Kövér László szerint az új politikai generáció „méltatlan bolhacirkuszt” csinál a parlamenti munkából
2022. május 8. – 08:55
A parlamentáris normák lepusztulásával kell szembesülnünk, az új politikai generáció már az írott szabályokat sem kívánja betartani – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az MTI összefoglalója szerint a házelnök úgy emlékezett vissza: 1990-ben, amikor először lett országgyűlési képviselő, a meghatottságtól, megrendültségtől majdnem elsírta magát az alakuló ülésen, és nagyon sokan voltak még így.
A 2010-et követő időszak azonban már azt mutatta, hogy „egy más politikai generáció másfajta hozzáállással lép be a Ház kapuján, tehát nem érzi azt az erkölcsi felelősséget, nem érzi azt a méltóságot, amit a falak önmagukban sugároznak”. Kövér szerint ennek az újfajta hozzáállásnak a mostani alakuló ülésen is voltak jelei. Példaként a frakciók egy részének kivonulását, vagy a Momentum frakció által eljátszott „méltatlan bolhacirkuszt” említette, hogy részt vesznek-e az alakuló ülésen vagy sem. „Azt hiszem, ezek a fiatalemberek nincsenek is igazán tudatában annak, hogy mit jelent az, hogy az emberek egy része őket bízta meg a képviseletükkel, hogy abba a Házba egyáltalán beléphetnek, és parlamenti képviselők lehetnek” – jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzék szerint szigorúan lép fel házelnökként az ellenzéki képviselőkkel szemben, Kövér László azt mondta: bár néha ők is „kreatívan értelmezték” a rendelkezésükre álló házszabályi lehetőségeket, bizonyos határokat soha nem léptek át.
„Lehet, hogy volt olyan gesztusunk, talán személy szerint nekem is (...), amit ma már nem vállalnék büszkén (...), de azért soha nem vontuk kétségbe a parlamentarizmus szabályainak az érvényességét”.
– mondta Kövér László. Az, hogy erőszakkal próbálták volna megakadályozni a törvényhozás normális menetét, „az nemhogy nem fordult elő, hanem a fejünkben sem fordult meg soha”, mint ahogyan soha nem minősítették tiszteletlenül, vagy „mocskosszájúan” politikai ellenfeleiket.
A fiatal Fidesz „botrányai” a parlamentben
A rendszerváltás utáni első parlament megalakulásakor a Fidesz frakció tagjai a párt akkori jelképét, narancsot tettek minden képviselő asztalára az országgyűlésben. Ebben az időben, amikor keresztdénydemokrata képviselő szólalt fel, az akkor még liberális Fidesz padsoraiból hangzott el a „Csuhások! Térdre, imához!” beszólás, bár nincs mindent elsöprő bizonyíték arra, hogy mindez valóban ebben a formában valaha is elhangzott, írja korábbi cikkében a 24.hu. Tény viszont, hogy a parlamenti napló szerint Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter 1992 februárjában arra panaszkodott, hogy ha a KDNP részéről valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor mögötte a Fidesz-frakcióvezető elkiáltja magát: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Egy másik jegyzőkönyrészlet szerint Orbán Viktor egy KDNP-s felszólalás után azt mondta: „Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!” Annak idején komoly botránynak számított az is, hogy a Fidesz-frakció 1990-ban kivonult a parlamentből, amikor Trianonról emlékeztek meg a képviselők. Fodor Gábor akkor azt mondta: nem a téma ellen volt kifogásuk a fideszeseknek, hanem az ellen, hogy az akkori megbízott házelnök, Szabad György ezt ráerőltette a frakciókra.
Kövér szerint ehhez képest, ami 2010 után történt, az minden korábbi elképzelést felülírt: „egy olyan politikai generáció lépett be a Parlament kapuján 2010-ben, ami nemhogy az addig többé-kevésbé mindenki által betartott íratlan szabályokat rúgta fel, hanem ezen túlmenően már az írott szabályokat sem kívánta betartani”.
Felidézte, hogy voltak ellenzéki elképzelések az alaptörvény kétharmados többség nélküli „kukába dobására”, vagy hogy Brüsszelben megíratják az új alternatív alkotmány szövegét, és „kvázi egy népszavazással, mindenfajta törvényhozási procedúra nélkül elfogadtatják”. Egyesek pedig arra vártak, tette hozzá a házelnök, hogy az utcán tüntető tömegek forradalma fogja az alkotmánycserét kikényszeríteni.
„Több évtizedes, vagy több évszázados parlamentáris normák lepusztulásával vagyunk kénytelenek szembesülni. Nem az a kérdés, hogy én szigorú vagyok-e vagy sem, hanem az a kérdés, hogy ezek az emberek meg ezek a gondolatok hogy kerülnek egyáltalán a Parlament falain belülre” – mondta Kövér.
Arra a kérdésre, hogy Hadházy Ákos, aki nem tette le esküjét az alakuló ülésen, ezt később megteheti-e, Kövér azt válaszolta: természetesen, bár időpontot még nem tudott mondani. A házelnök méltatlannak tartja, hogy „ennek az embernek a személyes problémái egyáltalán szóba jönnek”.
„Mondjon le (Hadházy), és akkor továbbra is nyugodtan csinálhat magából bohócot az ország bármelyik kistelepülésén, annak a határában, utcáján, erdő mélyén, ahol éppen közönséget talál magának, de az Országgyűlést, meg egyáltalán a közéletet, szerintem méltatlan dolog terhelni a saját személyes lelki problémáival”.
A házelnök elmondta: mindenkinek lesz üléshelye a teremben, ennek kialakításakor igyekszik figyelembe venni az összes igényt, hogy mindenki úgy érezze, kompromisszumos megoldás született.
Kövér a műsorban felsorolta, hogy talán többet is elértek, mint amit 2010-ben reméltek. A kétharmados felhatalmazások olyan mozgásteret nyitottak a számukra, ami lehetővé tette 2010 után, hogy egy második rendszerváltozással felérő korrekciót hajtsanak végre az 1990 óta eltelt időszak tapasztalatait felhasználva az alkotmányos berendezkedésen. Átalakították a Ház működését, a képviselők létszáma a felére csökkent, és olyan házszabályt alkottak meg, ami lehetővé tette a hatékonyabb törvényhozási munkát. Kiemelte, hogy 2012-ben befejeződött az Országház rekonstrukciója, és megújult a Kossuth tér, valamint elkészült az összetartozás emlékhelye, ami a „21. század válasza a 20. század történelmi eseményeire”.