Leállt az autók honosítása a Magyar Autóklubnál

Szűkszavú közlemény jelent meg a Magyar Autóklub honlapján, augusztus 5-én, amelyben jogszabályváltozásra hivatkozva bejelentették, hogy augusztus 8-tól, vagyis hétfő óta szünetel a járműhonosítási-eljárás, és a korábban bejelentett külföldről származó autókat sem fogadják.

Mindez azokat az új- és használtautó-vásárlókat, illetve kereskedőket állítja nehéz helyzet elé, akik eddig például az állami vizsgahelyek zsúfoltsága, és az ebből adódó sok hetes várakozás miatt választották az Autóklubot a kinti autók első magyarországi forgalomba helyezésének megkezdéséhez.

Adminisztrációs hiba miatt szív az Autóklub

Maga a szervezet szintén kénytelen volt jelentősen csökkenteni a működési ritmusát a váratlan változás miatt, hiszen naponta átlagosan kb. hetven, főként az Európai Unióból behozott járművet fogadott tavaly ősz óta. A kiesés miatt hétfő óta jobbára csak a már magyar rendszámos autók időszakos vizsgáztatásával, átvizsgálásával és javításával foglalkoznak. Értesüléseink szerint a váratlan letiltás hátterében a jogszabályváltoztatás során történt adminisztrációs hiba áll, vagyis nem azért vették el a honosítási jogot az Autóklubtól, mert az szabálytalanságot követett volna el.

Az igény jelentős, hiszen évente 120-130 ezer használt autó érkezik Magyarországra, de az Autóklubnál eddig nem végezhettek egyedi forgalomba helyezési eljárást, tehát nem fogadhattak olyan külföldről származó autókat, amelyeknek nem volt érvényes a kinti műszaki vizsgája. Külön érdekesség, hogy az úgynevezett Certificate of Conformity (köznapi nevén a COC-papír), vagyis az autó legfontosabb gyári dokumentuma alapján viszik fel az állami rendszerbe a konkrét példányra vonatkozó részletes felszereltségi és műszaki jellemzőket, noha az állami vizsgabázisokon ez lépés nem kötelező része a folyamatnak.

A klubos honosítás teljes költsége 27 050 forint (a hatósági díj 8 ezer forint), de a szervezet szolgáltatása előzetes átvizsgálást is tartalmaz, és ha hibát találtak, javaslatot tettek a javításokra, hogy a hatósági átvizsgáláson megfeleljenek az autók. A könnyítés főként az úgynevezett közösségi járművekre, vagyis praktikusan az Európai Unióból származó, eredetileg is erre a piacra szánt típusokra vonatkozik. A harmadik országból, tehát egyebek mellett az Egyesült Államokból származó autókat továbbra is kötelező egyedi eljárással forgalomba helyeztetni, és ez utóbbival továbbra is csak a megyei kormányhivatalok műszaki vizsgaállomásai foglalkoznak.

Emberhiány és korrupció néhány állami vizsgahelyen

A Magyar Autóklub eddig állami kézben lévő tevékenységbe való bevonásának előzménye, hogy az utóbbi években sorra dőltek be korrupció gyanújával a nagy forgalmú kormányhivatali vizsgaközpontok, és eleve szakemberhiánnyal küzd az ágazat. Az olajozottan működő csúszópénzes megoldásokra a sok szempontból emblematikus Mozaik utcai állomás ügye irányította rá a közvélemény figyelmét, de előzőleg a pomázi, illetve tavaly márciusban a Vácon található kirendeltség is alapos gyanúba keveredett. A Mozaik ügyében olvasható legutóbbi hivatalos közlés szerint már ötvenhat személyt gyanúsítanak, illetve 300 millió forintra emelkedett az azonosított kenőpénz összege.

A helyszíntől független módszerek szerint ismétlődő bűncselekmény-sorozat működési modelljéről árul el érdekes részleteket az ügyészség július 13-i közlése is. Ebben azt írják, hogy az egyik Pest megyei állomáson a 2003-as nyitást követően korrupciós rendszert alakított ki az ott dolgozó négy vizsgabiztos és két pénztáros, akiket civil vizsgaügyintézők fizettek le, hogy mindig legyen számukra szabad időpont, illetve engedélyezzék, hogy az autókon a vizsga során feltárt kisebb hibákat a helyszínen elhárítsák, vagyis azok ne bukjanak meg ilyesmi miatt.

Szintén a meg nem nevezett Pest megyei állomással kapcsolatos eljárásról szóló közleményből derül ki, hogy a helyiek a vizsgáztatáshoz használt informatikai rendszer 2009. júliusi elindításától a 2019. júliusában bekövetkezett lebukásig 55 ezer alkalommal fogadtak el különböző összegű, kezdetben kétezer, majd ötezer, később tízezer forintos kenőpénzt. Ebben az ügyben ötven ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, és más bűncselekmények miatt.

Nem csak a főváros környékén pattantak ki hasonló ügyek az utóbbi években: június végén a Győri Regionális Nyomozó Főügyészség egy megyei vizsgaállomáson dolgozó férfit vett őrizetbe, aki a gyanú szerint pénzért, alapos vizsgálat nélkül hosszabbította meg megőzadasági vontatók és pótkocsik műszakiját, amelyeken például fékmérést sem végzett.

Könnyítés a villany- és hibridautósoknak

A műszaki vizsgáztatás szabályaival kapcsolatos változás, hogy augusztus elejétől csak akkor kell külön érintésvédelmi felülvizsgálatot végezni villanyautókon és a hibrideken, ha nagyfeszültségű elektromos rendszerük bármely eleme sérült, vagy módosított. A jogszabály finomítására azért volt szükség, mert korábban még a vizsgabázisok közt sem volt egyetértés abban, hogy kérhetik-e az ilyen autók gazdáitól az igazolást az elektromos rendszerek állapotáról, vagy sem.

A honosítási jogosultság felfüggesztésének ügyében megkerestük a Magyar Autóklubot, ahol nem kívántak nyilatkozni, illetve későbbre ígértek részletes tájékoztatást. Feltettük kérdéseinket a Technológiai és Ipari Minisztériumnak is, ahonnan eddig szintén nem érkeztek válaszok, de tudomásunk szerint már dolgoznak az elrontott jogszabálymódosítás javításán. Mindez azért is fontos volna, mert a két nagy budapesti állami vizsgabázison, a Mozaik utcában és a Vas Gereben utcában, cikkünk írásakor szeptember közepéig nem tudnak vizsgaidőpontot adni a kintről származó járműveknek.