Nem terveznek egyelőre az iskolák digitális oktatást, de folyamatosan mérlegelik a helyzetet

Több helyen is megjelent az elmúlt napokban, hogy a rezsiárak emelkedése miatt online oktatásra állhatnak át iskolák, ezzel mérsékelve az intézmények rezsiköltségeit. A Népszava információja szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) novembertől márciusig digitális oktatást tervez bevezetni. Egy egyházi iskolában az igazgató már felméri szülőknél, hogy adnának-e családonként százezer forintot, hogy ki tudják fizetni a rezsit a fűtési szezonban. Egyelőre sehol nem született végleges döntés, de lehetséges, hogy a gázfűtés hiánya az iskolákat is elérheti.

A kormány július közepén hirdetett energia-veszélyhelyzetet, augusztustól a rezsicsökkentés az átlag felett fogyasztókra nem vonatkozik már. Mivel az átlagfogyasztás felett a gázért a hétszeresét, az áramért a dupláját kell fizetni, így nem mindegy, hogy kit terhel a többletköltség, és az sem, mennyi pluszpénzt kell majd fizetni. Mivel az iskolák jellemzően nagy méretű közintézmények, ahol a jövőbeli fűtésszámla, áramfogyasztás nyilvánvalóan az átlagfogyasztás felett lesz, így értelemszerű a félelem.

A Belügyminisztérium július végén levelet küldött a tankerületeknek, amiben azt írták: mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét. Ennek része, hogy megnézzék, van-e alkalmas helyiség a fatüzelésű kazán beszerelésére, és van-e egyáltalán alkalmas kémény, ha pedig nincs, hogyan kell kiépíteni azt.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke akkor azt mondta: visszatérünk a kincskereső kisködmön világába, ahol majd a gyerekeknek kell fát hordaniuk az iskolába. A PSZ információja szerint minden tankerület kapott ilyen levelet.

A kormány ezen a héten kedden egy újabb ötlettel állt elő: elég lesz felfűteni az iskolákat 20 Celsius-fokra télen, ez derül ki Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár leveléből. Ez a jogszabályban meghatározott minimum-hőmérsékletnek felel meg, tehát nem azt jelenti, hogy ez a lehetséges maximum.

Európában nem egyedi eset a hőmérséklet-maximum szabályozása. Németországban és Spanyolországban ősztől legfeljebb 19 Celsius-fokra szabad felfűteni a közintézményeket, kivéve a kórházakat, szociális intézményeket. Tehát ott az iskolákban maximum 19 fok lesz a fűtési szezonban.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint szinte biztos, hogy télen több oktatási intézmény online oktatásra állhat át, ha a kormány az iskolák, óvodák fűtésén akar spórolni.

Az ELTE-t idén még csak részlegesen érinti az árrobbanás

Az online oktatás bevezetése talán az egyetemeknél a legkönnyebben megoldható, már csak azért is, mert a felnőttkorú gyerekekre nem kell vigyázni a szülőknek. A Népszava információja szerint az ELTE Természettudományi Kara (TTK) novembertől márciusig tervezi a távoktatást. Hiába igényeltek ugyanis támogatást fűtéskorszerűsítésre, nem kaptak. Az ELTE hétfőn közleményben reagált a hírekre. Ebben azt írták:

„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják”.

Mivel novemberben válhatnak véglegessé a 2023-as költségvetési számok, a jövő évi terveket ezek ismeretében, valamint az energiaszolgáltatókkal megkötött szerződések alapján alakítják ki.

Külön megkerestük az ELTE TTK-t az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Az energiaválság, gázhiány kimenetele még nem látható

Több budapesti és vidéki tankerületet is megkérdeztünk, tudnak-e arról, hogy digitális oktatás lesz valamelyik intézményükben. Mindenhonnan ugyanazt a választ kaptuk: az összes intézményben jelenléti oktatásra készülnek a 2022/23-as tanévben.

Mivel a tantermen kívüli, digitális munkarendet kizárólag a miniszter rendelheti el, köznevelési intézmény vagy intézményfenntartó nem, így saját hatáskörben nem is dönthetnének ennek bevezetéséről.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e konkrét intézményről, ahol online kezdődhet meg az oktatás, igaz-e, hogy több intézmény áttérhet a digitális oktatásra a rezsiárak emelkedése miatt, és mit tud tenni a kormány ennek megakadályozásáért. Válaszukban azt írták, hogy a kormány célja a hagyományos tanrendi oktatás, de

„a háború és a brüsszeli szankciók olyan súlyos energiaválságot és gázhiányt okoznak Európában, hogy ennek kimenete jelenleg még nem látható”.

Szerintük minden lehetőségre fel kell készülni, így arra is, hogy Európában nem lesz elég gáz, a gázfűtés hiánya így az iskolákat is elérheti. Éppen az általános gázhiány miatt rendelte el a kormány az energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást és a gáz kitermelés fokozását.

Azt írták: tantermen kívüli oktatásról a köznevelésért felelős miniszter nem döntött még, de folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetközi és a hazai fejleményeket.

Megoldás: 102 ezer forint egyszeri szülői támogatás

Az egyházi fenntartású iskolák annyiban speciálisabbak, hogy ezek fenntartója nem az állam, igaz, állami normatív támogatást az intézmények működtetésére, így a működési költségük finanszírozására is kapnak.

Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban már gyakorlati lépéseket is tettek a rezsiárak emelkedése miatt. A Telex beszámolt róla, hogy az iskola igazgatója a szülőknek küldött egy levelet, ebben felmérik, fizetnének-e a szülők, hogy legyen rendesen fűtés télen is az iskolában. A levélben azt írják:

számításaik szerint egyéb kormányzati megoldás hiányában 101 302 forint egyszeri szülői támogatás mellett lehetne az iskolát a téli időszakban is hagyományos, tantermi oktatás keretében működtetni.

A tavalyi évben a gázra éves szinten 5,5 millió forintot, míg az áramra 3,5 millió forintot fizettek. A következő tanévre a gáz ára a jelenlegi díjszabás mellett 58 millió forint körül, míg a villany 6,8 millió forint körül várható.

Szerinte ezt a költséget az intézmények és a fenntartók – egyéb külső állami segítség, támogatás nélkül – nem tudják kigazdálkodni.

Ezért egy kérdőívet küldtek el a szülőknek, amiben kötelezettség nélkül felmérik, hogy mi az „egyéni lehetséges szerepvállalásuk”, vagyis mennyi pénzzel tudnak hozzájárulni az iskola rezsiszámlájához.

Az iskola igazgatója szerint ha minden így marad, és nem lesz állami többlettámogatás, akkor szinte biztos, hogy a téli időszakra a magyarországi oktatási intézmények jelentős részének át kell állnia online oktatásra.

Kerestük az ügyben az iskola fenntartóját, a Baptista Szeretetszolgálatot, arra voltunk kíváncsiak, tervezik-e bevezetni a digitális oktatást az intézményeikben. Válaszukban azt írták:

„A baptista fenntartású iskolákban jelenleg nem tervezzük az online oktatást, szeretnénk azt elkerülni. A magas és folyamatosan emelkedő rezsiárak miatt azonban nem látjuk előre, hogy ez meddig lesz biztosítható.”

Más egyházi iskolák fenntartóit is megkérdeztük, tervezik-e a tantermen kívüli oktatás bevezetését, mind azt válaszolták, jelenleg nem tervezik.