Orbán Viktor új tárcákkal, új emberekkel, teljesen új struktúrával alakítana kormányt
2022. május 6. – 08:38
Hamarosan felszáll a fehér füst, és megismerjük az új kormány összetételét. Úgy tudjuk, az új kormányzatban a mostani elképzelések szerint egy erős központi, miniszterelnöki agytröszt mellett már külön lesz az ipari és az innovációs tárca, de nem marad egyben a pénzügyi és a gazdaságfejlesztési terület sem. Marad ugyan agrárminisztérium, de lesz külön területfejlesztési is. Bár több tárca alakul, a pletykák szerint a mostani miniszterek közül kettő is búcsúzhat: Kásler Miklós és Benkő Tibor. Rogán Antal nagyot nyerhet, ugyanakkor az eddigi egyeztetések alapján vannak még nagy talányok is.
Orbán Viktor vélhetően teljesen új kormányzati struktúrával lepi meg a minisztereit – a jelentős átalakítás tényét maga a miniszterelnök is elárulta, amikor május 6-án reggel a Kossuth rádió vendége volt, az április eleji újraválasztása óta először. Azt mondta, jelentősen átalakítja a kormány szerkezetét, és sok új ember lesz. Reméli, május 16-án esküt tud tenni miniszterelnökként a parlamentben, és utána hét-nyolc nap kell még neki, hogy a kormány tagjait be tudja mutatni az Országgyűlésnek.
Információink szerint az új kabinetben már nem bukkannának fel a nagy esernyőminisztériumok, vagyis az Emmi és az ITM, miközben természetesen azok a sokrétű feladatok, amelyeket ezek a tárcák eddig összefogtak, megmaradtak.
A központi agytröszt
Egy új kormányzati struktúrában mindig az a legérdekesebb, hogy lesznek-e újabb tárcák, illetve új arcok – nos, mi úgy tudjuk, hogy bőséggel. A kormányalakítási egyeztetések során egy olyan új struktúra bontakozott ki, amelyben
deklaráltan is még fajsúlyosabb lesz a miniszterelnök és közvetlen környezete,
vagyis a „központ”, ahová megérkezik a sport, az informatika, az önkormányzatok.
Ebben a belső magban Orbán Viktor mellett a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és egy új „gazdaságfejlesztési tárca” vezetője kaphat helyet. Ugyanakkor itt állítólag új arcokat nem kell megismernünk. Ha tippelni kellene, Rogán Antal, Gulyás Gergely és talán Mager Andrea (esetleg Nagy Márton) lehet a legbelső kör tagja.
A három héj
A központi agy mellett a tárcákat és a feladatokat egy olyan bontásban képzeli el Orbán Viktor, amelyben elkülönül
- a szolgáltató állam,
- a fejlesztő állam
- és a működtető állam.
Ezek a kissé fennkölt kifejezések természetesen eléggé földhözragadt feladatokat jelentenek. Egy-egy példával: az igazságügyi tárca a működéshez tartozik, az ipari és technológiai tárca (az ITM egyik maradványa) a fejlesztőhöz, az egészségügy a szolgáltatóhoz.
Na de nézzünk ezen kívül konkrétabb átcsoportosítási (minisztériumi) ötleteket.
Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi Agrárminisztérium helyett a jövőben is lenne egy kicsit kisebb agrártárca. Nagy Istvánnal nincsen semmi baj, alighanem marad, bár mivel a terület nagyon fajsúlyos lesz, mások is szemet vetettek rá.
Külön tárca lenne a Területfejlesztési Minisztérium, ami hangsúlyozottan nemcsak vidékfejlesztéssel, de a fővárossal és az uniós forrásokkal is foglalkozna. Nincs arról biztos információnk, hogy ezt ki vezethetné, de a hírekben gyakran szereplő Navracsics Tibortól vagy akár Lázár Jánosról sem idegen a terület, vagy legalábbis annak egy-egy hangsúlyos eleme.
Gazdasági szerkezetbontás
Az már többször megjelent, és mi is úgy tudjuk, hogy a Pénzügyminisztérium és Varga Mihály folytatja működését. Ennél a tárcánál marad az adó, az államháztartás és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, de külön tárcaként rajtolhat a pénzügyekkel, postával, nemzeti vagyonnal foglalkozó Gazdaságfejlesztési Minisztérium is.
