul kell megszólalniuk egy idegen előtt, kezdetben zavarban vannak, ám egy kis beszélgetés után feloldódnak”.

Yohann azonban a többiekkel ellentétben magyarórákat is vett, amelyekre a Debreceni Egyetemen minden külföldi diák járhat. Sokan így sem voltak motiváltak abban, hogy egy új nyelvet is tanuljanak. Pedig akik nem tanulnak meg akár egy kicsit is, azok sokat veszítenek, mert, így nem ismerik meg igazán a magyarokat – véli Yohann, aki szerint „a nyelv a kulcs az emberek szívéhez”.

A megszólalók közül a lányok számára egyértelmű, hogy az útjuk az iskola után hazavezet. A fiúk még megismernék előtte Európát, a kínai Guo a legeltökéltebb, hogy Magyarországon marad egy ideig. Yohann a kötelező katonaság miatt költözött csak haza Dél-Koreába. Egy azonban közös mindannyiukban, bár nem ők mondták ki: azzal, hogy Magyarországra jönnek, nem csak ők nyernek.

„A hazai egyetemeknek a világ több mint 25 ezer egyetemével kell versenyezniük. Emiatt kulcsfontosságú, hogy növelni tudjuk globális láthatóságunkat, aminek egyik eszköze a nemzetköziesítés. A külföldi hallgatók jelenléte is ösztönzi a kollégákat arra, hogy angolul oktassanak, kutassanak, ami a tudományos fejlődés, a nemzetközi platformokon való megjelenés alapját jelenti” – foglalta össze a kihívás lényegét Lukács Eszter elnökhelyettes Győrben.