Megrovást kapott a bíróságtól Pető Attila, aki bocsánatkérést várt azért, mert gyerekként egy pap molesztálta

2022. május 05. – 10:55

frissítve

Megrovást kapott a bíróságtól Pető Attila, aki bocsánatkérést várt azért, mert gyerekként egy pap molesztálta
Pető Attila szólal fel az utolsó szó jogán a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásán 2022. május 5-én – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Megrovásban részesítette a bíróság Pető Attilát, a most 35 éves férfit, akit több mint húsz évvel ezelőtt, tizenhárom éves korában egy katolikus pap molesztált. Ő az első, aki arccal és névvel felvállalta, hogy egy magyar pap zaklatásának áldozata. Végül magát Petőt jelentették fel egyházi vezetők zaklatás miatt, mert már felnőttként többször telefonált, írt leveleket, üzeneteket nekik az évekkel korábbi zaklatásáról, bocsánatkérést és az ügyének kivizsgálását várva. A korábbi tárgyaláson az egyik feljelentője, Süllei László érseki helynök azt kérte, Petőt mentsék fel.

A bíróság végül úgy döntött, Pető kétrendbeli zaklatásban bűnös, és a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette. Pető ezt nem fogadta el, ezért fellebbezett, az ítélet így nem jogerős, és továbbmegy másodfokra.

Húszéves ügy

Pető korábban már részletesen beszélt a bíróságnak arról, mi történt vele. Tizenhárom éves volt, amikor egy nála tíz évvel idősebb pap a plébániájára került. Sok figyelmet kapott tőle, ami egy idő után molesztálásba csapott át: a férfi simogatta, benyúlt a nadrágjába a nemi szervéhez. Előbb egy tanárának, majd egyházi feljebbvalónak mondta el a történteket, köztük Snell György püspöknek, Udvardi Györgynek, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye helynökének, jelenlegi veszprémi érseknek, valamint Süllei László érseki helynöknek. Pető minderről azt mondta, úgy érzi, a pap, akit apjaként szeretett, cserben hagyta, ahogy azok is, akikhez később az ügyben fordult.

Már felnőttként többször próbálta elérni, hogy a papot foglalkoztató Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kivizsgálja az ügyét, de kezdetben ennek semmilyen következménye nem volt. Majd évekkel később és csak további áldozatok jelentkezése után, 2016 végén eltiltották a papi hivatástól. Erről erről viszont Petőt nem értesítették, aki így továbbra is telefonokkal, üzenetekkel és személyesen is kereste őket, és Erdő Péter bíborossal is beszélni akart.

Végül 2019-ben a főegyházmegye vezetői, Snell és Süllei feljelentést tettek Pető ellen zaklatás miatt, a rendőrség pedig megindította a nyomozást. 2019. augusztus 20-án Petőt bevitték a rendőrségre Budapesten, és a Bazilikában megtartott ünnepi mise és körmenet végéig nem is engedték ki. Pető végig nem ismerte el a bűnösségét, és azt mondta, a megkeresései nem voltak zaklatások, a vád pedig a kontextus nélkül, „önmagában hamis képet mutat”.

A bíró hallgatja Pető Attilát a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásán 2022. május 5-én – Fotó: Huszti István / Telex
A bíró hallgatja Pető Attilát a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásán 2022. május 5-én – Fotó: Huszti István / Telex

A bíróság csütörtökön lejátszott egy pár perces hangfelvételt, ami Pető Attila és a későbbi feljelentője, Snell György püspök között zajlott le. Ez egy elég felhevült beszélgetés volt, amiben Pető számonkérte Snellt, hogy ő, aki felnevelte Petőt, miért nézte tétlenül azt, ami vele történt. A püspök úgy felelt, az egész ügy nem az ő felelőssége, és nem is érdekli, hogy az atya, aki Petőt zaklatta, mit tett vele vagy mással. Pető itt azt is mondta, „ha kell, a nap huszonnégy órájában jövök az irodád elé, és addig vegzállak titeket ezzel, amíg a lelkiismeretetek meg nem szólal”, majd valóban mondott olyat, hogy ha kell, más áldozatokkal együtt egyszer elmegy a Bazilikába, és egy mise közben feláll, hogy számonkérje Snellt, mondja el a véleményét ezekben az ügyekben. Pető ehhez a bíróságon hozzátette, ő apjaként szerette Snellt, aki őt felnevelte, akivel „együtt sírtunk, nevettünk”. Pető szerint Snellnek püspökként igenis felelőssége volt abban, hogy „változtatásokat eszközöljön az ilyen molesztálási ügyekben”.

