Gyurcsányék beperelték a Telexet, jogerősen nekünk adott igazat a bíróság

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) beperelte a Telexet, de a bíróság az elsőfokú ítélet után másodfokon is lapunknak adott igazat. Az ítélet jogerős.

Gyurcsányék azt a cikkünket kifogásolták, amelyben bemutattuk, hogy az ellenzéki pártok hogyan választották ki a közös köztársaságielnök-jelöltjüket. Ebben egyebek mellett azt a mondatot sérelmezték, hogy a Demokratikus Koalíció is végül kihátrált a korábban általuk is támogatott Iványi Gábor mögül.

Februári cikkünkben bemutattuk a folyamatot, amelynek során a
Jobbik elérte, hogy az ellenzéki összefogás köztársaságielnök-jelöltje ne Iványi Gábor legyen végül, hanem Róna Péter. A parlamentben később Rónát is jelölték az ellenzéki pártok.

A DK szerint valótlanul állítottuk, hogy az Iványit régóta tisztelő, rendezvényeire rendszeresen meghívó ellenzéki párt is pártpolitikai okokból hátrált ki a lelkész mögül, és hajolt meg a Jobbik akarata előtt.

A bírósági döntés azonban kimondta, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján okszerűen következtethettünk erre.

Közös köztársaságielnök-jelöltet konszenzusos döntéssel akartak állítani az ellenzéki pártok. A cikkben leírtuk, hogy a DK ugyan igennel szavazott a lelkész jelölésére, de a Jobbik nemet mondott Iványira, ezért a pártoknak más jelöltre volt szüksége. A DK – az időszűke, a mielőbbi konszenzus érdekében is – nem akadályozta meg Róna Péter jelölését, passzivitásuk pedig az Iványi mögüli „kihátrálásként” értékelhető a bíróság szerint is. Ezzel párhuzamosan persze a többi, Iványit támogató ellenzéki vezető is megváltoztatta a szavazatát, Rónát ugyanis egyhangúlag jelölték végül.

A bíróság kiemelte, hogy cikkünk a közügyek szabad vitatásához járul hozzá, ezért a tartalma magas szintű oltalmat élvez. A sajtó ugyanis olyan fórumot kínál a szólás szabadságához és a közügyek szabad vitathatóságához, ami kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a közvélemény számára ellenőrizhetővé válhassanak a közhatalmat gyakorlók. A polgárok kizárólag ilyen információk birtokában alkothatnak szabadon véleményt a politikusok teljesítményéről – írták.