Igazából megvan a vasúti Balaton-kör, csak használni kellene egy elhagyatott vonalat

A múlt héten Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásért felelős miniszter ejtette el egy interjúban, hogy azt szeretné, ha a Balatont egy panorámajáratként is működő vonattal meg lehetne kerülni.

A miniszter nem fejtette ki, hogy mit ért pontosan a tó vasúti körbejárhatóságon, szükséges-e ehhez új pályát építeni, de néhány műszaki megoldással a már meglévő vonalakon is megoldható lenne a körbevonatozás. Egy lassan két évtizedes terv szerint pedig a Balaton és az Észak-Dunántúl jobb elérése is biztosítható lenne. Ehhez körülbelül 15 kilométernyi vonalat kéne kiépíteni, vagy csak a korábban használt vonalakon kéne újraindítani a személyforgalmat.

Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a Balatont most is körbeölelik vasútvonalak. Igaz, a tó keleti partján hiányzik a közvetlen összeköttetés Balatonaliga és Balatonakarattya között, ez nagyjából öt kilométeres távolság, míg északon Balatonederics és Badacsonytördemic között nem robog a parttal párhuzamosan a vonat.

Aki most egy jó közelítő Balaton-kört szeretne megtenni,

• az Aligáról indulva egy járattal eljuthat Balatonszentgyörgyig, vagy jó vonatválasztással egyből Keszthelyig.
• Itt aztán át kell szállni egy Tapolcára tartó vonatra, ahol egy újabb átszállás után folytathatjuk az utunkat az északi parton.
• Balatonfüreden megint vonatot kell váltanunk,
• majd egy szabadbattyáni átszállás után a déli vasúton már újra elérhetjük Aligát.

Ha a Balaton körbevonatozása lenne a passziónk, akkor valóban csak nagyon körülményesen oldható meg a dolog.

Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára kérdésünkre azt írta, hogy a Balaton egységes vasúti kiszolgálásához a legfontosabb hiányzó elem az északi part villamosítása Balatonfüred és Tapolca, majd tovább Keszthely felé. Ennek tervezését korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRt. megtendereztette, de olyan magas árak jöttek ki, hogy az nem volt finanszírozható.

„Vizsgáljuk, hogy milyen konstrukcióban lépjünk ez ügyben tovább, a szándék – Navracsics miniszter úr szavaival összhangban – megvan. Ez nem is elsősorban új nyomvonalat jelent, hanem azt, hogy egy Flirt motorvonat elektromos meghajtással tudjon végigközlekedni az északi parton, és ezáltal a már villamosított déli parti vonal felől is jobb kapcsolatok nyílhassanak az északi felé. Ez a beruházás lehet reális terv a következő években, annak függvényében, hogy mennyi vasútfejlesztési európai uniós forrás lesz elérhető” – közölte Vitézy.

Az Azonnali korábban arról írt, tévesen, hogy már hat éve körbevonatozható lenne a Balaton, de az általuk idézett kormányhatározat és annak mellékleteiben idézett fejlesztések egyik sem konkrétan erre irányult.

„Egyik sem tartalmaz a Balaton keleti partján hiányzó vasúti összeköttetés kiépítésére vonatkozó elemet. Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben több elképzelés született ennek megvalósítására, van közülük olyanok is, melyre megvalósíthatósági tanulmányok, sőt engedélyes kiviteli tervek készültek, azonban még soha nem volt olyan közülük, melyet bármelyik kormány jóváhagyott volna, arról nem is beszélve, hogy ahhoz bárki bármikor költségvetési vagy uniós forrást rendelt volna” – mondta Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség elnöke.

A 2000-es évek második felében, a 2010-es évek elején valóban készült több tanulmány a Balaton vasúti kiszolgálásának fejlesztésében. Ebben két vonal kapott hangsúlyos elemet.

Balatonfűző-Hajmáskér vonal megépítésével a Balaton északi partjához akár húsz perccel gyorsabb, akadálymentesebb lejutást lehetett volna biztosítani Budapest felől. A vonatok Budapest-Székesfehérvár-Várpalota pályát használhatták volna, és Balatonfűzfőnél becsatlakozva a 29-es vasútvonalba folytathatták volna útjukat az északi parton. A hajmáskéri vonal Bödecs szerint az Észak-Dunántúl felé is fontos kapcsolódást jelenthetne, Győrből Veszprémet is érintve közvetlenül le lehetne vonatozni a 11-es vonalat használva a Balaton-partra.

