Csaknem egymillió autó zúdul rá a vizsgaállomásokra hamarosan, mutatjuk, miért jár buktatás

Jelentős fennakadásokra lehet számítani, miután június 30-án lejár a koronavírus-járvány idejére meghirdetett műszakivizsga-moratórium, vagyis azokat az autókat is le kell vizsgáztatni, amelyek a kedvezmény miatt az utóbbi két évben lejárt műszakival közlekedhettek Magyarországon. A Belügyminisztériumtól származó korábbi adat szerint közel egymillió autóról van szó, amely a teljes személyautó-állomány negyede.

Az új autók első vizsgája négy évig érvényes, utána kétévente kell őket újra vizsgáztatni. Magyarország a szabályozással Európában bőven az engedékenyebb országok közé tartozik (Norvégiával, Gibraltárral és Olaszországgal egyetemben), Ausztriában például először három, utána kettő, majd csak egy évre hosszabbítják meg a forgalmit, Lettországban pedig az új autó kétéves periódusa után jön el az évenkénti vizsga ideje.

A járvány miatt hozott türelmi intézkedések miatt, szerencsés esetben most akár közel négy éven át is mentesülhetett a vizsgakötelezettség alól az, akinek nem sokkal a moratórium bevezetése, 2020 márciusa után kellett volna ellenőriztetni az autóját. Az engedékeny időszak június 30-án ér véget, így sokakat érhet meglepetés, amikor vizsgára viszik az autót, feltéve, hogy nem nézegették az autó forgalmi engedélyének belső oldalát, illetve nem kaptak emailt a Belügyminisztériumtól.

Ha jó az autónk, akkor nem lehet gond?

Mivel nem tartjuk életszerűnek, hogy bárki végigolvassa a 282 oldalas 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet, összegyűjtöttük azokat az okokat, amelyek miatt gyakrabban vagy ritkábban megbuknak az autók a műszakin. A vizsgán kívül-belül szemrevételezik az autót, ellenőrzik a forgalmi engedélyét, az alvázszámát, a kilométer-számláló állását, a gumiabroncsokat, illetve a kipufogórendszer épségét. A háromnegyed órás folyamat során ellenőrzik a futómű állapotát, fékhatást mérnek, és mindenről fotók, illetve videófelvétel készül. Fontos, hogy ha az autón van vonóhorog, azt felszerelve érkezzünk a vizsgára, máskülönben nem fogják beleírni a forgalmiba, így nem használhatjuk! Villanyautókhoz és plug-in hibridekhez, valamint a lakóautókhoz elektromos érintésvédelmi jegyzőkönyvvel kell érkeznünk a vizsgára, amit egy másik szakműhely állíthat ki.

A vizsgálatról szóló rendelet talán legfontosabb alaptétele, hogy a műszaki vizsgán háromféle hibát különböztetnek meg, és ez dönti el az autónk további sorsát.

a) Kisebb hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések.

b) Komoly hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések.

c) Veszélyes hiba: a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik, hogy a tagállam vagy annak illetékes hatóságai megtilthassák a jármű közúti forgalomban való használatát.

A feltárt hibák alapján a vizsgaállomás három szintre sorolja be az autókat. Hibátlan vagy apró hiányosságok esetén megfelelt (’M’) jelzéssel meghosszabbítják a vizsga érvényességét, és ezt bepecsételik a belső oldalra a lejárati dátummal együtt. Jelentős hiba esetén dönthet úgy a vizsgaállomás, hogy komoly hiányosság (’K’) jelölést kap az autó. Ilyenkor két hónapon belül meg kell ismételni a vizsgát a már kijavított autóval, de Süli szerint a gyakorlatban ezt a kategóriát nem szokták használni, mert nem lehet olyan hibát megnevezni, ami nem veszélyes a többi közlekedőre. A legrosszabb kategóriában alkalmatlan jelölést kap, és azonnal érvénytelenítik a forgalmit, vagyis hivatalosan maximum trélerrel távozhatna az autó.

Ha egyetlen visszajelző lámpa sem világít a műszerfalon a motor beindítását követően, nem füstöl láthatóan a kipufogó, és nincs rozsda vagy sérülés a karosszérián, jó esélyünk van a hosszabbításra. Viszont könnyen lehet, hogy az általunk hibátlannak vélt autón mégis akad egy-két hiányosság, ami miatt simán megbuktatják. Jó példa erre a saját autóm, amelyen korábban szélvédőt kellett cserélni, és az eredetileg azon található regisztrációs matricát egyszerűen átragasztották az új üvegre. Ez önmagában bukáshoz vezet, ráadásul a megyei kormányhivatalokban 1550 forintért adnak új matricát bárkinek.

