Baltáktól és beépítésektől féltik szeretett tavukat a hévíziek

Amikor tavasszal a városból eltűnt oroszok hűlt helyét nézegettük, a hévízi civilek éppen a tó körüli véderdők fakitermelése miatt aggódtak. A 4,4 hektáros Hévízi-tavat nagyjából 50 hektáros hasznos véderdő veszi körül északi, déli és nyugati irányból. Az erdőnek több funkciója van: védi a tavat a szelektől, elősegíti, hogy a tó hőmérséklete egyenletes maradjon, védi a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot ad és megszűri a kisváros zaját. Nem mellesleg erdei állatok élőhelye.

A véderdőben az elmúlt években kezdődött a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által felügyelt erdőrekonstrukciós program, amelyről Hévíz város honlapja így ír: „Célja elsősorban az erdő változatosabb korúvá tétele, mivel a telepített erdő hátránya, hogy fái egyszerre öregszenek. E mellett az erdőjáró vendégek nagy örömére lesz néhány nagyon új eleme is az erdőnek.” Hogy mik ezek az új elemek – és még sok minden mást is –, szerettük volna megtudni a programért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaitól, köztük a területért felelős természetvédelmi őrtől is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ.

Kivágott fák a véderdőben

Tavaszi látogatásunkkor a piac mellett kezdődő északi véderdőbe kalauzoltak el minket a helyiek. Itt valóban több nagyobb tisztás fogadott minket, a kivágott fák között egészségesnek tűnők és fiatalok is hevertek a földön. A civilek szerint az erdőbe ejtett foltoknál is szembeszökőbb egy egyenes, egybefüggő, vágott irtás, egy kb. autóút széles sáv, ami a bekötőúttól vezet nyílegyenesen a városi tulajdon és a magántulajdon határán, egy patak mentén a piac mögötti részhez, ahol épp egy építkezés zajlik (nem azé az ötcsillagos szállodáé, amiről a későbbiekben szó lesz).

Miért került ez az egyenes irtás az erdőbe?

– tettük fel a kérdést nemcsak a nemzeti parknak, hanem Papp Gábor polgármesternek is, hiszen a terület nagy része az önkormányzat tulajdonában van.

Többen leendő autóutat vizionálnak bele a nyílegyenes szakaszba, és a helyszínen lépkedve nekünk sem tűnt scifibe illőnek ez az elképzelés. A polgármester ugyanakkor leszögezte: „Semmiféle út nem épül ide, ha valamit, akkor a véderdő másik oldalához hasonló pallós ösvényeket helyezünk ebbe az erdőrészbe is – ha találunk rá forrást pályázatok segítségével. A fákat már pótolták” – mondta a polgármester. „A többi helyen pedig nem irtás, hanem lékvágás történt” – fűzte hozzá. „Ennek a célja főleg az, hogy az invazív fajokat, amilyen a kocsányos tölgy és az éger, kivágják. Helyettük mocsáritölgy-csemetéket ültettek, amelyek kifejezetten lápterületre való fák. A szélesebb lékvágásokra pedig azért volt szükség, hogy a nap elérje a csemetéket. Ezt már 25 évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni, nem most” – magyarázta. A nemzeti park jelenlegi programjában a véderdő állományszerkezetének javítását, átalakítását és az inváziós fajok visszaszorítását vállalta.

A Festeticsek a mocsári ciprust szerették

Annyi biztos, hogy a véderdő fái szép kort megéltek: nagy részük azután került a tó köré, hogy a Festetics család bő száz évvel ezelőtt elhatározta, fürdőhellyé alakítja hévízi birtokát. A mocsarat részben lecsapolták, az elfolyó gyógyvizet patakokba terelték, utakat alakítottak ki és a ‘20-as, ’30-as években fásításba kezdtek. Az egyik legjellegzetesebb véderdei fa a mocsári ciprus lett, amely – még ha nem is őshonos – egyrészt jól bírja az itteni viszonyokat, másrészt a Festeticsek egyik nagy kedvence volt.

Mára a mocsári ciprus a hévíziek büszkesége lett, érzelmileg is erősen kötődnek hozzá, talán különleges tulajdonsága miatt, miszerint más fenyővel ellentétben télen nem őrzi meg a zöld lombját, ősszel vöröses-bronzos színűre változnak a levelei.

Ez pedig kellemes látvány: a városba vezető utat a narancs és bronz, tavasszal pedig a zöld árnyalataiba öltözteti. A mocsári ciprus mellett amúgy több fafaj is előfordul az erdőben, a különleges kínai ősfenyőktől a kőriseken át az égerig.

