Facebookos hőskölteményként indult, valójában tragikomikus szabálysértés történt egy vasúti átjáróban

Másfél hét alatt több mint százezren láthatták, hatezren osztották meg és kilencezren kommentelték azt a Facebook-posztot, amelyben Melinda az augusztus 7-én, a simontornyai vasúti átjáróban történt incidensről ír részletesen. Állítása szerint szemtanúja volt annak, hogy ismerőse megmenti öt ember életét, akik a tilos jelzés és a torlódó kocsisor ellenére a sínekre hajtottak egy fehér Opellel, amely egy másik, szürke Opellel együtt az átjáróban rekedt, amikor leereszkedtek a sorompók.

A poszt szerzője részletesen elmeséli, hogy a történteket végignéző Gyula nevű ismerőse az átjáró előtt várakozó Audiból többször dudált, majd mivel a síneken álló fehér autó ekkor sem mozdult, kiszállt, odarohant a kocsihoz és rákiabált a sofőrre, hogy tolasson hátra. Mint írja, az addig mozdulatlan Opel ekkor hátra is tolatott, letörte a sorompót és másodpercekkel később, idézem: x+y sebességgel átrobogott a vonat.

A hős audis történetét hamar felkapták a bulvárlapok és a néhány megyei újság is. „Dráma Simontornyán: Sztrók után mentett életet a vasúti átjáróban Gyula” – hogy csak egy címet idézzünk. És hogy egy cikkrészletet is egy másik lapból: "A[z átjáró előtt álló Audit vezető – a szerk.] férfi még hátra is tolatott, hogy helyet csináljon az életveszélyben lévő kocsinak, de a sofőr semmire nem reagált. A férfi ekkor vágódott ki az Audijából, és egyenesen a fagyott állapotban lévő vezetőhöz rohant. A Hír Tv tovább emelte a tétet, amikor idézi a megmentő szavait: „Az égiek hoztak engem vissza, és ők küldtek most ide”.

Mindez azonban nem így történt – derült ki, amikor a MÁV augusztus 14-én közzétette az átjáróban működő térfigyelő kamera felvételét.

A videót alig 150 ezren látták, és a kommentek, illetve hozzászólások száma egyaránt töredéke csupán az eredeti poszt elérésének, ami tökéletesen megmutatja, hogyan viszonyulhat bármilyen virális Facebook-poszt egy később megjelentetett közléshez, noha az utóbbi jelentős részben cáfolja az előzőleg leírtakat.

A felvétel szerint a posztban hősként emlegetett Gyula nem rohant oda a síneken álló Opelhez, amely a felvétel huszadik másodpercénél tolatás közben letöri a sorompót, 0:28-ra pedig el is tűnik a helyszínről. A vonat 0:55 körül halad át az átjárón mérsékelt sebességgel, miközben felbukkan a kamera képén a később hőssé tett autós, hogy elcipelje az útból az átjáróban heverő csapórudat.

A kétféle valóság közt feszülő ellentétet talán a Bács-Kiskun megyei hírportálnál is megérezték, mert ugyan az esetről 11-én megjelent cikkben még a hősi eposzhoz igazodva azt írják, hogy az Audi vezetője odarohant a fehér autóhoz, hogy kirángassa a sokkból annak vezetőjét, a cikk végén mégis hivatkoznak a MÁV három nappal később nyilvánosságra hozott felvételére, amelyet látva egyszerűen pontosítani kellett volna a cikket.

A felvételt végignézve egyértelmű, hogy pontosan ugyanolyan sorompótöréses rongálás és szabálysértés történt augusztus 7-én, Simontornyán, amelyhez hasonlót idén augusztus elejéig 565, tavaly egész évben pedig 755 alkalommal regisztrált a vasúttársaság. Ijesztően magas számok ezek, pedig a KRESZ pontosan rögzíti, milyen módon és mikor szabad, illetve nem szabad a sínekre hajtani az átkelőknél. Mivel a MÁV idén, július végéig 23 millió forintot költött a sokszor gazdátlan esetek nyomainak eltüntetésére és januártól mostanáig 63 átjárós balesetben huszonketten vesztették életüket, össze kell foglalnunk a szabályokat.

A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, és az áthaladás során követni kell az átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseket. Így, ha a fénysorompó egyáltalán nem világít, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a berendezés nem működik, és ilyenkor meg kell állni az átjáró előtt, majd mindkét irányba nézve meg kell győződni arról, hogy nem jön-e a vonat.