Ha már a szélvédőnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a jogszabály szerint az elsődleges kitekintési felületen (ami nagyjából az ablaktörlők által határolt területet jelenti) nem lehet erős karc, repedés vagy kavicsfelverődés. Talán mondanunk sem kell, hogy a nem legális ablakfóliázás is bukáshoz vezet, többek közt azért, mert a szabályoknak nem megfelelő sötétítés egy baleset során megnehezítheti a tűzoltók dolgát. A legális fóliákhoz műbizonylat tartozik, a sötétítés mértékét pedig külön rendelet szabályozza, amit a szakműhelyek pontosan ismernek.

Füstölés, szivárgás = bukás

Az elmúlt tíz-húsz évben nem igazán gyártottak olyan autót, amely jó állapotában látható füstöt ereget a kipufogójából. Ha a miénk mégis füstöl, jobb ha inkább a szervizbe megyünk a vizsga előtt. Természetesen a gyárilag előírtnál hangosabb vagy lyukas kipufogójú autót is kivágják a vizsgáról, ahogy fentebb írtuk, ezért érdemes még a vizsga előtt ellenőriztetni egy idősebb autó teljes kipufogórendszerét, mert ezek ötéves kor után könnyedén átrozsdásodnak.

A műszaki szemlén műszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot is tartanak, ahol azonnal kiderül, ha le van dugózva a kipufogógázvisszavezető rendszer (EGR), vagy kiszerelték a részecskeszűrőt, esetleg a katalizátort. Akár a motornál, akár a futóműalkatrészeknél olajszivárgást vagy leszakadt gumitömítéseket lát az ellenőr, az autó nem mehet át a vizsgán.

Fék, futómű, kormány és a gumik

Közlekedésbiztonsági szempontból természetesen a legfontosabb berendezésekről van szó, így nem is lehet kérdés, hogy ezeknek megfelelően működniük kell. A futóművet és a fékeket műszerrel ellenőrzik, amellyel nem minden szerviz rendelkezik, ezért sokszor érik meglepetések a vizsgázó autók gazdáit. Jellemző hiba az elégtelenül működő fékrásegítés, a kopott féktárcsa vagy a hatástalan kézifék. Utóbbi különösen az automataváltós kocsiknál gyakori, hiszen sokan csak a váltót P (parkoló) állásba kapcsolva tárolják az autót, nem is tudják, milyen állapotban van a rögzítőfék, hiszen nem használják.

Gyakori hiba, hogy a tulajdonosok nem nézik meg alaposan a gumiabroncsok állapotát, esetleg csak a futófelület külső részén ellenőrzik a profilmélységet (minimum 1,6 mm-nek kell lennie). Hátsókerék-hajtású vagy kifelé terpesztő autóknál jellemző, hogy a gumik belső részén már nem elegendő a futófelület.

Mekkora gond a rozsda?

Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy rozsdás autó nem nagyon kap műszakit, de érdemes kicsit pontosítani. A felületi rozsda (például futóműelemeken) önmagában nem probléma, a jogszabály is úgy fogalmaz, hogy az a rozsda okoz bukást, amely már az alkatrész meggyengülését okozza. Ez a gyakorlatban nagyjából annyit jelent, hogy az autó bukik, ha a rozsdás felületen kis erőbehatással lyukat lehet ütni, vagy le lehet morzsolni róla darabokat. Különösen fontos, hogy a karosszéria emelési pontjai rendben legyenek.

A rozsda azonban nem csak biztonsági szempontból okozhat bukást a műszaki vizsgán. Süli Antal szerint jellemző, hogy a terepjárók sokáig koszosan állnak, és a gyárilag az alvázra ütött azonosítószámok egyszerűen olvashatatlanná válnak az oxidáció miatt. Hasonló probléma adódhat akkor is, ha az anyósülés szőnyege alatt van az alvázszám, hiszen az évekig áztatott területen szintén megindulhat a rozsdásodás.

Elbaltázott honosítás és a nem megfelelően világító autók

2022-től már a Magyar Autóklub állomásain is lehet külföldről behozott autót honosítani. Ez potenciálisan 44 új lehetőséget jelent azoknak a kereskedőknek és magánszemélyeknek, akik más országból származó autót szeretnének Magyarországon forgalomba helyezni. A szolgáltatói kör bővülése miatt a legtöbb állami vizsgahelyen a honosítás, és első forgalomba helyezés várólistája is konszolidálódott.