Hat hektáros lápterület az épülő 5 csillagos szálloda mellett

Nem csupán a véderdőket féltik a helyiek: aggódva figyelik azt is, hogy a piactól kb. 80-100 méterre épülő ötcsillagos szálloda, a leendő Port Hotel befektetője mit kezd egy hat hektáros lápos területtel. A területet tavaly vásárolta meg a befektető – a tájékoztató tábla szerint az Event Horizon Capital Zrt. – a várostól, az épülő 285 szobás szálloda keleti oldalán fekszik, és a helyiek szerint védett növények is borítják. A város polgármesterétől ezért a befektető vállalásairól is érdeklődtünk.

„Ez egy ex lege védett lápterület (azaz a törvény erejénél fogva élvez védettséget), értékbecslés után adta el az önkormányzat a befektetőnek” – mondta Papp Gábor. „Törvényi védettsége miatt egyetlen dolgot lehet itt csinálni: lápbemutató tanösvénnyé alakítható át, ami általában facölöpökön álló, pallókkal bejárható terület, olyasmi, mint a Tisza-tavon.

A befektető ezzel tisztában van és a nemzeti park is ellenőrzi. Ha ezt megszegné, törvénytelenséget követne el, és ez bontást és büntetést vonna maga után”

– mondta. A polgármester szerint ez a terület beruházási szempontból értéktelen, de elismeri, hogy környezeti szempontból fontos, részben a talajában található tőzeg miatt.

A civilek egyébként petícióban is megfogalmazták követeléseiket. Ebben egyrészt azt szerették volna elérni, hogy változatlan megjelenésű legyen a fasor a városba vezető bekötőút két oldalán, és hogy a fent említett lápterület ne sérüljön. Indoklásukban az állt, hogy az itt található értékes tőzeg (erről nemsokára részletesebben is beszélünk) csak úgy marad életben, ha időszakosan víz borítja. Új tőzeges terület kialakulására az éghajlatváltozás miatt nincs lehetőség, a tónak az egyedi gyógyhatás megőrzéséhez folyamatosan szüksége van utánpótlásra, a forrásvíz és tőzeges terület talajvizének kapcsolatára. Petíciójukat – melyben azt is kérték, hogy a hat hektáros lápos területet minősítsék vissza a korábbi park-besorolásról védett láppá – a Kormányhivatalnak is elküldték és június második felében kapták a választ, miszerint a visszaminősítés megtörtént.

Az logikus, hogy Hévízen minden a tó körül forog, de miért olyan fontos a tőzeg?

A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke. A Hévízi-tóról szóló leírás szerint „a (tó) melegvizes tőzegmedrében speciális igényű szervezetek találnak élőhelyükre, amelyek némelyike fontos szerepet játszik a víz gyógyhatásának kialakításában. A kráter falát 1,5 méter mélységtől egészen a forrásszájig bakteriális bevonatok a borítják”.

A tőzegképződésre alkalmas élőhelyeket lápoknak nevezzük, de a mára már kiszáradt lápok területén is fellelhető tőzeg. Magyarországon az összes láp védett. Egyszóval, a tőzeg is hasonlóképp kulcsszereplő a tó biológiai egyensúlyának megőrzésében, mint a véderdő.

Az épülő szálloda alatt is tőzeg volt, csak évekig sittet hordtak rá

Valaha az épülő 5 csillagos szálloda alatt is értékes tőzeg volt, csak évtizedeken át hordta a területre a város illegálisan a sittet. Ezért a kb. 3 hektáros területet roncsolt lápterületnek minősítették, erre épül a hotel. A terület korábban az önkormányzaté volt, 2002-ben adták el 621 millió forintért egy cégnek, amely a polgármester szerint már akkor szállodát szándékozott építeni ide. Aztán a cég bedőlt, a terület a CIB-bank tulajdonába került, az önkormányzat pedig az akkor 750 millióért hirdetett területet vissza akarta vásárolni, de 2019-ben (vagy egy évvel később – ebben nem volt biztos a polgármester) már a jelenlegi szálloda befektetője vette meg.

Papp Gábor azt is kifejtette, hogy maximálisan egyetért a civilek szándékával, miszerint oda kell figyelni környezetünkre, de jobban örülne a kérdéseknek és a párbeszédnek, mint a Facebookra kilőtt elméleteknek és petícióknak. „Az erdőgazdálkodáshoz én sem értenek jobban, mint az erdészek” – utalt a polgármester arra, hogy egy ideje már megosztja a téma a közvéleményt a városban.

Mi is pont emiatt kerestük meg az illetékes nemzeti parkot, elvégre az erdőgazdálkodáshoz mi sem értünk jobban, mint ők. Így pláne szomorú, hogy nem válaszoltak kérdéseinkre.