Általános szabály, amit a simontornyai incidensben két autós is megszegett, hogy a jelzéstől függetlenül csak akkor szabad a sínekre hajtani, ha az átjáró túloldalán nem torlódik a kocsisor, vagyis biztosított az út a távozásra.

Pontosan ezt a szabály szegte meg a fehér és szürke autó vezetője, akikre végül rázáródott a sorompó.

A vasúttársaság kivizsgálta az ügyet, és a Telex kérdéseire adott válaszában megerősíti, hogy augusztus 7-én, 12 óra 40 perckor, Simontornya állomás közelében valóban letörte egy autó a félsorompót. Az eset során senki nem sérült meg, és a sorompót 13 óra 50 perckor helyreállították. A MÁV rendőrségi feljelentést tett, illetve benyújtotta kárigényét az elkövetővel szemben.

Bár a Darwin-díjas incidens a helyzetfelismerés tökéletes kudarcára is példa, mégis érdekes adalék, hogy a félsorompókat kifejezetten úgy tervezik, hogy szükség esetén kockázat nélkül le tudja törni őket egy személyautó, ha másként nem tud elmenekülni a vonat útjából.

Körülbelül tíz-huszonötezer forintos kár keletkezik, ha csak csapórudat kell visszaszerelni, az azt rögzítő úgynevezett nyírócsavar cseréjével. Amennyiben a sorompó egésze megrongálódik, például összetörik a rúdja, nagyjából ötvenezer forintba kerül a javítás, de a kár, a berendezés sérülésétől függően több százezer forintra is emelkedhet, sőt, a sokszor a vonat és az autó ütközésével végződő vasúti átjárós balesetek nyomán tavaly egymilliárd forintot költöttek a helyreállításra.

A Magyarországon ijesztő ütemben szaporodó vasúti átjárós balesetek körülményeivel nemrég részletesen foglalkoztunk Dr. Herpy: fogadóóra című műsorunkban, de a simontornyai eset kapcsán ismét megkértük dr. Herpy Miklós közlekedési jogászt, hogy a látottakat értékelve foglalja össze, mire számíthat a fehér autó vezetője.

A szakértő szerint a bajba jutott opeles csupán szabálysértést követett el azzal, hogy megállt a síneken. Azzal viszont, hogy letörte a félsorompót, a közlekedés biztonsága elleni gondatlan vétséget követett el, amelyet akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnek.

Dr. Herpy szerint kedvező körülmények, és tiszta közlekedési előélet esetén a fehér Opel vezetője pénzbüntetésre számíthat, valamint egy időre bevonhatják a jogosítványát is. Az általa okozott kárt az autó kötelező biztosítása terhére kell megtéríteni, de ehhez ismerni kellene az autó rendszámát. Erről egyébként a Blikk azt írja, hogy nem magyarországi. Az ügyvéd azt javasolja, hogy ha az autó gazdája magára ismer, jelentkezhet a rendőrségen, illetve ezt tehetik a szemtanúk is.

A cikk készítése közben sikerült elérnem Melindát, a történekről szóló eredeti Facebook-poszt szerzőjét, aki kérésemre megnézte a MÁV videóját is, amelyet állítása szerint eddig nem látott. A felvétel kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az esetet az átjáró túloldaláról, a videó képterének jobb oldalára eső dinnyeárus sátrak környékéről követte, és posztját az átélt trauma hatására írta. Most úgy érzi, a parkolóból látottak az eltérő perspektíva miatt minimálisan eltértek a felvételen lezajló eseményektől.

Arra határozottan emlékszik, hogy az Audiban várakozó ismerőse kiszállt autójából, és kiabált a sorompók közt rekedt fehér Opel vezetőjének, illetve integetett neki, hogy tolasson. Persze N. Melinda elismeri, hogy mindez a kamera látószögéből nem igazolható. A Facebook-poszttal végül a bulvármédiát megpörgető nő célja az volt, hogy felhívja az autósok figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és mivel a jelenlévők közül egyedül az ismerőse reagált helyesen és gyorsan, szerinte megérdemli az elismerést. Ennek ellenére furcsa és ironikus, hogy ennyire félre tudott csúszni az ügy értelmezése egyes sajtóorgánumokban.