Gyerekként egy pap zaklatta, bocsánatkérést várt, most mégis ő áll bíróság előtt

• A most 35 éves Pető Attila azt állítja, több mint húsz évvel ezelőtt, tizenhárom éves korában egy katolikus pap molesztálta. Ő az első, aki arccal és névvel felvállalta, hogy egy magyar pap zaklatásának áldozata.
• Pető többször próbálta elérni, hogy a papot foglalkoztató Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kivizsgálja az ügyét, de kezdetben ennek semmilyen következménye nem volt. Majd évekkel később, és csak további áldozatok jelentkezése után, 2016 végén eltiltották a papi hivatástól, erről viszont Petőt nem értesítették, írta erről a 444.
• Pető Attila többször telefonált, írt leveleket, üzeneteket egyházi feljebbvalóknak az évekkel korábbi zaklatásáról. Bocsánatkérést várt, és arra akarta felhívni a figyelmet, hogyan zajlott le a vizsgálat az ügyében, de azokat nem vették figyelembe, közben misékre is elment a Bazilikába.
• A Főegyházmegye vezetői ezután zaklatás miatt feljelentették Pető Attilát, akit 2019. augusztus 20-án bevittek a rendőrségre Budapesten, és az ünnepi mise végéig nem is engedték ki.
• Az ügy így került a bíróságra, Pető Attila nem ismeri el a bűnösségét.
• A keddi tárgyaláson arról beszélt, úgy érzi, a pap, akit apjaként szeretett, cserben hagyta, ahogy azok is, akikhez később az ügyben fordult.
• Az egyik feljelentő, Süllei László érseki helynök szerint azzal, hogy Pető Attila a zaklató pap kizárása után is tovább forszírozta az ügyet, megalázta az egyházat.

„Egyik pillanatban mögém állt, egyik kezével átkarolta a nyakamat meg a testemet. Hosszasan pihentette a kezét a nemi szervemen, és a nyakamat csókolgatta. De talán érezte, hogy feszengek, és nem mehet tovább, meg mintha jeleztem is volna. Teljesen le voltam blokkolva. Visszaültünk a kocsiba, és megkérdezte, hogy végzek-e önkielégítést, és milyen gyakran. Kínos volt és fura, hogy miért beszélünk erről.” Így beszélt Pető Attila – akkor még név nélkül – 2016-ban az Indexnek arról, hogy tizenhárom éves korától kezdve pár évig egy huszonéves fiatal pap szexuálisan zaklatta. Pár évvel később pszichológiai szakvéleményt is kapott arról, hogy őt pszichés sérülés érte, és életszerű, amit mond. Pető arcát és nevét idén vállalta fel a Partizánban.

Pető Attila most azért áll a bíróság előtt, mert már felnőttként, évekkel az abúzus után többször telefonált, írt leveleket, üzeneteket egyházi feljebbvalóknak az őt ért zaklatásokról. Bocsánatkérést várt, és arra akarta felhívni a figyelmet, hogyan zajlott le a vizsgálat az ügyében. Mindezért őt jelentették fel zaklatás miatt.

A keddi tárgyaláson tett vallomást az ellene indult zaklatási ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Vallomása elején kijelentette: gyerekkorában szexuális bántalmazás áldozata volt, de segítséget nem kapott:

„a pap, akit apámként szerettem, cserben hagyott”.

Pető ezután azt mondta, nehéz anyagi körülmények között nőtt fel, kevés figyelmet kapott anyjától, mert annak dolgoznia kellett, hogy el tudja őt és testvérét tartani. Vallásosnak nevelték, sokat ministrált. Tizenhárom éves volt, amikor az akkor huszonhárom éves Balázs atya a plébániájára került. Sok programot szervezett a gyerekeknek, táborokba jártak, őt és testvérét külön programokra is vitte a saját autójával. Elmondása szerint az atya neki különleges figyelmet szentelt, bizalmi viszony alakult ki kettejük között, beavatta a férfit a titkaiba is, „olyan figyelmet kaptam akkor Balázstól, ami hiányzott az életemből”.

