Beszántja az összes alá tartozó állami céget Lázár minisztériuma

A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumban megszületett a döntés arról, hogy – várhatóan az idei év végével – felszámolják a tárca alá tartozó nagy állami vállalatok többségét

– tudta meg a Telex.

A megszüntetett cégek között olyan, az elmúlt években fontos feladatokat ellátó társaságok vannak, mint az útépítéseket kivitelező NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vagy a stadionokat fenntartó BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.

Mindent behúznak a minisztériumi struktúrába

A NIF várható bezárásáról egy ideje szivárognak meg nem erősített pletykák, azt azonban nem lehetett tudni, milyen távlati elképzelésekbe illeszkedik, milyen cégeket érinthet még, vagy milyen időtávon valósulna meg az átszervezés. A napokban aztán arról írt a Világgazdaság, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium a folyamatban lévő budapesti projekteket – a Vitézy Dávid-féle Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. átvétele, majd bezárása után – szétszórja három cége között. Ebből akár az is következhetne, hogy ezeknek a társaságoknak mégis van jövőjük. De valójában pusztán annyiról van szó, hogy addig sem maradhatnak gazdátlanul a feladatok, ameddig lezajlik a minisztérium végső struktúrájának kialakítása.

A Lázár János hivatalának tevékenységére rálátó forrásból most úgy értesültünk, esélyesen már 2023-tól megszűnik az összes nagy állami cég, amely szervezetileg az Építési és Beruházási Minisztérium alá tartozik.

Kivétel ez alól a Magyar Közút azon egyszerű oknál fogva, hogy az ottani feladatok jó része (úthálózati nagyberuházások kivitelezése, közúthálózat karbantartása) és a több mint 6500 fős dolgozói állomány nem olvasztható be a minisztériumba. Megmaradnak még az olyan projektcégek is, amelyek egy konkrét feladat menedzselésére jöttek létre (mint például a Fertő tavi beruházást lebonyolító társaság).

A NIF, a BMSK, a Steindl Imre Program Kft. és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztő Kft., valamint társaik azonban a jövőben nem lesznek önálló jogi személyek, hanem a beruházási tárcán belül látják majd el a tevékenységeiket. A megszűnő cégek közül a legnagyobb hal egyértelműen a NIF, az 1999-es alapítású (ekkor még Nemzeti Autópálya Rt. néven futó) cég gyorsforgalmi utak, közutak építésével foglalkozott, 2007-től vasútfejlesztési feladatokat is ellát.

Az önállóan működő társaságok beszántásának indoka forrásunk szerint a párhuzamosságok megszüntetése, valamint az, hogy önálló építési minisztériummal már nincs rá szükség, hogy külön-külön cégeknél legyenek az egyes projektek és feladatkörök.

Az 1990-es évek eleje óta nem volt Magyarországon külön építési és beruházási tárca, az állami beruházásokért az előző kormányzati struktúrában csak egy helyettes államtitkárság felelt. Ennek keretein belül nem lehetett volna kezelni azt a mintegy 10 ezer milliárd forintos portfóliót, ami tervek és részben már a kivitelezés szakaszában járt az elmúlt években, ez tette szükségessé a nagy állami cégekbe történő kiszervezést – hallottuk forrásunktól.

A párhuzamosságok megszüntetésének szándéka nem azt jelenti, hogy szélnek eresztenék a cégek alkalmazottait, túlnyomó részüket tovább foglalkoztatná a minisztérium új státuszban, hiszen a feladataikat ezután is el kell látnia valakinek. A megszűnő cégek alkalmazotti állománya az Opten céginformációs rendszer adatai szerint valamivel több mint kétezer fő.

Az átszervezésnek ugyanakkor biztosan lesznek vesztesei a vállalatok felső vezetésében, ahol bruttó több millió forintos fizetések jellemzők – ez a bérszínvonal a minisztériumi bértábla alapján nem elképzelhető.

Mi épül meg, és mi nem?

Az Építési és Beruházási Minisztériummal kapcsolatban az utóbbi időben leginkább az foglalkoztat mindenkit, mikor hozzák már nyilvánosságra, mely beruházásokat függesztik fel biztosan határozatlan időre. A spórolás jegyében ugyanis az a kormányzati döntés született, hogy minden olyan állami építkezés, amelyet már elkezdtek, megépül, a még tervfázisban lévő projekteket azonban leállítják. Utóbbiak megvalósítása több szinten kérdésessé válik, illetve elnyúlik időben: esetenként tartalmi módosítás is elképzelhető (mint ezt a Fertő tónál látjuk), mások akár a közeljövőben elindulhatnak, megint mások megvalósítása a nagyon távoli jövőbe csúszik vagy teljesen bizonytalan.

A sajtóban megjelentek olyan pletykák, amelyek szerint főként a budapesti beruházások lehetnek majd a hosszú távú felfüggesztés áldozatai. A Népszava információi szerint veszélyben van a Galvani híd és a déli körvasút építése, a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása, a Ráckevei-Duna revitalizációja, a Városmajor megújítása, a csepeli és a Gellért-hegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása, a Városliget autómentesítése és a dél-budai centrumkórház is.

Forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta: a minisztériumi munka még nincs abban a fázisban, hogy ki lehessen jelenteni, mely beruházások kerülnek előre vagy hátra a fontossági listán.

Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi projektről van szó, ennek kb. a fele az, ahol már elkezdődtek a munkálatok, így biztosan megépül, a maradék, felfüggesztett tervnél pedig a tárca feladata fontossági sorrendet felállítani, majd az egyes projektek elindítását bevinni a kormány elé javaslatként. A költségvetés előteremtése ezekhez már kormánydöntés lesz (magyarra fordítva: Orbán Viktor miniszterelnök személyes preferenciája nyom majd a legtöbbet a latban).

Jelenleg azonban nem úgy áll az államkassza helyzete, hogy egyhamar sor kerülhetne a most felfüggesztett beruházások közül akár a fontosabbak elkezdésére: a kormány az idei és a következő évben a költségvetési kiigazítás keretében 1150 milliárd forintnyi beruházást tervez elhalasztani. Az Építési és Beruházási Minisztérium munkatársai a nyár folyamán főként az új keretjogszabályon dolgoznak, amelynek alapján a jövőben az állami építkezések lebonyolítását tervezi a kormány.

Megkérdeztük a tárca sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, meg tudja-e erősíteni, hogy év végével valóban felszámolják a NIF Zrt.-t és a minisztérium alá tartozó többi nagy céget. Arról is érdeklődtünk, van-e alapja annak a feltételezésnek, hogy a budapesti beruházásokat hátrasorolják a fontossági sorrend felállításakor. A minisztérium válasza szerint az elsődleges feladatuk most nem az intézményrendszer kialakítása, hanem az új, az állami beruházások rendjét mindenre kiterjedően szabályozó kerettörvény megalkotása, amin jelenleg is dolgoznak.

„Az őszre elkészülő, majd szakmai, társadalmi és politikai vitára bocsátott új szabályrendszer úgy kezeli – esetleg változtatja meg – majd az intézményi struktúrát, hogy az a felesleges párhuzamosságok kizárása mellett, a legalkalmasabb legyen a beruházások átlátható, gazdaságos és magas szakmai színvonalon történő megvalósítására” – tették hozzá.

A fővárosi projektekről azt írták: a jelenleg még meg nem kezdett – ezért felfüggesztett és felülvizsgálat alatt álló – állami beruházásokról „nem aszerint születik döntés, hogy a fővárosban vagy vidéken valósulnak-e meg”.