A Hajmáskér-Fűzfő vonal egy szakasza már több mint száz éve kiépült a Veszprém-Lepsény vonal részeként, és Papkesziig még most is járnak rajta időnként tehervonatok. A Veszprém-Lepsény mellékvonal, ami a 27-es számot viseli, a Balaton körbekerülését is biztosíthatná, de 2007 óta megszűnt rajta a személyforgalom az alacsony kihasználtság miatt.

A Bakonyvasút Szövetség önkormányzatok támogatásával többször is lobbizott a MÁV éppen aktuális elnökeinél és kormányzati szereplőknél, hogy indítsák újra ezen a vonalon a személyforgalmat, de vagy választ sem kaptak, vagy a magas költségekre hivatkozva lesöpörték az ötletet. Mindezzel együtt a MÁV sem mondott le véglegesen a vonalról, mert például néhány vasúti átjárót továbbra is karban tartanak, még ha a pálya egésze le is romlott. Volt, hogy azzal érveltek, nem utasbarát megoldás az, hogy a csatlakozó vasútvonalak 100-120 kilométer per órás engedélyezési sebessége után csak 50-nel döcögnének a vonatok az említett szakaszon. A Bakonyvasút legutóbb azt kérte az akkor még MÁV-vezér Homolya Róberttől, hogy legalább tegyék járhatóvá a pályát, hogy saját kockázatukra turisztikai járatokat indíthassanak.

A 27-es fontos hálózati elem lehetne, hiszen a Balaton déli és északi partján haladó 30-as és 29-es vonalakat, valamint a 20-as, Székesfehérvár-Szombathely vonalat is beköthetné.

A Bakonyvasút Szövetség szerint a felújított, villamosított 27-es vonal könnyedén biztosíthatná a Balaton körbejárhatóságát, – bár néhány kilométeren át nem kémlelhetjük a vizet – és egy Csajágnál elhelyezett deltavágánnyal megteremthető lenne a közvetlen Siófok-Balatonfüred-kapcsolat is.

Erre egyébként született egy másik ötlet is: a Balatonakarattya és Balatonaliga között hiányzó öt kilométer megépítése. Ezt a tervet a Balatoni Fejlesztési Tanács is támogatja, bár sem forrást, sem időpontot nem rendeltek a megvalósításhoz. Ennek a szakasznak a megépítéséhez új területeket kéne kisajátítani, és a partközeli löszfalak nem kevés terepmunkát és műszaki biztosítást igényelnének. Nemrég Zebegénynél is láthattuk, hogy a pályára omló löszfal hetekre megbéníthatja a közlekedést.

Érdekesség, hogy az Akarattya és Aliga összeköttetését egy holland vasútrajongó is felvetette,ahogy arról az Indóház is megemlékezett. A tervben két nyomvonalat javasolt, egy a part közelében, jó részben alagútban futó szakaszt, és egy felszíni, a 71-es közutat keletről kerülő változatot. Elképzelései szerint a bezáródó vasúti gyűrűnek köszönhetően időben rövidülhetne az északi part és Budapest közötti vonatút, létrejöhetne egy székesfehérvári elővárosi vonal is, ha pedig Szabadbattyán és Lepsény között kétvágányúsítják a vonalat, kevesebb zavar jelentkezhet a déli vasúton. Aki nyáron megpróbált már a Balaton-parton vonatozni, az tudja, miről beszélünk.

A Bakonyvasút Szövetség elnöke úgy véli, hogy az északi parton vasútszakmai szempontból értelmetlen lenne összekötni a Badacsonyt Balatonedericcsel, mert egy korszerű műszaki megoldással Tapolcán öt perc alatt megvalósítható az irányváltás.

Bödecs szerint Navracsics kijelentése, miszerint a körbevonatozhatóság turisztikai attrakció lenne, csak az igazság egy részlete. A tó körbejárhatóságának szorosan össze kell kapcsolódnia a tó nagyvárosok felőli megközelíthetőségével, és ebbe nemcsak a Budapest-Balaton, hanem az Észak-Dunántúl és a Balaton keleti medencéje közötti kapcsolat is beleértendő. A legalább három funkció együttes kiszolgálása biztosíthatja, hogy a beruházás megtérülése biztosított legyen, és a vasút ne csak a nyaralás alatt, de a Balatonhoz való utazásban is versenyelőnyre tegyen szert az autóval szemben.