Tavaszig működik a családi gazdaság, amelyben minden tehénnek saját neve van
2022. augusztus 22. – 11:55
Gyorsan növekvő termelési költségek, évek óta alacsony felvásárlási árak, nehéz pályázati feltételek hátráltatják annak a családi gazdaságnak a működését, amelyben tíz éve dolgozik a Röszke melletti tanyáján egy házaspár. A helyzetüket most tovább rontotta a száraz időjárás, mert korábban megtermelték az állataiknak szükséges takarmányt, de az idén már csak az évente elfogyasztott mennyiség harmadát sikerülhet betakarítani. Ezért lehet, hogy jövőre felszámolják a gazdaságot.
A jövő tavaszig próbálom fenntartani a tehenészetet, de aztán nem tudom, hogy mi lesz – válaszolta a Telex kérdésére Ördögh Gábor, aki több mint hetven szarvasmarhát tart a szerb határ melletti, Röszkéhez közeli családi gazdaságában. A feleségével ebből élnek már tíz éve, korábban más munka mellett is termeltek, a szüleik és a nagyszüleik is gazdálkodtak.
A tanyán a munkaidő napi 14 óránál is több: az állatok gondozása mellett a földet is művelik. A korábbi években a tanyájuk 7 hektár földjén és a hozzá bérelt területen saját maguk meg tudták termelni az állatok éves takarmányának túlnyomó részét, kevés kiegészítőt kellett vásárolni. Most az aszály miatt – az amúgy is száraz homoktalajon – csak a harmada termett meg a szükséges takarmánynak.
A gazda megpróbált öntözni, de nemrég már hiába állította fel a csőrendszert egy négyhektáros területen: elsőre még működött a berendezés, ám a második bekapcsolás után már nem jött fel annyi víz a kútból, hogy működtesse a szórófejeket. A környéken többen is gazdálkodnak, úgy küzdenek egymással a vízért, hogy mindenki egyre mélyebb kutakat fúrat az öntözéshez.
Ördöghék gazdasága nehéz helyzetben van, és nem látják a kiutat. Nemrég sikerült ugyan némi takarmányt beszerezni, de az még kevés lesz az állataiknak a jövő nyárig. A környéken alig lehet takarmányt venni, ráadásul a kétszeresére nőtt az ára, mert a száraz időben mindenhol kevés termett, és az állatartóknak nagy szüksége lenne rá. A Dunántúlról lehetne vásárolni, de akkora lenne a szállítási költség, hogy az sem megoldás. Már a szalma is megdrágult, amit az állatok alá terítenek, és rendszeresen cserélni kell, hogy tiszta, száraz fekhelyük legyen a teheneknek, ez fontos az egészségükhöz. Az utóbbi években egy hazai erőmű felvásárolja és elégeti a szalmabálát, ez jól felverte az árát – így viszont a gazdák nem jutnak hozzá.
Kisegít a saját készítésű sajt, túró, tejföl
Amikor a tej felvásárlási ára még a mostaninál is alacsonyabb volt, Ördöghné Lőrincz Anita saját feldolgozásba és kiszállításba kezdett, pedig a most kétéves kisfiuk mellett is bőven akad tennivalója.
A nagyszüleitől tanult módszerrel házi tejfölt, túrót és sajtot készít. A kínálatot idővel bővítette, már hagyományos módon megfüstölt sajtot, házi túró rudit, és tejes édességeket is kínál, ezeket a tejjel együtt esténként viszi el a megrendelőknek. Egy liter tejet 250 Ft-ért ad a vevőknek, és a szállításért nem kér külön pénzt.
Emiatt van még kint az orrunk a vízből – véli a férje.
A tej felvásárlási ára az utóbbi hónapokban, több lépcsőben összesen 50%-al nőtt, de ez messze elmarad a takarmány árának a növekedésétől: egy éve még száz liter tej árából lehetett volna megvenni egy nagy bála lucernát, most pedig kétszáz liter tej ára kell ugyanannyi takarmányra. Az állatok 4-5 bála lucernát megesznek naponta, emellett kapnak még ledarált gabonát – árpát, rozst, zabot – is, amit szintén maguk termeltek meg Ördöghék.