1999 és 2003 között állítása szerint az atya többször közeledett felé helytelenül. Először tizenhárom évesen maradt vele kettesben a férfi szobájában, akkor a férfi elkezdte simogatni, benyúlt a nadrágjába a nemi szervéhez, olyan is volt, hogy tévénézés közben nyúlt be a nadrágjába. Egy másik alkalommal a focipályán állt mögé, és elkezdte a nyakát csókolgatni, de akkoriban Pető még nem fogta fel, hogy ez nem normális, vallotta a bíróságon. Tizenhat éves korában kezdett el benne tudatosulni, hogy mi is történt, hogy „valójában bántott, kihasznált engem”. Pető szerint ekkoriban pánik alakult ki nála, magába zárkózott, így nem sikerült feldolgoznia a történteket.

Végül tizenhat évesen az egyik tanárának beszélt az abúzusról, aki azt javasolta, a fiú mondja el Snell György plébánosnak, későbbi püspöknek (Snell 2021-ben halt meg koronavírusban) a történteket. Pető szerint Balázs atya ekkor egy sms-t is küldött neki, amiben azt írta: „Ledöbbentett, amit rólam meséltél, én csak segíteni akartam. Minden jót!” Ezután több másik embernek is elmesélte a történteket, köztük Udvardi Györgynek, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye helynökének, jelenlegi veszprémi érseknek, Süllei László érseki helynöknek, de szerinte „valamennyi ember, akit beavattam az ügybe, cserben és magamra hagyott”.

Pető Attila beszélt arról a pszichológiai szakvéleményről is, ami megállapította, hogy fiatalkorában az atya szexuálisan zaklatta, ami rossz hatással volt a pszichés állapotára is. Ezt 2008-ban be akarta mutatni Snellnek és Sülleinek, de akkor ők erre nem voltak nyitottak, így a fiú úgy döntött, megpróbálja az ügyet magában lerendezni. Amikor viszont egy hasonló abúzusról olvasott a médiában 2015-ben, Pető Attila új erőre kapott, és ezután el akarta érni, hogy az egyház az ő ügyét is kivizsgálja, és annak legyen következménye. Elmondása szerint ekkor Süllei meg is hallgatta őt, sőt, megadta neki a privát telefonszámát, hogy keresse bátran, ha kérdése van.

Ezután Balázs atyát felfüggesztették, de erről Pető Attilát állítása szerint nem értesítették, csak évekkel később. Ezután akarta felkeresni Erdő Péter bíborost, hogy elmondja neki, mi történt vele, de Erdő beosztottjairól is lepattant, így a bíborossal sosem tudott közvetlenül beszélni, leveleire nem kapott választ.

Pető Attila szerint az tény, hogy 2019 tavaszán és nyarán többször kereste Snellt és Sülleit, telefonon és személyesen is, főképp a beosztottjaikon keresztül, de „soha nem jelentkeztem hirtelenül, vagy elfedve az igazságot”, és mindig tisztelettudó volt. Állítása szerint neki soha nem mondták az egyházi dolgozók, hogy hagyja abba a megkereséseit, vagy hogy azokat zaklatásnak vélnék, sőt, inkább arra buzdították, hogy keresse újra az atyákat, és „a kéréseknek eleget tettem”.

Végül 2019-ben többször elment a Bazilikába azokra a misékre, amiket Snell celebrált, mert azt remélte, majd segít neki felvenni a kapcsolatot Erdővel. Állítja, ő csak jelen volt, nem szólalt fel, nem közeledett a paphoz, de egy alkalommal két szórólapot kihelyezett az épületben, amiken szerinte idézetek és tények szerepeltek, hamis vádak nem. Ebben az időszakban, hetvenhárom nap alatt húsz alkalommal hívta fel Sülleit is a nyilvános telefonszámán, bár érdemben őt nem tudta elérni, csak a hivatal dolgozóit, de Pető szerint még ekkor sem mondta neki senki, hogy ezt hagyja abba. Ezt Süllei titkárnője is megerősítette a bíróságon.

Mindezek után a Főegyházmegye vezetői, Snell és Süllei feljelentést tettek Pető ellen zaklatás miatt, a rendőrség pedig megindította a nyomozást. Az egyik egyházi méltóság a feljelentésről így vallott a rendőröknek: „Pár hónapja zaklat. Személyesen megjelenik a Bazilikában. Amikor megkeres a Bazilikában, azt akarja, hogy Erdő Péter bíborost vegyem rá, hogy kérjen tőle és a többiektől is bocsánatot, amiért évekkel ezelőtt [itt a molesztáló pap neve áll] zaklatta őket”, írta a 444 korábban.

