Elítélték a darnózseli darabolós gyilkos testvérét

2022. június 01. – 11:24

Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Egyértelműen és kétségek nélkül megállapítható a bíróság szerint, hogy a darnózseli feleséggyilkos nővére valótlan tanúvallomást tett, amikor testvérének alibit próbált igazolni. F. Csillát első fokon 1 év 10 hónap felfüggesztett börtönre ítélte a Győri Járásbíróság, a védelem fellebbez.

Az alapügy ismert: a szigetközi faluban, Darnózselin élt N. János és felesége, két közös gyermekük volt. A viszonyuk rég elmérgesedett, válófélben voltak. A hentesként dolgozó férfi ismeretlen módon megölte feleségét Mosonmagyaróváron 2014. május 27-én, a holttestét a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta egy házához közeli réten.

Sticz Tamás ügyész szerint egyértelmű, hogy hazudott a nő – Fotó: Laczó Balázs/ Telex
Sticz Tamás ügyész szerint egyértelmű, hogy hazudott a nő – Fotó: Laczó Balázs/ Telex

Még a felmentő ítélet is elvetette ezt az alibit

Nővére, F. Csilla viszont azt állította a nyomozás során, majd a bíróságon is, hogy fivére nála járt a vádbéli elkövetés idején. Mind a két helyszín Mosonmagyaróváron van, de nem egy mobilcellában. A mostani pernek alapja tehát nem véletlenül a hírközlési szakértő véleménye, mivel mind N. János, mind az ekkor már elhunyt feleségének telefonjára érkeztek hívások, s az idő, a hely beszűkíthető.

Azt pedig, hogy F. Csilla hazudik, még az a bírósági fórum is kimondta Tatabányán, amelyik N. Jánost felmentette. Ezután az ítélőtábla, majd a Kúria söpörte el az „alibit”, utóbbi pedig lesújtott N. Jánosra, jogerősen, 21 évet kapott.

Erről és a védelem álláspontjáról itt írtunk korábban:

Tanúból vádlott lett F. Csilla, akit kedden nem jogerősen elítélt a Győri Járásbíróság, 1 év 10 hónapot kapott felfüggesztve.

Nem az a baj, hogy védte a fivérét

Lappints Szabocs bíró hangsúlyozta: senki nem várta volna el a vádlottól, hogy saját testvérére terhelő vallomást tegyen, épp ezért hagy a jogalkotó lehetőséget ilyen esetben a vallomástétel megtagadására. F. Csilla azonban nem elhallgatott valamit, hanem aktívan hazudott – ezt a Győri Ítélőtábla is kimondta korábban.

Lappints Szabolcs bíró – Fotó: Laczó Balázs/ Telex
Lappints Szabolcs bíró – Fotó: Laczó Balázs/ Telex

A tanú először azt vallotta: 8-kor járt nála N. János, és 20-40 percet ketten voltak a lakásban. Majd azzal szembesítették, hogy 7 perccel 8 után nem fogadott hívása volt a férfitől, ettől kezdve úgy fogalmazott, „8 körülre” emlékszik. Vallomását a bírósági eljárásban kétszer is megismételte.

A cellainformációk szerint

A hírközlési szakértő által mondottak és a néhány ismert körülmény azonban így fest: aznap 20.04-kor az áldozat beriasztotta a rendelőt, ahol az ítélet szerint férje lesben állt. N. János 18.39-től nem fogadta a hívásokat 20.39-ig, pedig összesen 9-szer csörgették. A fia 7-szer és 2 ízben nővére, aki utóbb azt állította, akkor, este 8 után nála járt. 20 óra 7-kor és 20.39-kor is a rendelőnél volt a telefon a cellainformációk szerint, utána pedig már a hédervári cellában járt, és kikövetkeztethetően együtt mozgott az áldozat telefonjával.

N.-né K. Judit holtteste ugyanis ekkor már a gyilkos csomagtartójában feküdt.

A bíró szerint egyértelműen és kétségek nélkül megállapítható, hogy a tanúvallomás fontos részekre vonatkozóan valótlan volt, s ezt attól függetlenül tudják megállapítani, hogy három másik bíróság is kimondta az alapügyben.

Egyéb ellentmondások

Jován László ügyvéd, aki N. Jánost is védte, ismét szerette volna beidéztetni a hírközlési szakértőt, mert úgy véli: a két telefonhívás közötti fél órára nézve nem volt adat, s a bíróság nem döntheti el mérlegeléssel, hogy ebben a fél órában nem lehetett F. Csillánál N. János.

Jován László ügyvéd – Fotó: Laczó Balázs/ Telex
Jován László ügyvéd – Fotó: Laczó Balázs/ Telex

A bíró egyébként indoklásában azt mondta: ha nem is tudunk erről a fél óráról cellainformációt, vannak egyéb ellentmondások is. A tanúsított látogatás körülményeiről például mást mondott a két testvér, láthatóan nem tudtak minden részletet egyeztetni.

Súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a hamis vallomás nagyon súlyos bűncselekményt érint. De enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott közeli hozzátartozójának próbált segíteni, erről Gál Andrásnak, az áldozat sértetti képviselőjének más a véleménye.

Ez – írta a Telexnek – „tragikomikus. Enyhítő körülmény, hogy mentesüljön a minősített emberölésben a felelősségre vonás alól. Ilyen enyhítő körülmény nincs. Ha mégis van, az óriási baj.”

A védő: hol a fegyveregyenlőség?

Jován László teljes körben fellebbezett: elsődlegesen felmentésért. A Telexnek úgy vélekedett: objektíve kell egy vallomásnak hamisnak lenni, s nem vonhatunk le erre nézve következtetést egy többször mérlegelt tényállás alapján.

„Arról a harminckét percről pedig a bíróság sem tudott mit mondani, bárhol lehetett N. János, de vannak egyéb körülmények,

ez így nem korrekt és nem ténybeli következtetés álláspontom szerint.

A védő három indokkal fordult az emberölési ügy miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

  • “Egyrészt úgy látjuk, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, mert a különösen védett tanút az eljárás kezdetén az ügyész kikérdezhette, mi pedig nem” – mondja az ügyvéd, akinek közvetve módja volt kérdezni a Tatabányai Törvényszéken keresztül. De állítása szerint nem tették fel azokat a kérdéseket, amikre választ várt.
  • Sérelmezi, hogy a Kúria úgy mondta ki az előre kitervelt emberölést, hogy ez a minősítés nem is szerepelt a vádban.
  • Harmadrészt pedig kifogásolják, hogy N. Jánost a Kúria tanácsa úgy tartóztatta le, hogy ő még a védőbeszédet sem mondhatta el, s ez nem nevezhető fegyveregyenlőségnek.

Jován László szerint ha Strasbourgban alaposnak találják a három pont egyikét, felülvizsgálatra szorul az alapügy, és visszakerül a Kúriához. „Mi ezt akarjuk, nem a pénzért harcolunk.”

N. János egyébként 2020 ősze óta tölti büntetését, kérdésünkre az ügyvéd azt felelte: tartják a kapcsolatot. Védencét „nem törte meg a börtön, mivel ismerten fegyelmezett ember, igaza biztos tudatában ül".

F. Csilla nem kívánt vallomást tenni, ártatlannak vallja magát. Perére eljött az áldozat édesapja és bátyja, a család a gyilkossági ügy tárgyalásain is jelen volt.

Ezek szerint mégis megölte a húgomat?

Kovács Szilárd azt mondta: őszintén meglepte néhány kijelentés. Az egyik, hogy a volt sógornője azt mondta a kapuvári rendőrségen, őt, a feljelentőt, a bosszú vezérli. „Miért is vezérelne engem bosszú? Azért, mert elítélték a húgom gyilkosát vagy azért, mert ezek szerint mégis megölte János a testvéremet?" – kérdezte.

Kovács Dezső és Kovács Szilárd a tárgyaláson – Fotó: Laczó Balázs/ Telex
Kovács Dezső és Kovács Szilárd a tárgyaláson – Fotó: Laczó Balázs/ Telex

A másik meglepetés az volt, hogy Jován doktor hamisnak nevezte a két különösen védett tanú vallomását, s egyébként a tanúkat szokatlan módon nevükön nevezte a nyilvános győri tárgyaláson.

„Megértem, hogy egy védő a dolgát végzi, de, hogy ártatlan emberekbe rúg bele, ráadásul tények felmutatása nélkül, az azt jelenti, hogy nincsen benne gátlás” – mondta Kovács Szilárd, aki sértetti képviselőjével együtt igen enyhének találta az ítéletet.

Az öt év miért járna? Népirtásért?

Gál András szerint „hamis tanúzás miatt 1–5 év szabadságvesztés tételkeretben elképesztő, hogy még a középmértéktől is messze elmarad a büntetés. Vajon a bíróság szerint mire tartogatta a törvényhozó ennek a büntetési tételkeretnek a középmértéket meghaladó részét? Népirtásra? Itt egy minősített emberölésben hamisan tanúskodó vádlott még 2 évet se kapott, azt is felfüggesztve. Nincsen annál súlyosabb bűntett, mint amiben itt hamisan tanúskodott a vádlott” – véli a sértetti képviselő.

Kovács Dezsőé, az áldozat édesapjáé volt a végszó:

„Ugyanazt mondom, amit a volt vejem ügyében is mondtam. Nekem nem fontos, hogy hány évet kap, és hogy letöltendőt vagy sem, hanem hogy mondják ki a bűnösségét. Ahogy ez a szó a teremben elhangzott, én már megnyugodtam.”

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!