Milliókba is kerülhet, ha rendszeresen önsétáltatja magát a kutyája

2021 januárjában jelentősen megemelték az állatvédelmi bírság alapösszegét, de többen csak mostanában szembesülnek vele, hogy már az is több százezer forintos büntetést jelenthet, ha a kutya kiszökik az utcára.

Csak egy példa: olvasónk nemrég kapott egy 450 ezer forintos büntetést és egy határozatot a piliscsabai önkormányzattól, mert a kutyája kint tartózkodott az utcán. A határozat ellen nem tud fellebbezni, jogorvoslatot a járásbíróság előtt kaphat, 30 ezer forintos illeték fejében. Azt még elfogadja, hogy büntethető volt, de igazságtalannak érzi, hogy a minimálbér többszörösére rúgó bírságot szabtak ki rá úgy, hogy azon felül semmi nem történt, hogy a kutyája a kapun kívülre került.

Ennek az az oka, hogy a közigazgatási jogi felelősség objektív alapú, vagyis elég a jogszabályt megsérteni, és jöhet a bírság. Ezzel ellentétben a szabálysértési jogban vizsgálni kell többek között, hogy mi vezetett az elkövetéshez (mulasztáshoz), és hogy az szándékos vagy gondatlan volt. Egy szabálysértési ügy például kóborolni hagyott kutya esetén zárulhat akár úgy is, hogy nem szabnak ki szankciót. A kutyát egyébként állampolgári bejelentés után a közterületesek beküldték/zavarták a telekre, és behúzták rá a kaput is. A kutya nem támadott vagy harapott meg senkit, nem okozott kárt.

A szabálysértési törvény már azt is bünteti, ha a kutya felügyelet nélkül van belterületen, vagy kóborolni hagyják – itt, ahogy említettük, fontos többek között, hogy szándékos vagy gondatlan elkövetésről van-e szó. A szabálysértési bírság összege a „veszélyeztetés kutyával” nevű szabálysértés esetén 5 és 150 ezer között mozoghat. Ezzel szemben a közigazgatási jogban az állatvédelmi törvényben korábban 15 ezer forint volt az állatvédelmi bírság alapösszege, ezt 2021. január 7-től 75 ezer forintra emelték fel.

Már önmagában az ötszörös növekedés is meredeknek tűnhet, de az alapösszeget még fel is kell szorozni egy kormányrendelet értelmében. A szabályszegés megállapításánál (amit nem szabad keverni a szabálysértéssel) négy különböző kategóriát vesznek végig, és ha az ott felsoroltak közül bármelyik tényállást igazoltnak látják, akkor az ahhoz rendelt szorzóval megszorozzák az alapösszeget. A fent említett 450 ezer forint az alapbírság hatszorosa, amelyhez elég egyetlen tényállás, nevezetesen:

„ha valaki az eb kiszökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott.” Magyarul nyitva felejtette a kaput.

Minden valószínűség szerint ez a leggyakrabban előkerülő probléma, és a hozzá járuló pénzösszeg a sztenderd bírság. De ezt a 450 ezret még rendesen meg lehet fejelni további bónuszokkal. Ha több tényállást rögzítenek a hatóságok, akkor újabb szorzókat alkalmaznak, például a 450 ezret még öttel meg kell szorozni, ha a kiszökött kutya valaki testi épségét veszélyeztette. Máris kétmillió forint fölött járunk. Hármas szorzó jár például azért, ha a kutyának nincs transzpondere (csipje), ötszörös, ha a gazda elmulasztotta az állat rendszeres ellenőrzését, vagy nem biztosított számára megfelelő férőhelyet, illetve korlátozta mozgásában.

A több millióra rúgó büntetések nonszenszek tűnhetnek, ha azt vesszük, hogy olykor súlyos gazdasági bűncselekményeknél sem kötelezik az elítélteket ekkora összegek megfizetésére, vagy eszünkbe juthat akár Kaleta Gábor esete a 19 ezer darabos pedofil fotógyűjteményért járó 540 ezer forintos büntetéssel. Másfelől nézve viszont elfogadható az állatvédelmi bírságok mértéke.

„Ha más eseteket nézünk a közigazgatási jogban, például környezetvédelmi vagy hulladékgazdálkodási bírságokat, azokhoz képest nem kirívóak ezek az összegek, ott is százezres, milliós büntetések lehetnek. A jogalkotó ezekhez igazodhatott, mert a közigazgatási jogágon belül gondolkodott, nem tekintett ki a büntetőjogi jogágra” – mondta dr. Kajó Cecília, a környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos jog szakértője, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára.

Az állatvédelmi bírság összege jóval kevesebb lehet akkor, ha a hatóság helyszíni bírságként szabja ki azt. Ebben az esetben a hibázó gazdának el kell ismerni a jogsértést, és le kell mondania a jogorvoslat lehetőségéről is, miután részletesen ismertették vele, hogy miért kapott büntetést. A helyszíni bírság összege viszont csak az azonos esetért kiszabható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede lehet. Szóval milliókat is lehet spórolni, ha valaki ezt tudja választani.

A törvény szándéka alapvetően jó, de Kajó szerint sem teljesen életszerű. „Aki ezt átgondolta, tipikusan városi ember lehet, aki a kutyák-macskák esetén a városi hobbitartást tartotta szem előtt, pedig tudjuk, hogy vidéken, faluhelyen szinte fogyóeszközként tekintenek a kutyákra, macskákra. Ha szigorúan vesszük, akkor például a portán kívül nem mehetne a macska, nekünk kellene olyan kerítést építenünk, amin nem tud kijutni. Persze a törvényben az is benne van, hogy minimális követelményeket tartsunk be, ha ez sem megy, akkor felesleges állatot tartani.”

Az állatvédelmi bírságokat a településeken jellemzően a jegyzők szabják ki, de hogy mikor alkalmazzák, az nagyon szórást mutathat. (A jegyzőn kívül a járási és megyei kormányhivatal, valamint az állategészségügyi hatóság, a Nébih szabhat ki büntetést.) Azon nem kell csodálkozni, hogy a legtöbb bejelentés a szomszédoktól, haragosoktól érkezik, ha odakint kószál a kutya, de nyilván nem minden kóbor kutyánál indítanak közigazgatási eljárást, ez is életszerűtlen.

Kajó szerint az is előfordulhat, hogy ismerve az állattartó anyagi helyzetét, hozzá sem kezdenek az egészhez, mert úgysem tudják behajtani rajta a büntetést – ami amúgy nem is az adott településhez, hanem a központi költségvetéshez kerül. Ez persze kiváló menekülési útvonal ahhoz, hogy bele se kezdjenek az eljárások megindításába, mondván, nincs az állattartónak jövedelme, nem utolérhető, nincs ingatlana, amire ráterhelhető a bírság, fölösleges az elvégzett munka és adminisztráció. De ezzel nem csak az egyén szankcionálásáról mondanak le a hatóságok.

Kajó fontosnak tartja a büntetés társadalmi üzenetét is. A kirótt bírságok visszatartó erővel hathatnak, és a helyes állattartás felé terelhetik a gazdákat, ő éppen ezért jó példának tartja, hogy több település a Facebook-oldalára is kiteszi a büntetésről szóló határozatokat.

Kajó Cecília a Jogi Fórumon megjelent tanulmányában azt is feltárta, hogy a közigazgatásban kirótt bírságok még nagyobb elrettentő erővel bírhatnak. Számos példán keresztül mutatta be, hogy amikor ugyanannál a cselekménynél közigazgatási és büntetőjogi szankciót is alkalmazhattak (erre 2017 óta nincs mód), a büntetőjogi eljárásban jóval enyhébb ítéletek születtek.

Például míg egy kutyájára légpuskával lövöldöző illető 600 ezer forintos állatvédelmi bírságot kapott, addig a bíróság csak 70 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte.

Rendszeresen kiszökő, „önsétáltató” kutyáknál is nagy különbségek voltak (1,3 millió vs. 500 ezer), ahogy nem megfelelő tartási körülménynél is (1,8 millió vs. 450 ezer). A közigazgatási eljárásban egyszerű feladatuk van a jegyzőknek, a szorzókhoz rendelt tényállások elég világosak, csak néhány esetben van lehetőségük mérlegelni, hogy kisebb vagy nagyobb szorzót alkalmazzanak. Eközben a bíróságokon inkább a korábbi eseteket alapul véve hoznak döntéseket.