Az élő Tiszába vezethetik egy kertészet használt termálvizét, a Floratom szerint ez nem gond

2022. augusztus 30. – 16:03

frissítve

Az élő Tiszába vezethetik egy kertészet használt termálvizét, a Floratom szerint ez nem gond
A postaládákba bedobott értesítés a Gyálai-Holt-Tisza partján, a Floratom Kft. nevű cég által épített csővezetékről – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Egy Szeged-Szentmihályon lévő kertészethez csővezetéket építenek, hogy az élő Tiszába engedjék az üvegházak fűtésére használt termálvíz maradékát. Évtizedeken át a Gyálai-Holt-Tisza medrébe folyt be a kertészet vize, ahol vélhetően környezeti károkat okozott, de a holtág most folyó rehabilitációs programja miatt más megoldást kellett keresni. A csővezetéket családi házak közelében építik, de erről a környéken élőket nem tájékoztatták részletesen, emiatt is elégedetlenek. Állítólag minden szabályos, de a környezetüket védők tiltakoznak. A kertészeti céget nemrég egy befolyásos, milliárdos vállalkozó vásárolta meg.

Augusztus közepén egy „lakossági értesítést” akartak hivatalosan átadni a háza kapujában Kovács Istvánnak, aki a Szeged-Klebersberg-telepi Óbébai utcában él. Mint a Telex kérdésére elmondta, a pecsét és hitelesítés nélküli fénymásolt lapot nem vette át, az elismervényt nem írta alá, mint a szomszédai többsége sem. Ám a lapokat másnap – úgy tudni, a munkálatok kezdetével egyidőben – bedobálták a postaládákba.

Ez volt az összes tájékoztatás, amit az utcában élők kaptak arról, hogy az udvaruk végében, a Gyálai-Holt-Tisza partján csővezetéket építenek a Floratom Kft. nevű cég Szeged-Szentmihályon lévő termálvizes kertészete számára, hogy a másra már használhatatlan fűtővíz maradékát a telepről az élő Tiszába vezessék el.

Kovács István 25 éve él a Gyálai-Holt-Tisza melletti családi házában, azóta kell elviselnie a holtág bűzét, a szúnyoginváziót, és hasonló kellemetlenségeket. Az egykor tiszta vizű – valaha még strandolni is jártak oda – Holt-Tisza az utóbbi negyven-ötven évben ezen a szakaszon szinte már csak mocsár volt: szemetet hordtak a partjára, a medrébe bevezették a környék városi szennyvizét, ipari és élelmiszergyártó cégek csatornáját ürítették bele, és a szentmihályi kertészet termálvizének maradéka – meg ami még azzal összegyűlt a telep vizeiből – szintén belefolyt. A kertészet a rendszerváltozás előtt a helyi termelőszövetkezet része volt.

Kovács István nagyon örült annak – mint a Gyálai-Holt-Tisza mentén élők többsége -, hogy a környékbeliek évtizedes küzdelmének hatására, sok-sok ígéret után az idén végre megkezdődött a holtág rehabilitációja. A 7 milliárd forint összértékű, állami fedezetű tájrehabilitációs-környezetvédelmi-kármentesítő programról részletesen írtunk a Telexen. A tervezett munkálatokról az utóbbi években több lakossági fórumon és a sajtóban is tájékoztatták a holtág mentén élőket.

Kovács István, helyi lakos – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Kovács István, helyi lakos – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Ezzel elégedett volt Kovács Tibor, szerinte jó viszony alakult ki a munkálatokat irányító ATIVIZIG, az érintett hatóságok és hivatalok, a kivitelező, valamint a környékbeliek között. A fórumokon többször is elhangzott, hogy

a holtágba többé senki nem ereszthet be szennyvizet.

Az ugyan nem derült ki semmiféle fórumon, hogy a kertészet maradék termálvize később hova fog majd kerülni – ennek a bevezetését számolták fel a legutoljára –, de a környéken élők elhitték, hogy megszabadulnak a szennyezőnek tartott langyos víztől, amely télen sem engedte befagyni a holtágat, és szúnyogok keltetője volt.

Ahol a part szakad

Kovács István szerint a feltételezhető környezetszennyezés mellett az is gondot jelent, hogy a csővezetéket nem lehet úgy megépíteni, ahogyan azt valakik elképzelték. A munkások ugyan már leverték a földbe a cövekeket, amelyek a cső tervezett útvonalát jelzik, ám olyan helyekre, ahol szinte ásni sem lehet. A holtág oldala fákkal-bokrokkal benőtt, és meredek, szakadékos: van, ahol a felső partszakasz négy méter széles, de van, ahol csak egy méternyi. Ezért a csőnek szánt gödör kiásása miatt a keskeny part egy része leomolhat, és a szakadás viheti magával az udvarok végét is, az öt-hat méterrel lejjebb lévő víz szintjéig.