2019. augusztus 20-án végül Petőt a rendőrség elfogta, miközben reggelijével hazafele sétált egy rákoscsabai vegyesboltból. A rendőrkapitányságon négy órán át várakoztatták egy cellában, majd vezetőszáron átvitték a Teve utcai rendőrpalotába, ahol megkezdődött a kihallgatása. Ezután rabosították, az élettársával pedig közölték, hogy este 7-re mehet érte. Eközben délután öt és hét óra között lezajlott az államalapítás köré szervezett mise és körmenet, Erdő Péterrel.

Pető arról is beszélt, ő a mai napig vallásos. A zaklatási vád pedig a kontextus nélkül, „önmagában hamis képet mutat”, a bűnösségét nem ismeri el, a megkeresései pedig nem voltak zaklatások.

A 2019-es feljelentés után a nyomozást előbb megszüntették, két és fél hónappal később azonban a kerületi vezető ügyész mégis előszedte az ügyet, és az bíróságra került, ahol a tárgyalás mellőzésével két rendbeli zaklatás vétsége miatt 1 év 3 hónap időtartamban próbaidőre bocsátották, az indokolás szerint „a vádlott személyes megjelenéseivel, a telefonhívásokkal, valamint az sms és email üzenetekkel az érintettek akarata ellenére rendszeres kapcsolatfelvételre törekedett Snell György és Süllei László sértettekkel, alkalmatlankodva, több alkalommal fenyegetőzve háborgatta őket, mellyel a sértettek mindennapi életébe önkényesen beavatkozott, a munkájukat megzavarta”, idézi az ítéletet a 444. Ezt nem fogadta el, mert szerinte nem zaklatott, így jutott el az ügy a bírósági tárgyalásokig.

A vádirat szerint Pető „több esetben felkereste a katolikus egyház egyik plébánosát arra kérve őt, hogy álljon ki mellette a gyermekkorában – egy azóta már laicizált pap által – a sérelmére elkövetett szexuális zaklatás miatt, valamint segítse őt abban, hogy Erdő Péter bíboros bocsánatot kérjen tőle”. Ezért pedig a férfi 2019 májusában és júniusában többször elment a plébános miséire, „két esetben vallási vezetőket bíráló szórólapokat helyezett el egy bazilika épületében”, és egy időben napi rendszerességgel próbálta elérni telefonon a plébánost és az érseki helynököt, Süllei Lászlót, a püspököt segítő papnak pedig üzeneteket küldözgetett, egy hónap alatt huszonhármat, amikben arról is írt, „ha nem kérnek tőle bocsánatot, akkor meg fogja zavarni a szertartásokat” – áll a vádiratban.

Petőt a Helsinki Bizottság képviseli a tárgyalásokon, akik közleményükben az ügyről így írtak: „Mérhetetlen igazságtalanság, hogy Pető Attilának kell bíróság elé állnia, őt viszik el bilincsben a rendőrök azok feljelentése alapján, akik tétlenek voltak, amikor az áldozatokat kellett volna megvédeniük, és a megfelelő eljárásokat kialakítaniuk a gyerekek támogatására”.

Az áldozat ezzel megalázta az egyházat

A bíróság kedden Süllei Lászlót, az egyik feljelentőt is meghallgatta tanúként. Röviden azt mondta, „a megbékélés jegyében jöttem el a tárgyalásra, mert a sebeket ez tudja begyógyítani”, ezután köszönetet mondott Pető Attilának, amiért a vele történteket annak idején elmondta neki. Süllei ezután arról beszélt, hogy az „ügy alapos kivizsgálása után” Balázs atyát kizárták az egyházból. „A konkrét esetből levontuk a megfelelő tanulságokat”, mondta az érseki helynök a tárgyalóteremben, mert az egyházon belül gyerekvédelmi bizottságot hoztak létre, és szaksegítséget is nyújtanak azoknak az áldozatoknak, akik azt kérik.

Pető Attila megkereséseiről Süllei azt mondta, a férfi viselkedése kezdett fenyegetővé, agresszívvá válni, egyszer szólt is neki, hogy „többet ne hívjon”, végül mindezek miatt jogi lépéseket tett, és feljelentette őt. Állítása szerint Pető egyszer azzal fenyegetőzött, hogy társaival miséket fog megzavarni, ezzel pedig botrányt kelteni. Süllei ugyanakkor ezután azt mondta, a feljelentést az „isteni jog védelmében” tették, de szerinte Pető a történteket megbánta, majd arra kérte a bíróságot, hogy ne hozzon elmarasztó ítéletet, „mert szeretném, ha vége lenne ennek az egyházat lejárató kampánynak, jussunk békességre”.