Süli Antal szerint még most is hoznak olyan autókat, amelyeknél kilóg a lóláb. Jobbkormányos autónál például gyakori, hogy a fényszórók foncsorait nem cserélik ki jobb oldali közlekedésre alkalmasra, illetve nem tesznek bele km/h-t mutató sebességmérőt a mérföldóra helyett. Utóbbinál természetesen az is bukást jelent, ha az egyáltalán nem működik a műszer. Jellemző probléma még, hogy a digitális kilométer-számláló pixelhibás lesz. Ezzel sem törődnek sokan, pedig ilyen autó nem kaphat forgalmit.

A világítással kapcsolatban a vizsgahelyszín vezetője más érdekességeket is megemlít. Az újabb autóknál egyre gyakoribb jelenség, hogy fehér lámpatest mögött sárga lámpaburájú indexvillogókat használnak a gyártók, ám a burára rakott festék hamarabb leég, mint hogy az izzószál feladná a harcot. Az eredmény: sárga helyett fehéren villogó index, ami szintén bukást jelent. „Kár hogy nem tegnap jöttél, akkor dobtunk ki egy szatyornyi indexizzót” – mondta Süli Antal, aki elmesélte azt is, hogy a sokak által könnyelműen elfelejtett rendszámtábla-világításnak vagy a pótféklámpának is működnie kell, és ez a lámpa semmiképpen nem kaphat sötétítést. Természetesen az engedély nélkül ledre vagy xenonra átalakított autók sem számíthatnak semmi jóra, sőt, még az utakon gyakran látott, utólag felragasztgatott ledes nappali menetfények sem engedélyezettek.

Kényelmi berendezések, esztétikainak gondolt hibák, amik szintén okozhatnak bukást

2014. november 1-jétől minden új autót kötelező keréknyomás-ellenőrző rendszerrel (TPMS) felszerelni. A kezdetben gyakran meghibásodó vagy gumisok által letört szenzor elég gyakori hiba a vizsgaállomásokra érkező autókon, de enélkül szintén nincs sikeres vizsga. Működniük kell az ablakemelőknek, a párátlanító berendezésnek, a gyerekzárnak, vagyis lényegében mindennek, ami az autó műbizonylatában szerepel.

Sok régi autóban világít a légzsákvisszajelző lámpa, amik a műszaki szempontjából ugyan végzetes hibának számítanak, de gyakran csak arról van szó, hogy az ülések alatt, akár takarítás közben kirázódtak a helyükről a kábelek. A töredezett tükörlapokat sem nézik jó szemmel a vizsgabiztosok, de a sérült tükörházakat sem veszik félvállról, hiszen egy-egy kiálló éles darab balesetkor súlyos sérülést okozhat a gyalogosoknak.

A kishal és a lyukas háló esete

A témáért felelős Technológiai és Ipari Minisztérium a „jogszerű kiskapu” megfogalmazást használja egy Facebook-közleményében, amely szerint akinek nem sikerül június 30-ig levizsgáztatnia a moratórium idején lejárt műszakival használt autóját, de már van időpontja az 1400 magyarországi független vizsgaállomás egyikére, a 326/2011. (XII. 28.) kormányrendelet szerint a vizsga napjáig vagy legfeljebb július 30-ig legalisan közlekedhet. A könnyítés azonban simán torkollhat rémálomba, hiszen nem világos, hogy a biztosító fizet-e abban az esetben, ha a plusz egy hónapban történik egy káresemény. Fontos adalék, ha már minden pótpóthatáridőnk lejárt, csak tréleren szállítva vagy a kormányablakban kért útvonalengedéllyel, 3500 Ft illeték megfizetésével juthatunk el a műszaki vizsgaállomásra.

Süli Antal szerint sokaknak még a könnyítés sem segít, mert az utóbbi években nagyon leromlott az autók műszaki állapota, és tegyük hozzá, a teljes magyar állomány már tizenöt éves átlagkorú. A vizsgabázis vezetője úgy véli, „a magyarok olyanok, mint azok a kishalak, amelyek betévednek a lyukas szákba: ha csak egy lyuk van a hálón, azt biztosan megtalálják” – ezzel arra utalt, hogy a vizsgán megbukó autók gazdái közül sokan addig keresik majd a különböző vizsgaállomásokat, amíg meg nem találják azt a bizonyos nem jogszerű kiskaput. Az utóbbi években a műszaki vizsgáztatások kapcsán feltárt korrupciós ügyeket látva több ilyen lyukról lehet szó, mint amennyit a halas példában említett a vizsgabázis vezetője.

Amikor lejárt autóval közlekedünk, egy igazoltató rendőr azonnal elveszi a forgalmi engedélyt, a bírság összege pedig attól függően, hogy mikor járt le a vizsga ötezer forinttól százötvenezerig terjedhet.