Az omlást a növényzet kiirtása gyorsíthatja. Valószínű, hogy aki papíron megrajzolta a vezeték útvonalát, a valóságban nem nézte meg, hol akar gödröt ásatni. Munkagéppel odaférni nem lehet, csak esetleg az udvarok felől, amihez viszont kerítéseket és udvari építményeket kellene lebontani – ettől is tartanak a lakók. A csővezeték állítólag magánterületen is áthalad, de erről sincs nyilvánosan hozzáférhető tájékoztatás.

1, a szentmihályi kertészet 2, az Óbébai utca a Gyálai-Holt-Tisza mellett 3, a Szegedi Vízmű Zrt. szennyvíztisztitó telepe 4, az élő Tisza a térképen. Forrás: Google
1, a szentmihályi kertészet 2, az Óbébai utca a Gyálai-Holt-Tisza mellett 3, a Szegedi Vízmű Zrt. szennyvíztisztitó telepe 4, az élő Tisza a térképen. Forrás: Google


Kovács István azt mondta, ő nem akar senkit megbántani, de szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy jobban át kellene gondolni a csővezeték megépítését, és annak hatásait.

Visszakapják, amit nem is kértek?

Mivel a környéken élőket senki nem tájékoztatta a munkálatok részleteiről, és a leendő csővezeték működéséről, ezért nem értik, hogy mi történik, és mi várható. Az évtizedeken át elhanyagolt – állami tulajdonú – partszakaszt az ott élők gondozták, és nem szeretnék, ha a kertvégi kis ligetük tönkremenne. A sajátjukként tekintenek a part keskeny földsávjára, és nagyon sajnálnák, ha munkálatoknak áldozatul esne a kedvenc diófájuk, vagy talán a kertjük egy része is.

Az Óbébai utcában, a part melletti házában 35 éve lakó Somogyi Zoltán szerint még az is előfordulhat, hogy az a termálvíz-maradék jut majd vissza kerülőúton a holtágba, amitől nagy nehezen már sikerült megszabadítani a Gyálai-Holt-Tiszát. A rehabilitációs munkálatok idejére leeresztett vizet az élő Tiszából pótolják majd vissza, és ha a folyóba beömlik a termálvíz maradéka, onnan újra bejuthat a holtág medrébe is. A termálvíznek magas a fenoltartalma – ami töményen mérgező –, és más vegyi anyagok is vannak benne, éppen ezért nem lehet már a holtágba üríteni.

Somogyi Zoltán kutyájával. A holtág partját a saját kertjükkel együtt tartják rendben az Óbébai utcában lakók – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Somogyi Zoltán kutyájával. A holtág partját a saját kertjükkel együtt tartják rendben az Óbébai utcában lakók – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A kertészet új elvezető csövét a holtágba vezető régihez csatlakoztatják, az összekötés helyét már ki is ásták az Óbébai utcától néhány százméterre, a Holt-Tisza partján lévő szántóföldön. A levert cövekek ott azt mutatják, hogy a csövet a földút alatt fogják vezetni.

Nehezen érthető, hogy ez a hosszú csővezeték hogyan fog majd működni. Ekkora távolságon igen nagy szintkülönbségre volna szükség a cső két vége között ahhoz, hogy a víz magától menjen a kívánt irányba. Ha nem folyik le a gravitáció segítségével, akkor a víz megáll a csőben, vagy pedig szivattyúkra lesz szükség. Somogyi Zoltán úgy értesült, a cső átmérője 30 centi lesz, ami azt jelenti, hogy elég nagy mennyiségű vizet szállíthat.

Valóban helyes lesz annyi termálvíz-maradékot az élő folyóba ömleszteni? Nem lesz káros az élővilágra?

Valószínűleg nem marad hatástalan – mondta a Telexnek Csete Csaba, a Szeged Klebelsberg Telepi Polgári Kör tagja, aki éveken át küzdött azért a társaival együtt, hogy az elszennyezett holtágat végre rendbe hozassa az állam. Ő úgy véli, minden olyan vezeték, amely ipari vagy mezőgazdasági üzemből a természetbe vezet, hordoz magában kockázatokat. Ezért a polgári kör tiltakozó nyílt levelet küldött a sajtónak, minden érintett hatóságnak és politikusoknak is, de eddig nem kaptak érdemi választ a kérdéseikre. A levéllel kapcsolatban a Szeged365 portál megkérdezte Kozák Pétert, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az ATIVIZIG vezetőjét, ő azt mondta,

ismeretei szerint rendben vannak a termálvizes csővezeték engedélyei.