Mivel Snell az ügy kezdete óta meghalt, a bíróság a korábbi vallomását tudta csak röviden felolvasni. Itt Snell azt mondta, Pető kétszer jelent meg a Bazilikában miséken, de azokat nem zavarta meg, őt mégis frusztrálta a jelenléte. „Nem a saját testi épségem miatt aggódtam, hanem a szentmisék szentsége miatt” – mondta.

Zaklatás vagy sem?

Az ügy fő kérdése: zaklatásnak nevezhető-e az, hogy Pető többször, több platformon kereste az egyházi vezetőket az ügyében. Az ügyész perbeszédében azt mondta, Pető Attila beismerte, hogy többször kereste az egyházi feljebbvalókat, bár azt ő maga nem tartja zaklatásnak. Majd felemlegette azt, hogy Pető a molesztáló pap elbocsátása után sem tudta lezárni magában az ügyet, arról viszont az ügyész nem beszélt, hogy Petőt évekig nem értesítették arról, hogy az ő ügyében mire jutottak, vagy hogy ők már laicizálták a papot. Az ügyész szerint Pető „rendszeresen és tartósan” zaklatta Snellt és Sülleit is, „a sértettek mindennapi életébe önkényesen beavatkozva, munkájukat zavarva” kereste őket folyamatosan.

Pető Attila védője a tárgyaláson – Fotó: Huszti István / Telex
Pető Attila védője a tárgyaláson – Fotó: Huszti István / Telex

Pető védője, a Helsinki Bizottság ügyvédje ezután arról beszélt, „Pető Attila ügye fontos ügy”, és az ilyet az egyháznak nem szabadna eltussolnia. Az ügynek szerinte két ága van: Pető előbb azt akarta, vizsgálják ki az ügyét és kérjenek bocsánatot, majd végül már arról akart információkat, az ellene elkövetett bűncselekményeknek milyen következményei lettek, és „a mai napig nem kap tiszta egyenes válaszokat a kérdéseire”. A védő szerint biztos volt olyan az évek alatt, hogy Pető vehemens vagy frusztrált volt, de egyszer sem mondták neki, hogy megkeresései zavaróak. „A papok életébe, tény, kisebb mértékben beavatkozott”, de munkájukban nem zavarta őket, és a védő szerint Pető nem volt annyira tolakodó, hogy azt már zaklatásnak lehessen nevezni. Szerinte az egyház sem kért bocsánatot Petőtől, és a mai napig nem mondták meg neki, hogy a molesztáló papot pontosan miért tiltották el a hivatásától.

Pető is felszólalt az utolsó szó jogán. Ebben arról beszélt, ő egyike annak a több tízezer gyereknek a világon, akik katolikus pap áldozatai. „Az én életem soha nem lehet olyan, mint azoké, akiknek normális gyerekkora volt, akiket nem abuzáltak. Amiket gyerekkoromban átéltem, az az életemre és a többi emberhez való viszonyomra is rányomta a bélyegét” – mondta. Arról is beszélt, szerinte kimondható, hogy az egyházak nem foglalkoznak a molesztálási ügyekkel, de ő azért is állt a nyilvánosság elé, mert tenni akart azért, hogy más gyerekekből ne váljanak áldozatok. Nekik üzent is: „Ne féljetek!”

A bíró az ítélet után azt mondta, nem vonják kétségbe, hogy Petővel megtörténtek azok a zaklatások, amikről ő beszélt, sőt, „társadalmilag hasznos magatartásként” értékelte azt, hogy az ügyével nyilvánosság elé állt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a bíróságnak nem a molesztálási ügyét kellett vizsgálnia. A bíró szerint már az is zaklatásnak minősül, ha a „szándéka ezt célozza”, nem kell ahhoz a sértetteknek félniük tőle, Pető pedig mondta is a hangfelvételen Snellnek, hogy „vegzálni fogja” őket. A bíró szerint a magánélet védelme mindenkit megillet, még akkor is, ha egyházi személyről van szó, Pető megkeresései pedig eléggé intenzívek voltak.

Pető Attila a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásán 2022. május 5-én – Fotó: Huszti István / Telex
Pető Attila a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásán 2022. május 5-én – Fotó: Huszti István / Telex

Enyhítő körülmény az ítéletben, hogy Pető büntetlen előéletű, és az előző tárgyaláson az egyik feljelentő, Süllei is megbocsátott neki, ezért aztán a legenyhébb büntetést, a megrovást kapta.

Az ügyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom