A fiú egy börtönkórházban született, és négyévesen nem tud róla, hogy van édesanyja

2022. május 05. – 15:49

Másolás

Vágólapra másolva

Egy nő 2018-ban a börtönben szülte meg a gyerekét, de azóta annyira ellehetetlenült a kapcsolattartása a fiával, hogy a négyéves gyerek nem tud arról, hogy van édesanyja – derül ki az alapvető jogok biztosának csütörtökön megjelent jelentéséből. Kozma Ákos kimondta: a szolgáltatók és hatóságok mulasztottak az ügyben, mert a jogszabályokban foglalt garanciális követelményeket nem tartották be a kapcsolattartásban. Ezzel sérült többek között a gyermeknek a védelemhez és a gondoskodáshoz való joga, és az édesanya tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is.

Négynapos korában szakították el az édesanyjától

A történet megértéséhez érdemes visszamennünk 2018. március 8-ig, amikor megszületett egy kisfiú a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában Tökölön. Születési anyakönyvi kivonat hiányában ismeretlen állampolgársággal jött a világra. Mindössze négynapos korában, március 12-én ideiglenesen egy Csongrád megyei nevelőszülőhöz került és átmeneti gyámja lett.

Azért kellett ideiglenesen kiemelni a családból, mert az édesanyja börtönben maradt, így nem tudott volna gondoskodni róla. A szülés idején az anya a bíróság döntése alapján az édesanyja gondnoksága alatt állt, cselekvőképessége teljes mértékben korlátozva volt. A cselekvőképesség teljes korlátozása akkor indokolt, ha valakinek a belátási képessége hiányzik. Ez azt jelenti, hogy mentális állapota miatt nem tud felelősséget vállalni a döntéseiért, emiatt számos jogát csorbíthatják. Azóta a cselekvőképességének teljes korlátozását részlegesre enyhítették.

Ezek miatt is lehetett, hogy mikor a nő kisfiát ideiglenesen másnál helyezték el, az eljáró hatóság nem szabályozta a kapcsolattartást az anyával. Normális esetben a nevelőszülőknél való elhelyezés egy ideiglenes intézkedés. Eközben a gyerek tarthatja a kapcsolatot a vérszerinti családjával, és a fő cél az, hogy visszakerüljön hozzájuk. Jelen esetben az anya többször is próbált kapcsolatba lépni a fiával az évek alatt, de a jelentés szerint a kisfiú gyámja nem továbbította a gyámhivatalnak a kérelmeit. Az ombudsmani jelentés megállapítja:

„A vizsgált esetben a gyermek néhány napos korától nevelőszülőnél nevelkedik, a jelentés írásba foglalásakor már négy éves, nincs tudomása arról, hogy van édesanyja.”

Csokoládét, rajzokat küldött a kisfiának

Az édesanya csokoládét, rajzokat küldött a kisfiának, és Skype-on is szeretett volna beszélni vele. Ezeket a rajzokat a nevelőszülő elmondása szerint átadta a kisfiúnak, és a gyermek emlékei közé gyűjtötte őket. A Skype-on beszélgetést azonban nem engedélyezte, mert ez már kapcsolattartásnak minősül, amiről a gyámhivatalnak kell döntenie.

Eközben az anya édesanyja, azaz a kisfiú nagymamája rendszeresen tartotta a kapcsolatot unokájával. Ő nevelte a lánya többi gyerekét is nagyon szegény körülmények között, így a kisfiú a féltestvéreivel is találkozhatott. A nagymama szerette volna befogadni a kisfiút, de ezt az eljáró gyermekvédelmi központ a nagyszülő körülményei miatt nem támogatta. A gyermek vér szerinti édesapja apai elismerő nyilatkozatot szeretett volna tenni, viszont ő nem is volt bejegyezve a gyermek születési anyakönyvi kivonatában. A feltételezett apával a kapcsolattartást az is nehezítette, hogy mint 2021. augusztusában egy levélből kiderült: ő is éppen büntetés-végrehajtási intézetben volt.