A kertészet vize korábban ezen a csövön folyt be a holtágba, ma már száraz – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A kertészet vize korábban ezen a csövön folyt be a holtágba, ma már száraz – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Szabályos, de sajnálatos

Mihálik Edvin, Szeged Zöld Tanácsnoka a Facebook-oldalán írt erről, és a Telexnek is azt válaszolta, nagyon helytelennek tartja, hogy a Tiszába vezetik a szentmihályi kertészet termálvizének maradékát, de ezt sajnos megengedik a jelenlegi állami jogszabályok, amiket a város önkormányzata nem módosíthat. Szerinte változtatni kellene az előírásokon, mert a környezetbarát megoldás az lenne, hogy minden termálkút, még a korábban épültek mellé is fúratnának olyat is, amely a felhasználás után a lehűlt vizet visszajuttatja a földbe. Ez azonban igen költséges eljárás, e célból állami pályázatokkal kellene támogatni a termálvizet használó cégeket.

Arra a kérdésre, hogy a részben önkormányzati tulajdonú Szegedi Vízmű Zrt. miért vesz részt a csőfektetési munkában, Mihálik azt mondta, ez kényszerhelyzetből fakad: ha a cég kap egy, a szakirányába tartozó megrendelést, akkor a bevételt hozó munkálatokat el kell vállalnia, erre rákényszerül a jelenlegi gazdasági helyzetben.

A Telex elküldte a csővezeték építésével és a majdani működésével kapcsolatos kérdéseit a Floratom Kft.-nek, a Szegedi Vízmű Zrt.-nek, valamint a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának is. Több napos várakozás után, cikkünk megjelenéséig egyik sem válaszolt.

Már kiásták a kertészet felől vizet szállító régi csövet, vélhetően ezen a helyen csatlakozik majd hozzá az új szakasz – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Már kiásták a kertészet felől vizet szállító régi csövet, vélhetően ezen a helyen csatlakozik majd hozzá az új szakasz – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjáról politikamentesen nevű Facebook-csoport oldalán ugyanakkor megjelent egy olyan mondat, amely szerint a szentmihályi kertészetből az új csővezetéken át a Szegedi Vízmű szennyvíztisztító üzemébe vezetik el a vizet, majd onnan kerül be a Tiszába. Ezt az értesülést hivatalosan nem erősítette meg senki. Kérdéses, hogy a városi szennyvíz ülepítésére-tisztítására kialakított rendszer hogyan képes „megküzdeni” a vízben oldódó fenollal és a többi káros anyaggal, amit a termálvíz tartalmaz. Az is kérdés, hogy ki ellenőrzi majd a maradék termálvíz hőfokát és a vegyianyag-tartalmát.

Az összesen 22 hektárnyi üvegházi területtel rendelkező zöldség-, és virágtermesztő szegedi Floratom Kft. – amelynek a szentmihályi kertészet is a része –, az öt legnagyobb hazai paradicsomtermelő cég között van, több mint kétszáz embernek ad munkát, az éves árbevétele megközelíti a 2 milliárd forintot. Cégadatok alapján a HVG nemrég arról számolt be, hogy a Floratom Kft.-t az idén tavasszal megvásárolta egy, eddig főként az útépítésben tevékeny, sok állami megrendelést elnyert Bács-Kiskun megyei vállalkozó, Rencsár Kálmán, akit a lap NER-közeli milliárdosnak nevezett.

Frissítés: a Floratom utólag válaszolt

Cikkünk megjelenését követően e-mail érkezett a Floratom Kft.től, amit valószínűleg több szegedi lapnak is megküldtek. Ebben közlik, hogy a szentmihályi kertészeti telepük termálvizének a Tiszába engedése teljesen szabályos, minden engedélyük megvan a csővezeték megépítésére és használatára, sőt, arra pályázaton is kaptak pénzt: több száz millió forintos beruházást valósítanak meg, részben uniós támogatással, és majdnem 250 millió forint önerővel.

Továbbá azt írják:

a lehűtött termálvíz a Szegedi Vízmű szennyvíztisztító rendszerére kerül, ahol a tisztított szennyvízzel elegyítik.

„A tisztított szennyvíz ezt követően kerül az élő Tiszába, a hatóság által folyamatosan ellenőrzött, bevizsgált módon. A Tiszába kerülő tisztított szennyvízben a lehűtött termálvízben található kémiai és biológiai anyagok – még a szennyvíztisztító minimális kapacitáson történő működése esetén is – a Tisza sodorvonali beengedéskor a jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi határértékeken belül vannak a bebocsátási pont alatt 10 méteren belül, lejjebb mérve pedig kimutathatatlanok,

így a termálvíz semmilyen veszélyt, de még valós terhelést sem jelent a környezetre”

– írták.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!