A bíró azt kérdezte Sülleitől, Pető megkeresései zavarták-e őt, mire így válaszolt:

„Az volt benne a zavaró, hogy egy felfüggesztett papról volt szó, akit elbocsátottunk a hivatali szolgálatából, és ő ezt még mindig nem látta befejezett ügynek, holott ez már befejezett volt. Lehet ezen még hosszan rágódni, de az egyház ennél többet nem tud tenni. Bebizonyítottuk az igazát, de egyszerűen felfoghatatlan, miért kell a neki igazat adó bírósággal szembemenni.”

Azt Süllei is bevallotta, hogy Balázs atya elmarasztalását akkoriban közvetlenül nem üzenték meg Pető Attilának, mert van egy ügyrend, ami szerint eljárnak. Petőnek hivatalosan csak 2019-ben mondták el, hogy a papot felmentették.

Süllei szerint Pető azzal, hogy még az atya elmarasztalása után is tovább forszírozta az ügyet, többször kereste őket többféle platformon, és a sajtónak is nyilatkozott,

megalázta az egyházat, a sajtóban pedig megtámadta őket.

„Dicsértessék, László atya” – kezdte válaszreakcióját Pető Attila, majd azt mondta, neki sosem volt olyan célja, hogy megakadályozzon egy liturgiát. Annyit terveztek, hogy társaival egy mise alatt csendben felállnak és távoznak, de hangoskodni, botrányt csapni nem akartak.

A bíróság meghallgatta a Szent István Bazilika gondnokhelyettesét is, aki azt mondta, Snell, a Bazilika plébánosa arra kérte őket, hogy figyeljenek Pető Attilára, ha megjelenik, hogy ne történjen semmilyen atrocitás. Egyszer látta egy misén, akkor figyelték is végig, de „ki merem jelenteni, hogy nem történt semmi”. Hozzátette azt is, Snell nagyon sajnálta Petőt, de nem tudott neki segíteni.

Pető ezután azt mondta, bár a jegyzőkönyvben benne van, hogy Sülleiék „nagyon sajnálják a történteket”, de közvetlenül tőle sosem kértek bocsánatot, ez pedig „fontos hiányosság volt az elmúlt években”.

„Bocsánatot kérek. De önnek semmi sem elég, innentől kezdve az atyaúristenig is elmehetünk”

– mondta végül Süllei.

Erdő vele nem, de róla beszélt

Bár Pető közvetlenül sosem tudta elérni Erdő Péter bíborost az évek alatt, maga Erdő nyilvánosan megszólalt az ügyében.

Idén januárban a Válasz Online-nak azt mondta róla, „elindított egy folyamatot, amely később kiterjedt másokra is, végső soron pedig a helyzet megoldását eredményezte: az érintett pap elbocsátását az egyházi szolgálatból és a papságból. Ebben a tekintetben tehát még köszönettel is tartozunk ennek az embernek. Ami most történik, az a vita nem közte és az egyházmegye között van.” Ugyanakkor ahogy a 444 írta, az egyik, Pető Attila elleni feljelentésben szó szerint az szerepel, hogy Erdő Péter helyettese a főegyházmegye „nevében és képviseletében” tesz feljelentést ellene.

Az Esztergomi Érsekség oldalán pedig ködösen úgy fogalmazott a molesztálási ügyről, hogy „az egyház köszönettel tartozik azoknak, akik bátorságukkal a múltban hozzájárultak a gyermekekkel kapcsolatos visszaélések feltárásához. Az egyház imádkozik az ilyen jóvátehetetlen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a sebek begyógyulásáért, a magyar püspökök testülete pedig az elkövetők helyett is bocsánatot kért”.

Erdő azt is bejelentette, hogy gyerekvédelmi felelőst nevez ki, először a Főegyházmegyében, majd az ország összes katolikus nevelési intézményében, a papképzésben pedig külön tantárgy lesz a gyerekvédelem. Mindezt úgy indokolta, „a gyermekek védelmének ügye az élet minden területén egyre nagyobb jelentőséggel bír, minden közösségnek, és különösen az egyháznak kiemelt felelőssége van a rábízott gyermekekkel kapcsolatban”.