Közel másfél év után sem oldódott meg a hálapénz kérdése a szülészeten

Legfontosabb

2022. június 13. – 07:11

frissítve

Közel másfél év után sem oldódott meg a hálapénz kérdése a szülészeten
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Papíron lassan másfél éve vezették ki az egészségügyből a hálapénzt. A törvény hatálybalépésekor felmerült, hogy külön szabályozás kellene a szülészeti ellátásban, ez azonban máig nem valósult meg. Úgy néz ki, a hálapénz csak részben tűnt el a szülészetből, és valami olyantól fosztotta meg a nőket, aminek valójában semmi köze a pénzhez: a nagyobb biztonságérzettől és a háborítatlan szülés nagyobb valószínűségétől. A szülészet rendszerszintű problémái nem a törvény hatálybalépéséhez köthetők, annál jóval korábbiak.

2021. január 1-jétől vezette be a kormány, de március 1-jén lépett hatályba a hálapénzt ellehetetlenítő törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával. Papíron innentől büntethető az, aki hálapénzt ad vagy elfogad. Ez sok konfliktust okozott a szülészetben, ott ugyanis az orvosválasztás különösen erősen összekapcsolódott a paraszolvenciával. Akkor a hálapénzt élesen elítélő Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt mondta: az ő céljuk határozottan az, hogy belátható időn belül mindenki az ügyeletes orvosnál szüljön – úgy, ahogyan az Nyugat-Európában régóta megszokott.

Tavaly januárban ugyanakkor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még az eltérő szabályozás jogos igényéről beszélt egy kormányinfón: „Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét az új szabályozás egyébként helyes kereteit, amely a hálapénzt megtiltja, de lehetőséget ad arra, hogy ellentételezni lehessen, ha egy szülész-nőgyógyász éjjel-nappal készenlétben áll.”

Ezt a megoldást azonban lassan másfél év elteltével sem találták meg, ugyanis a szülészetben máig nincsen eltérő szabályozás.

A törvény szerint a magán- és az állami ellátást élesen el kell választani egymástól. Ez azt jelenti, hogy aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál. Tehát két választása van: vagy kifizeti a magánkórházban a szülést is, vagy elmegy a területileg illetékes állami kórházba, és az éppen ügyeletes orvosnál szül.

A szülészeti ellátásban azért merült fel a külön szabályozás igénye, mert egy olyan bizalmas területről van szó, amit Orbán Viktor is a „legszemélyesebb közügyként” definiált.

A hálapénz nem tűnt el a szülészetből, csak kevésbé látható

Az Ígyszültem.hu oldalon 2020 júliusa óta gyűjtik országosan az adatokat a szülészeteken a hálapénzről és a nők szülésélményeiről. Eddig több mint 17 ezren töltötték ki az ott található kérdőívet. A statisztikák szerint a törvény hatálybalépése óta csökkent ugyan a hálapénz átlagos összege, de teljesen nem szűnt meg.

Míg 2020-ban 2084 szülés alapján 119 ezer forintot adtak átlagosan a nők egy szülésért, a törvény bevezetése után 2021-ben 253 szülés adatai szerint 111 ezer forintot. Eddig 2022-ből mindössze heten töltötték föl a szülésélményüket, de ezek alapján az átlagosan adott hálapénz összege 84 ezer forint volt.

Somlai Anna, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom aktivistája is megerősítette: nem tűnt el teljesen a hálapénz a szülészeti ellátásból. Van, ahol állami ellátásban fizetnek magánszülésért, van, ahol orvost nem, de szülésznőt lehet fogadni.

A kérdőívben rákérdeztek arra is, mit várt a nő a szüléskor fizetett hálapénzért cserébe. A legtöbben – több mint ötezren – azt válaszolták: a választott orvosuk vagy a szülésznőjük legyen ott a szülésnél, tehát ők a rendelkezésre állást fizették meg. Több mint négyezren mondták azt, hogy nem vártak semmit a pénzért cserébe, csak hálásak voltak az ellátásért. Ez azért érdekes, mert a kormány eredeti célja a hálapénz kivezetésével éppen az volt, hogy az ellátás minősége ne függjön az eltérő anyagi juttatásoktól. Ehhez képest úgy tűnik, a nők szívesen adnak pénzt akkor is, ha nem várnak el cserébe semmit, pusztán ezzel köszönik meg az ellátást.

