Nyolc ingatlan és busás megtakarítás szerepel az új köztársasági elnök első vagyonnyilatkozatában

2022. június 01. – 21:23

Nyolc ingatlan és busás megtakarítás szerepel az új köztársasági elnök első vagyonnyilatkozatában
Novák Katalin beiktatási díszceremóniája a Kossuth téren – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Három héttel azután, hogy hivatalba lépett, szerdán közzétette első államfői vagyonnyilatkozatát Novák Katalin.

Utoljára fél éve adott számot anyagi helyzetéről, miután lemondott a családügyi miniszteri posztról. Ahhoz képest nem történt nagy változás, mindössze 3 millió forinttal növelte megtakarításait. A Fidesz korábbi alelnökének 2020-ban még 26 millió forint volt a számláján, 2021-ben már 29, most 32 millió forintnál tart.

Tartozása továbbra sincs, mint ahogy autója sem. Busás köztársasági elnöki fizetése mellett azonban kiadja az egyik lakását, és ebből havonta 225 ezer forint plusz bevétele származik.

Az új államfő nevén nyolc ingatlan szerepel: felerészben tulajdonosa egy XI. kerületi, 240 négyzetméteres családi háznak, valamint egy 90 négyzetméteres társasháznak Újbudán, továbbá egyedül birtokol egy 56 négyzetméteres lakást a XI. kerületben. Szülővárosában, Szegeden három társasházi lakást (67, 166 és 174 négyzetméteresek), valamint egy garázst kapott ajándékba 2013-ban, míg Balatonlellén üdülőt vett tíz évvel ezelőtt.

Hiába van azonban ennyi lakása Nováknak, családjával a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciába kellett költöznie megválasztása után. Az már biztos, hogy élete végéig nem lesznek anyagi gondjai, a köztársasági elnök juttatásairól külön jogszabály rendelkezik.

Havi tiszteletdíja a házelnököt megillető tiszteletdíj 1,1-szerese, azaz jelenleg közel bruttó 4 millió forint.

Ez az összeg élete végéig jár Nováknak, és kérésére akkor is biztosítanak rezidenciát egyfős személyzettel, ha mandátuma lejár, és a Béla király úti ingatlant át kell adnia utódjának. Az államfőt élete végéig megilleti ezen felül a személyes gépkocsihasználat, háromfős titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás.

A jogszabályok szerint a köztársasági elnök halála után az özvegyének továbbra is jár a rezidencia, és fennmarad a gépkocsihasználat, a kétfős titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás lehetősége is. Továbbá az államfői illetményhez igazított özvegyi ellátást és a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíját is megkapja egy összegben.

A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légi utazásra jogosult. Ám akkor sem kell izgulnia, ha menetrend szerinti repülőgéppel vagy vonattal kell külföldre utaznia, a köztársasági elnök ugyanis első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet csak igénybe a jogszabályok szerint.

Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer azonban lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők/kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak.

Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra: a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához ugyanis kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esetleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.

De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet amellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban.

Összességében tehát a vagyonnyilatkozatok nem minden esetben, a hozzátartozói nyilatkozatok pedig egyáltalán nem nyilvánosak, míg a vagyonnyilatkozatok tartalmának az ellenőrzése puszta formalitás, és a nyilatkozatot szándékosan valótlanul, hamisan kitöltőket sem fenyegeti elrettentő erejű szankció.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!