Az Európai Bizottság szóvivője cáfolta Gulyás Gergelyt a helyreállítási alapról
2022. április 29. – 08:19
A magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog – reagált az Európai Bizottság (EB) szóvivője Gulyás Gergely kormányinfón mondott szavaira a Népszavának. Az előbbiről hónapok óta tartanak a megbeszélések Budapest és Brüsszel között, az utóbbiról szerdán döntött a biztosi kollégium.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt: áttanulmányozták az eljárást elindító hivatalos jegyzéket, és azt is mondta, nincs akadálya a helyreállítási tervről szóló megállapodás aláírásának. Gulyás Gergely szerint közös megoldást találtak mindenhol, még ott is, ahol a magyar fél nem értett egyet a felvetés jogosságával.
Veerle Nuyts szóvivő azonban cáfolta, hogy a helyreállítási terv esetében már mindenben megállapodtak volna:
„Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek”
– mondta a Népszavának.
Az Európai Bizottság szerdán küldött hivatalos jegyzéket Magyarországnak a jogállamisági mechanizmusról. Innentől egy 6–9 hónapos folyamat kezdődik, és ha bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntethetik az országot.
A 24.hu megszerezte az Európai Bizottság levelét, amelyben részletesen levezetik leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot. A családvédelmi/melegellenes intézkedésekre semmilyen módon nem hivatkozik a szöveg.
A levél szerint rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből fizette ki a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, de hivatkoznak az esetre, és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.
Azt is írják a levélben, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek mintegy ötödét 2010 óta, és az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémákat találtak. A közalapítványokkal kapcsolatban is megfogalmaztak aggályokat, az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.