A szülés sürgősségi ellátásnak számít

A szülészeti ellátás két részre tagolódik. Az egyik a várandósgondozás, ami előre tervezhető, vagyis nem sürgősségi ellátás. Itt van lehetőség szabad orvosválasztásra. Mindössze annyi a megkötés, hogy választani kell a magánpraxis vagy az állami intézmény között.

Az ellátás másik része maga a szülés, ami sürgősségi ellátásnak számít. A sürgősségi ellátásban eddig sem volt lehetőség az orvosválasztásra, a gyakorlatban persze a legtöbben ezt meg tudták oldani – ezt Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféra-projektjének vezetője magyarázta a Telexnek.

Eddig ugyanis a magán- vagy állami ellátásban várandósgondozást végző orvos bement az állami kórházba a szülésnél akkor is, ha egyébként nem dolgozott. A mostani szabályozás szerint állami intézményben akkor szülhet valaki a választott orvosánál, ha az éppen ügyeletben van.

„A felvetés is érthetetlen számomra, hogy a kismamák miért gondolják, hogy egy otthonából riasztott, messzebbről jövő orvos jobban fogja őket ellátni, mint az, aki fizikálisan, mentálisan készen áll a kórházban a segítségnyújtásra. Sehol a világon nincs ilyen!”

– mondta a Telexnek Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Ráadásul szerinte ez betegbiztonsági kérdés is, mert korábban a fogadott orvost meg kellett várni a kórházban, miközben ott voltak a tapasztalt kollégák, akik már előbb megvizsgálhatták volna a kismamát.

Legális úton most is van lehetőség állami intézményben orvost fogadni. Ehhez szerződést kell kötni az állami kórház, az orvos és a páciens között. Például a Semmelweis Egyetem klinikáján magánkórházi áron lehet szülni állami orvosnál. Ez egy olyan pluszszolgáltatás, mint például az egyágyas kórterem. Így 660 ezer forintba kerül egy hüvelyi szülés választott orvossal, kiemelt körülmények között.

Kevésbé van lehetőség hüvelyi szülésre a komplikált esetekben

Éppen ezért terjedtek el Magyarországon ennyire a programozott szülések, császármetszések, hogy a hálapénzért cserébe biztosan a választott orvosuknál szülhessenek a nők. A császármetszések aránya az összes szüléshez képest egyébként is nagyon magas, de az intézmények között nagy az eltérés. Érdekes, hogy a statisztikák alapján az sem véd meg, ha választott orvosnál szül a kismama, sőt: nagyobb arányban végződnek a szülések császármetszéssel, mint ügyeletes orvosnál.

Zeller Judit szerint a legnagyobb probléma ma az, hogy az intézménytől és az orvostól függ, egy nő milyen élményeket szerez a szülésnél. Például nem mindenhol támogatják a császármetszés utáni hüvelyi szülést vagy a hüvelyi ikerszülést. Itt tehát nagyon sokat számít, hogy kihez kerül a kismama.

A hálapénz torzította a rendszert, de az orvosfogadás sokaknak jelentett kapaszkodót, amivel a nők vélt vagy valós biztonságot tudtak vásárolni – mondta a hálapénz kivezetéséről Somlai Anna.

„Nagyon sok nőt félelemben, bizonytalanságban tart az, hogy megszűnt az orvosfogadás.”

Ő is megerősítette, hogy ez különösen a nehezebb helyzetekben, például egy faros vagy ikerszülésnél probléma. Az orvosfogadás megszűnésével a nőknek jelentős mértékben csökkent a választási lehetőségük. Tehát kisebb az esélye, hogy olyan orvoshoz kerülnek, aki vállal egy ilyen komplikáltabb helyzetet.