Az állatoknak a fele ad tejet, naponta összesen kb. 600 litert. A nyári hőségben a tehenek 15-%-al kevesebbet tejelnek, mint hűvösebb időben. A tejet egy közeli gazdaszövetkezet vásárolja fel és szállítja el tőlük kétnaponta, folyamatos minőségellenőrzés mellett, most literenként 130-140 Ft -ért veszik meg. Ez a fejés után még 3,6-3,8 % zsírt tartalmaz, ezért Ördöghék nem értik, hogyan lehet a jóval gyengébb minőségű, 1,5 %-os tej sokkal drágább a boltban, hiszen ott az ára 3-400 Ft.
A legszomorúbb, hogy mindenki minket, termelőket okol azért, mert drágaság van a boltokban.
Ezzel a véleménnyel naponta találkozom – mondta Ördöghné. De nem mi tehetünk róla, és ezt nem tudom elégszer elmondani. Az is rosszul esik, hogy a városiak nem állnak mellénk, nem gondolják meg, hogy mi termeljük meg nekik az ennivalót.
Pályázna? Bankhitel, önrész, áfa, utófinanszírozás...
Ördöghék családi gazdasága közepes méretűnek számít, ami azért nem szerencsés, mert a kisebb gazdálkodóknak kiírt pályázatokon nem indulhatnak, a nagyobbak lehetőségeihez pedig nincsen elegendő önrészük, amit előre kellene letenni. Korábban szerettek volna fejleszteni, egy korszerűbb fejőgépet vásárolni, de az 60 millió forintba került volna – még a 350-es euró idején –, és a 27%-os áfa is növelte volna a kiadást.
Most két traktoruk van, a régebbi 1981-ben készült, már sok alkatrészt ki kellett cserélni benne, de szerencsére működik. Egy új, közepes traktor tavaly még 8 millió körül volt, most már 10 millió felett van, plusz az áfa. A műtrágya ára két év alatt az ötszörösére nőtt, a fejőgéphez és a szivattyúkhoz használt áram, és a traktorokba szükséges gázolaj is drágult az utóbbi időben. Emellett sok más költség is felmerül: ennyi állat rengeteg vizet megiszik, az állatorvos rendszeresen jön, a gépeket javíttatni kell, és hasonlók.
Az emelkedő árak miatt felmerült, hogy a kiszállított tejet talán drágábban kellene eladni, de azt meg nem mindenki tudná kifizetni: így is van olyan vevőjük, aki a hónap második felében már hitelt kér, és a következő hó elején egyenlíti ki a számláját.
Ördögh Gábor úgy tudja, a környéken sok gazdálkodó felhagy az állattartással, vagy kisebbre csökkenti az állományát. Szerinte ez pár éven belül oda vezethet, hogy nem lesz elég hazai tej, és marhahús sem. Ha nem javul a helyzet, ő sem akar csak azért dolgozni, hogy nehéz küzdelemmel mindössze a túlélés peremén táncoljon.
Sajnálom, mert tíz-tizenöt év kemény munka van benne, minden tehenet én ellettem meg, én neveltem föl mindegyiket, de..
Megcsóválta a fejét, könny jelent meg a szemében, a felesége is megtörölte a sajátját.
Nem ingyen pénzt várunk – magyarázta Ördöghné –, hanem normális felvásárlási árakat. Ha adnak 65 ezer forint állami támogatást egy hektár földre, azzal nem megyünk sokra, jóformán a műveléshez való gázolajat sem futja ki a traktorba. Arra is szükségünk van, hogy teremtsék meg az elfogadható pályázati feltételeket, úgy, hogy lehessen és érdemes is legyen indulni, ne akkora teher, mint most. Ezt más országokban meg tudják oldani, nálunk miért nem?
A beszélgetés után megnéztük a teheneket, egy tető alatti árnyékban hűsöltek a karámban. Szemmel láthatólag jó állapotban vannak, a szőrük fényes, és a helyük is tiszta, rendezett. Ám a tanya körül a lucerna, aminek sötétzöldnek kellene lenni a kaszálás előtt, megsárgult, száraz, így megint kevés takarmány lesz belőle.
Az aszály hatásaival, a mezőgazdaság gondjaival több cikkben is foglalkozott a Telex.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
