Gyorshajtási bírságot kapott Ausztriából, pedig nem is autózott ott

2022. július 24. – 09:19

Gyorshajtási bírságot kapott Ausztriából, pedig nem is autózott ott
Közúti ellenőrzés Ausztriában – Fotó: Angelika Warmuth / picture alliance / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Gyorshajtási bírságot fizetettetne az ausztriai Mödling járási hivatala olvasónkkal, mert mint azt egy július elején kézbesített kétnyelvű levélben írják, Judit autója május közepén túl gyorsan ment az A21-es autópálya Bécs felé tartó szakaszán, ahol lefotózta egy rendőrségi kamera. Noha a felszólításban szerepel olvasónk összes személyes adata, illetve az autó rendszáma, a tizenöt éves Renault egyáltalán nem járt Ausztriában, vagyis tévedés történt. Mivel nem egyedi jelenségről van szó, megkérdeztünk egy közlekedési jogászt a teendőkről, illetve megkerestük a Belügyminisztériumot, hogy évente hány hasonló levelet küldenek a szomszédos országokból, az erre vonatkozó nemzetközi megállapodás kezdete óta.

Tartományonként eltérő összegű szabálysértési bírságokra számíthatnak az autósok Ausztriában, ahol a magyarországinál is több, mintegy ezer mérőberendezéssel vadászik a rendőrség a gyorshajtókra. Olvasónk, Judit, július elején kapott hivatalos levelet a mödlingi járási hivataltól (Bezirkshauptmannshaft), amelyben azt írják, hogy autójával május 15-én túl gyorsan hajtott az A21-es autópálya Bécs felé tartó szakaszán. Mivel a megengedett 80 helyett 92 km/óra sebességgel mérték be, 45 euró büntetést kell átutalnia, augusztus 11-ig.

A magyar–német kétnyelvű értesítés szerint nyilatkoznia kell arról is, hogy ki vezette az autót, illetve el kell árulnia, hogy ki adhat erről felvilágosítást, ha ő nem tudja. Ha nem reagál, akár büntetőeljárást indíthatnak ellene, írják, és a felvilágosítás megtagadása elnevezésű szabálysértésért akár 10 ezer euróig terjedő pénzbüntetést kaphat.

Csakhogy Judit sem májusban nem autózott Ausztriában, sem azóta, mert mint mondja, egyáltalán nem mer hosszabb utakra indulni tizenöt éves Renault-jával, sőt nem is szokta kölcsönadni. Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy az osztrák járási hivatal meg akarja bírságolni?

A probléma hátterében az 1994-óta létező, EUCARIS (European Car And Driving Licence Information System) elnevezésű nemzetközi információcsere-egyezmény, illetve rendszer aktuális változata áll, amelynek minden európai uniós ország a felhasználója, de ezeken felül Norvégia és Svájc is. A megállapodás eredetileg a gépjárműbűnözés és a jogosítványturizmus visszaszorításáért jött létre, de később másfajta ügyekre is kiterjesztették, hogy a tagországok hatóságai indokolt esetben könnyen jussanak adatokhoz egymás jármű- és vezetőiengedély-nyilvántartásából. A háttérben az Európai Parlament és a Tanács közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló (EU) 2015/413 számú irányelve áll, vagyis ez teremt jogot arra, hogy a hatóságok ne hagyják következmények nélkül felszívódni a gyorshajtókat, más szabálysértőket, vagy éppen az autótolvajokat.

Amikor a magyar rendszámból litván lesz, és fordítva

A 2014 májusáig ügyészségi jóváhagyást igénylő levélalapú adatcserék helyére lépett a mostani elektronikusrendszer, manapság pedig már csak az EUCARIS saját, vagy az Európai Bizottság applikációját használva áramlanak adatok az országok hatóságai közt. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy nem öntötték össze a nyilvántartásokat, csupán felgyorsították a lekérdezést, így például az országok rendőrségei közvetlenül juthatnak el egy-egy szabálysértő autó üzemben tartójához, ha eljárást indítanának vele szemben, és nem kell egyeztetniük a társhatósággal.

Az azonosításnál mindig az autó rendszáma a kiindulópont, amelyet Judit Renault-jának esetében egy rendőrségi traffipax fotózott le. Csakhogy van egy probléma, amellyel már az elektronikus EUCARIS indulásakor is találkoztam. Az automatikus rendszámfelismerő rendszerek bizonyos fényviszonyok mellett olyan fotókat készítenek, amelyeken leolvasható a rendszámtábla betű- és számkombinációja, ám a bal oldalán található országkód nem.

Judit Renault-ja – Fotó: Olvasónk, Judit
Judit Renault-ja – Fotó: Olvasónk, Judit

Judit ügyében azért kulcsmomentum ez, mert az EUCARIS-országok közül Svédországban és Litvániában is három betűből, és három számból állnak a rendszámok, sőt a litván rendszámokon nincs kötőjel, a karakterek, és a térköz viszont nagyon hasonló a 2022. július 1-jéig használt magyar formátumhoz. Ez nem csoda, hiszen információink szerint a balti állam autóinak rendszámát ugyanúgy a Plakett Kft. gyártja, mint az ittenieket.

Kötelező válaszolni az osztrák felszólító levélre?

Megkerestem dr. Vágány Tamás közlekedési jogászt, aki szerint nagy probléma, hogy az automatikus bírsággyárakban nem egyeztetik a szabálysértő autók típusát és gyártmányát a fotókon szereplő járművekével, ezért, illetve a minden európai uniós rendszámon szereplő országjelzés azonosításának elmulasztása miatt történhet meg, hogy indokolatlanul küldenek fizetési felszólítást vétlen autósoknak. Erre következtet egyébként nekem adott válaszában a Belügyminisztérium is, de hozzáteszik, akár karakterfelismerési gond is állhat a háttérben.