Gyámhivatal: az anya nem jogosult a kapcsolattartásra

Az esetet tovább bonyolítja, hogy mást mondanak az érintett felek, és több olyan dokumentumra hivatkoznak, amiket az alapvető jogok biztosa nem talált meg. A gyermekvédelmi gyám tudomása szerint az édesanya 2021. húsvétjáig nem érdeklődött hivatalos úton a kisfiúról, a nevelőszülővel pedig soha nem volt kapcsolata. A nevelőszülő elmondása szerint korábban az anya egy alkalommal egy szentképet küldött a kisfiúnak a nagyszülővel. Más megkeresésről a gyermek jelenlegi gyámjának nincs tudomása.

Az alapvető jogok biztosa érdeklődött a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalánál is az ügyben. Arra volt kíváncsi, hogy az érintett hivatal gyámügyi osztálya hogyan szabályozta a kapcsolattartást a hozzátartozók és a gyermek között. A gyámhivatal válaszában azt írta: mivel az anya börtönben van, így nem jogosult a kapcsolattartásra, valamint a gyermek életkora sem teszi ezt indokolttá. Ezzel nem értett egyet az alapvető jogok biztosa, mint jelentésében kifejti:

„a kapcsolattartás szabályozását önmagában nem zárja ki sem az a tény, hogy a gyermek édesanyja a szabadságvesztés büntetését tölti, sem pedig az, hogy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll”.

Az alapvető jogok biztosa a jelentésében megállapította: a gyámhivatal nem vizsgálta felül a nevelésbe vételt, ezzel megsértette a jogbiztonság követelményét, és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A jelentésében azt írja:

„a kapcsolattartás a gyermek joga, a szülő részéről azonban nemcsak jogosultság, hanem kötelezettség is”.

A jelentésben megoldási javaslatokat is megfogalmaz: az emberi erőforrásokért felelős miniszter hívja fel valamennyi gyámhivatal figyelmét arra, hogy a vér szerinti szülő büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodása, a gyermek életkora nem kizáró oka a kapcsolattartás szabályozásának. Arról minden esetben a gyermek érdekét előtérbe helyezve kell dönteni.

Az anya 2023-ban szabadul, de addigra örökbefogadhatják a gyermekét

A nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó véleménye szerint a gyermeket örökbefogadhatónak kell nyilvánítani. Az örökbefogadás abban különbözik a nevelőszülői elhelyezéstől, hogy az már végleges megoldás. A fő szabály itt is az, hogy a gyerek érdekeit kell figyelembe venni, és mindent meg kell tenni azért, hogy a gyerek családban nőjön fel. Ha azonban a vér szerinti családjában nem tud, akkor az örökbefogadó család lehet neki a megoldás. Az egybehangzó vélemény szerint ebben az esetben nincs esély a kisfiú vér szerinti családjában való elhelyezésre, még akkor sem, ha az anya 2023-ban fog szabadulni a börtönből.

Az alapvető jogok biztosa szerint a szabadulása után az édesanya feltehetően személyesen is szeretne találkozni a kisfiával. Jelentésében az ombudsman vitatja az örökbefogadás feltétlen szükségességét: az örökbefogadásra kizárólag akkor van lehetőség, ha annak megvannak a törvényes feltételei. Inkább azt tartja szükségesnek, hogy a gyermeknek nyújtsanak szakmai segítséget, tudjon róla, hogy van édesanyja, és készítsék fel a személyes találkozás lehetőségére.

A jelentés szerint:

„ha a gyermek akkor szembesül azzal, hogy nem a nevelőszülője az édesanyja, annak a kisfiú lelki egészsége szempontjából előre nem látható következményei lehetnek”.

Igaz ez a példa nem kimondottan a Covid-járványhoz kötődik, de az köztudott, hogy a vírus miatti szigorítások tovább nehezítették a kapcsolattartást a börtönökben. Korábban mi is írtunk arról, hogy a legtöbb fogvatartott több mint két éve nem láthatta a hozzátartozóit személyesen. A büntetés-végrehajtási intézetekben szigorú szabályokkal, de május 1-től újra látogathatók a fogvatartottak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!