Itt rebesgették korábban Nagy Márton nevét, de a feladatkör alapján talán ez inkább Mager Andrea asztala maradhat. Forrásaink szerint vele alapvetően elégedett a kormányfő, talán csak egyszer, Kóbor György MVM-vezető lecserélésénél lehetett bizalomvesztésről hallani. Nagy Mártonnak amúgy is jó helye van, és a kormányzati struktúrában a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója továbbra is fontos szereplő lesz.
Átcsoportosított feladatok
Az ITM-et alaposan megrángatnák az új struktúrában. A leendő Ipari és Technológiai Minisztériumtól elkülönül majd a Humán és Innovációs Minisztérium (családpolitika, kutatás, tudomány, oktatás, gyermekjólét). Utóbbi nem is annyira az ITM, hanem inkább az Emmi feladataiból örököl.
Előbbinél Palkovics László lehet a befutó, aki felé töretlen a bizalom, utóbbinál Csák János nevét emlegették nekünk, aki régen a legnagyobb magyar cégekben volt felső vezető (Matáv-csoport, Mol), de volt hazánk londoni nagykövete, 2020-ig pedig a Corvinus Egyetem kuratóriumának tagja. Őt korábban még köztársaságielnök-jelöltként is emlegette a sajtó. Több felkért szakemberről is azt hallottuk, hogy még lesz velük egy utolsó egyeztetési kör.
Nagy meglepetésnek indult, de mivel már elterjedt, így aligha szól majd akkorát, hogy a Belügyminisztérium alá kerülne az egészségügy és a szociálpolitika is az egykori Emmiből.
A Miniszterelnökséghez tartozhat majd közvetlenül a sport (ezzel vélhetően azért eddig is sok időt töltött el a miniszterelnök), illetve itt landolnának a BM-től az önkormányzatok.
A nyugalom szigetei
Nem sok tartalmi változásra lehet számítani az olyan kötött tárcáknál, mint a honvédelem, a külügy, az igazságügy, illetve a paksi tárca nélküli miniszteri poszt feladatköre. Ugyanakkor a személyek változhatnak: Kásler Miklós (Emmi) távozása mellett a kimaradásról szóló hírek elsősorban Benkő Tibort érintik. Helyére Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf érkezhet „katonai repülőgépgyára már úgyis van” jeligére.
Nagy ötletelés zajlott Süli János személye körül is (legyen miniszterhelyettes, legyen államtitkár, ne legyen semmi), de végül alighanem marad paksi miniszter. Ugyanakkor az szinte biztos, hogy a feladata a jövőben valamiképpen Szijjártó Péterhez (KKM) kapcsolódik jobban.
A digitalizáció
Végül alighanem megvalósul az, amitől a hazai informatikai szektor magánpiaci része a legjobban fél: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis vélhetően Rogán Antal alatt állhat össze a nagy központosított informatikai és digitalizációs egység.
Itt a csalódás oka az, hogy a nem bizalmi, hanem szakmai alapon erősebb cégek legalább oldalágakon dolgozhattak az államnak (az IT-ben rendkívül nagy a közösségi finanszírozású projektek aránya). A központosítás azt sejteti, hogy még jobban nő majd a bizalmi alapon kiosztott megbízások aránya. Olyan verzió is volt korábban, hogy mivel „a nemzetbiztonság ma már alapvetően a kibertérben dől el”, valamelyik szolgálat is Rogán Antal felügyelete alá kerül, erről azonban ellentmondásos forgatókönyveket hallottunk.
Négy nehéz év
Végül a központi agytröszt része lenne egy miniszterelnöki kormányiroda (nevezzük HR-osztálynak) és egy miniszterelnöki stratégiai iroda is, ahol elsősorban a kormányzati munka összehangolására kellene figyelni, de a remények szerint a társadalom igényeit és rezdüléseit is lehetne mérni.
Ahogy a beszélgetőpartnereink mesélik, Orbán Viktor és Gulyás Gergely az elmúlt napokban sokakkal tárgyalt, egyeztetett. A tárgyalások hangulatát most nem az jellemezte, hogy „neked mihez lenne kedved”. Az orosz–ukrán háború, az infláció, az esetleges energetikai szankciók, illetve a forráshiány (költségvetési hiány, az orosz hitelek kiesése, az uniós források visszatartása) miatt az új kormánnyal kapcsolatban a fő üzenet az volt, hogy nem lesz könnyű, most aztán lesz feszültség, sokat fogunk dolgozni.