Az ügyvéd szerint a Juditéhoz hasonló helyzetbe kerülő autósok nem tehetik meg, hogy nem reagálnak a külföldről érkező felszólító levelekre, mert azt kockáztatják, hogy az alaptalan szabálysértési határozat jogerőre emelkedik. Ilyenkor az eredeti bírságösszeget és az eljárási költségeket a magyar hatóságok bevonásával akarják behajtani a vétlen autósokon.

További súlyos probléma, hogy a rendezetlen közlekedési bírságos ügyek évekig nem évülnek el, így aki vétlen vagy vétkes autósként figyelmen kívül hagyja az ügyét, az a bírságoló országba lépve is bajba kerülhet egy rendőri ellenőrzéskor. Dr. Vágány Tamás azt javasolja, hogy ha valaki akár Ausztriából, vagy bármely EUCARIS-felhasználó országtól felszólítást kap, de jogtalannak érzi a büntetést, válaszlevélben emeljen kifogást a határidőn belül. Ezt az adott hatóság hivatalos nyelvén kell megtenni az ügyszám megadásával.

A közlekedési jogász tucatnyi ilyen tévedéssel találkozott az évek során. Egy ügyfele, Zoltán autója éppen egy vidéki márkaszervizben volt azon a héten, amikor az osztrák rendőrség jelentős sebességtúllépés miatt állítólag lefotózta, majd Zoltánt felszólították, hogy fizessen büntetést. Bár ezekhez az automatikusan, tehát emberi beavatkozás nélkül kinyomtatott hivatalos levelekhez nem küldenek fotót, azt valamiért csak a fellebbezés után adják ki az érintettnek, az ügyvéd szerint Zoltán esetében a gyártmány, és a típus sem stimmelt, így a forgalmi engedély másolatával, és a márkaszerviz igazolásával sikerült lezárni a hercehurcát. Dr. Vágány Tamás egy másik esetet is említ, amikor egy ügyfele valóban járt ugyan Ausztriában a szabálysértés időpontjában, ám nem a felszólító levélben szereplő helyszínen. Ebben az esetben a vétlen autós szintén az autója forgalmijának másolatát csatolta válaszleveléhez, és őt sem keresték többé az osztrák hatóságok.

Néha egészen abszurd bakikat ejt az automatikus rendszámfelismerő rendszerek és a nemzetközi adatcsere-egyezmény kettőse. Dr. Herpy Miklós közlekedési jogász ügyfelének öreg autóját, egy Škoda 120L-t 2018 őszén egy vélhetően szintén litván nyergesvontatóval tévesztették össze, miután az utóbbi 10 km/órával átlépte sebességhatárt az olaszországi SS510-es úton, Bresca közelében.

A litván kamion átlépte a sebességhatárt és a magyar Škoda kapta a büntetést – Fotó: Olvasói fotó A litván kamion átlépte a sebességhatárt és a magyar Škoda kapta a büntetést – Fotó: Olvasói fotó
A litván kamion átlépte a sebességhatárt és a magyar Škoda kapta a büntetést – Fotó: Olvasói fotó

A pusztán a rendszámkarakterek egyezése miatt kiküldött határozathoz a sebességmérő kamera fotóját is mellékelték, és 88 euró büntetést fizettettek volna a magyar autóssal. Csakhogy az illető már 2012-ben végleg kivonatta a forgalomból az öreg Škodát, így igazán érthetetlen, hogyan bukkantak a nyomára az olasz hatóságok a magyar nyilvántartásban. Végül a kivonásról szóló igazolást csatolták a fellebbezéshez, így ez az ügy is lezárult.

Belügyminisztérium: Évi 150 ezer lekérdezés

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen gyakran néznek bele a magyar jármű- és jogosítvány-nyilvántartásba más országok hatóságai, illetve, hogy a gyorshajtásokon kívül milyen szabálysértések kapcsán tehetik ezt meg, ezért kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak. A válasz szerint tavaly nagyjából 158 ezerszer, az előző évben pedig körülbelül 151 ezer alkalommal kértek, és kaptak adatokat a magyar nyilvántartásokból más országok hatóságai.

Bár a gyorshajtás mindenhol a leggyakoribb szabálysértéstípus, ezen kívül a biztonsági öv használatának elmulasztása, a piros lámpán való áthajtás, az ittasan, illetve kábítószer hatása alatt történő vezetés, a motoros bukósisak viselésének elmulasztása, a tiltott sávban közlekedés, valamint a mobiltelefon, vagy más kommunikációs eszköz vezetés közben történő használata is szerepel az országok közti lekérdezések lehetséges indokai közt.

A Belügyminisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy nem avatkozhat be az ilyen eljárásokba, és nem is közreműködhet, így az ok nélkül érintetté váló járműtulajdonosok, illetve üzemben tartók elsősorban a levelet küldő ország jogorvoslati lehetőségeire támaszkodhatnak, ahogy erre egyébként a Juditnak küldött levélben is felhívja a figyelmet a mödlingi járási hivatal. A minisztérium persze hozzáteszi, hogy ha valaki úgy érzi, hogy megsértették a jogait, az európai uniós polgárok jogérvényesítését segítő SOLVIT központhoz fordulhat, amely segíthet megoldást találni, illetve közvetíteni a felek közt.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!