Ugyanakkor Lénárd Rita azt mondta: a szülészorvos kiválasztása nem az orvos felkészültségétől függött korábban, hanem attól, mit mondtak a kismama ismerősei. Szerinte az anyukák nem hiteles minőségi mutatók alapján tájékozódtak. Akkor lehetne érdemi választásról beszélni, ha az objektív minőségi mutatókat mérnék a kórházakban, mint például azt, hogy történt-e valamilyen szövődmény, fertőzés a szülés után, de mérhető a betegelégedettség is.

Somlai Anna azt is problémának tartja, hogy a mostani szabályozás nem a természetes szülést támogatja.

„Az lenne az ideális, ha a babák akkor születnének meg, amikor meg akarnak, nem akkor, amikor ügyeletben van a választott orvos.”

Szerinte az a gond, hogy nincsen olyan szerv, amely előírná és betartatná a legjobb gyakorlatokat, és amelyhez jogorvoslattal fordulhatnak a nők. Például hiába mondta ki Müller Cecília a járvány alatt számtalanszor, hogy a nőnek joga van a választott kísérő jelenlétéhez a szülés alatt, mégis sok kórházba nem engedték be az apákat.

Többen választják az otthon szülést

Kíváncsiak voltunk arra, vajon az állami ellátáson kívül hogyan érintette a szülészetet a hálapénz kivezetése. Somlai Anna szerint a magánintézményekben megszaporodtak a szülészeti ellátások a törvény hatálybalépése óta. Az otthon szülések száma pedig valamelyest növekedett a bábák visszajelzései alapján. Ennek viszont nemcsak a hálapénz kivezetéséhez, hanem a koronavírus-járványhoz is lehet köze. Egyrészt a kísérő jelenlétének bizonytalansága, másrészt a járványveszély miatt.

Lénárd Rita úgy véli, a természetesség jegyében sokan választják az otthon szülést. Felértékelődött a dúlák és a bábák szerepe, de azt minden esetben megfelelően fel kell mérni, jelent-e bármilyen kockázatot az otthon szülés az anya vagy a baba szempontjából.

A nőknek eddig sem volt érdekérvényesítő joguk, és most sincsen

Zeller Judit szerint akkor válik tárgytalanná a hálapénz kérdése, ha mindenhol egyformán jó és nőközpontú lesz a szülészeti ellátás. A tapasztalatok szerint a szülészet rendszerszintű problémái nem a hálapénz kivezetésével kezdődtek, de a nők mozgásterét súlyosan szűkítette a törvény.

Somlai Anna például kiemelte: eddig sem volt érdekérvényesítő joguk a nőknek, és most sincsen. Az aktivista szerint két sürgető átalakításra lenne szükség a szülészetben: a nők bevonására a döntéshozatalba, és a szokásjog helyett a tudományos álláspont érvényesülésére. Például még mindig nagyon magas a gátmetszések aránya az először szülő nőknél, holott a tudományos bizonyítékok azt mutatják, erre a legtöbb esetben nincs szükség.

„A felesleges beavatkozások helyett személyre szabott ellátás valósuljon meg, és tiszteletteljes bánásmód illessen meg mindenkit.”

Somlai Anna szerint szülészeti erőszak minden olyan beavatkozás és bánásmód, amelyet a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek rajta vagy újszülöttjén. Szülészeti erőszak áldozata volt Patrícia is, akinek történetét ebben a cikkünkben mutattuk be.

Lénárd Rita az orvosválasztást nem támogatja, de azzal egyetért, hogy kórházi osztályt esetleg lehessen választani.

„A cél az lenne, hogy minden szülészeten ugyanolyan jó körülmények legyenek. Ma még ez nem valósul meg.”

Ő is úgy gondolja, hogy meg kell teremteni a békés, háborítatlan szülés lehetőségét mindenhol. Szerinte aktualizált szakmai protokollal kell szabályozni, hogy mikor szükséges orvosi beavatkozást végezni. Ezzel végső soron elkerülhetők lennének a szakmailag nem kellően indokolt beavatkozások.

Kövess minket Facebookon is!